Vasárnapi Ujság – 1856
1856-11-16 / 46. szám - Kakas Márton levelei: XXXI. 407. oldal
III. Kakas Márton a színházban. XXVII. Levél. Tudor Mária, uj eredeti opera. Szerkesztőcském. Az egyszeri oláhból anekdotát csináltak azért, mert arra a kérdésre, hogy tud-e hegedülni? azt felelte : „meglehet, hogy tudok, de még nem próbáltam" pedig ha azt kérdezték volna tőle, hogy tud-e operát componálni? s erre felelte volna, hogy „meglehet,de még nem próbáltam," abból senki sem csinált volna adomát. — Meglehet, hogy erre azt fogják nekem mondani, hogy csináljon hát kend Kakas Márton operát, ha tud! Erre megint egy adomát mondok. Egyszer Schiller közkatona korában verseket dedlamálván társai előtt a kaszárnyában, kapitánya megszidta, hogy minek lármáz ollyan nagyon! Mire Schiller azt mondta társai előtt, amint a tiszt eltávozott : „illyen kapitányt sárgarépából is tudok faragni magamnak." Ezt besúgták a kapitánynak,az panaszt tett érte az ezredesnél; az ezredes azután mustráláskor kiszólítja a poéta közlegényt; „Kend mondta azt, hogy illyen kapitányt sárgarépából is tud faragni." — „Igen is" felelt Schiller, tagadni nem lehetett. „No hát hozzanak neki egy kést, meg sárgarépát, hadd látom, hogy farag belőle kapitányt?" Mit volt mit tenni? Schiller nagy kénytelen kezébe veszi a répát és bicsakot s elkezd faragni valami ember formát. „Terringette, szól az ezredes megszeppenve segédtiszteihez, ugyan megjárjuk, ha csakugyan farag belőle kapitányt!" —Velem is így járhatnak. Ha azt mondják, hogy itt van hát a könyvtár kulcsa, melly a partitúrákhoz vezet, csináljak operát! megharagszom és csinálok. Kakas Márton: Irodalom és művészet. — Mintha irodalmunk első májusa volna, csak ugy búvik elő a sok munka, irodalmi vállalat, ujság, folyóirat, mi mindenesetre kedves jelensége annak, hogy az olvasó közönség száma is tetemesen szaporodott az ujabb időkben. Miután a naponkint jelenő ujabb meg újabb termékeket nem ismerheti a vidéki olvasó közönség, kedves kötelességemmé tétetett e rovat alatt az irodalom minden mozzanatáról bővebben értesíteni, és én ezt annál szívesebben teszem, mert jól esik lelkemnek ha közmivelődésünk, s jóllétünk nagy épületéhez csak egy porszemet is vihetek; az olvasó közönség pedig ne fordítsa el hidegen azon lapot, mellyen értesitésem áll. — Heckenast G. könyvkiadó már tudják olvasóink „Jelenkor" czím alatt egy folyóiratot ad ki, melly mint a politikai és társas élet encyclopediája különösen a hírlapok olvasóira kedves kézikönyv. Ezen folyóirat 10 füzetben fog megjelenni, s a tiz füzet előfizetési ára 3 ft. pp. Megjelent belőle 4 füzet, különösen érdekessé teszi e füzeteket jelesebb magyar íróink, mint Arany, Benkő Dániel, Nendtvich K., Greguss, Katona József, Korizmics L., Kőváry, Lugossy stb. életrajza, mi ugy hisszük, hogy minden olvasó óhajtja egyszersmind ha nem személyesen is, de legalább írásban azon férfiakat, kiknek műveit élvezettel forgatja. A Greguss Ágoston és Hunfalvy János szerkesztése alatt megjelenő „Család könyve" VII. és VIII. füzete is elhagyta a sajtót. E kettős füzet is tanúsítja, hogy szerkesztők mindent elkövetnek e folyóirat minél érdekesebbé tételére. Érdekessé teszik Kőváry Lászlótól „Erdély nevezetesebb asszonyai életrajza", Benedek Józseftől „a légkörek ismertetése" s több érdekes életleirások, tájrajzok, népszokások, s egyszersmind Jeruzsálem leirása aczélmetszettel. — Ki ne ismerné Lendvait az idősbbet? Ismeri őt minden magyar ember részint nevéről, részint művész játékáról. Ő mint művész szerelmes szeretni tanitott; mint művész hős hon szeretetre gyújtott : most megtört a déli termet az évek, a munka súlya alatt, s azon térre, mellyen egykor annyi babérkoszorút aratott, csak kényezve, csak epedve néz, mert roskadt testben gyöngül a szellem hatalma is. Miért e dicséret a pályáról lelépett művészről? kérdi valaki. Ki annyit áldozott a nemzetnek nappalai s éjjeleiből, nem gyűjthetett magának agg napjaira, s most ,,Szívhangok" czim alatt kiadandó dalgyűjteményben nyögi ki fájdalmas panaszát. Lesz-e magyar, ki meg nem szerzi a beteg művész szivhangját ? lesz-e magyar hölgy kinek zongorája fődiszét nem e művész szivhangjai képezendik? Az egésznek ára csak 1 p. ft. — Még egy irodalmi újdonságra figyelmeztetem olvasóinkat. A kedves novellaíró Vadnai Károly, kit elszórt novelláiból nagyon jól ismer az olvasó közönség, egy füzet novellára hirdet előfizetést, és a 160 lapos füzet ára csak 30 kr. Az írók megkezdték az olcsó kiadást, most az olvasó közönségen a sor, hogy pártolja, mert csak buzgó részvét mellett sikerülhet az olcsóság. — Bernát Gáspár jeles humoristánk művei összeszedésével foglalkozik, addig is „Kaczagányok" czim alatt egy füzetke humoristikus apróságok fognak tőle megjelenni. — Aki Fáy Andrást mint irót akarná ismertetni, az rostával merné a vizet. Sokkal ismertebb az ő neve az oktató Bélteky Ház, az elmés mesék, a hű magyar képek után, minthogy valaki ismertetésére szorulna. Ő életének 70 évét is betölté, de szelleme most is a régi, képei hű magyarok, festése eleven. Megmutatta ezt előttünk fekvő regényében, mellyet „A Szutyogfalviak" czím alatt irt, s melly 2 kötetben meg is jelent, s Heckenast G. válalkozó könyvkiadónknál 2 p. ftért kapható. A Szutyogfalviak magyar falképek, mint szerző mondja, de ha nem mondaná is, olly természetesek képei, hogy az olvasó azonnal rájuk ismerne. Különösen a ref. egyházi élet hű és eleven színekkel van festve, s reményijük veterán írónknak e kedélyes munkáját minden olvasni szerető ember siet megvásárolni. — Hogy Jósika Miklós egyik legtermékenyebb s legkedveltebb regényírónk volt, tanusitja az, hogy munkái idegen nyelvre is lefordíttattak, s hazánkban 3-ik kiadást értek. Így a „Csehek Magyarországban" most már 3-ik kiadásban jelentek meg, s figyelmeztetünk mindenkit, hogy 4 p. ft. helyett 2 ft. az ára. Mi ujság? Az hogy többé nem tart minket a büszke külföldi eskimóknak, kik talán kanál nélkül esznek, s beszéd helyett mutogatnak, s legfeljebb is művészi tekintetben fakilincset tudnak faragni. Lakik Pesten egy Beregszászi nevű ember, hogy hazánkfia és magyar, mutatja a neve. Ez a magyar ember zongorát készit, s annyira elhirhedt neve a külföldön is, hogy alig győzi a külföldi megrendeléseket kielégíteni. Liszt a zongorakirály nála rendelt önszámára egy zongorát, képzelni lehet tehát, hogy nem czitora, vagy valami tambura csináló ő. A napokban több külföldi megrendelések közt Magdeburgból is kapott egyet. Egy illy ember, ki nevünknek a külföld előtt is becsületet szerzett, megérdemli, hogy itthon becsültessék s pártoltassék. (Kísértetes végrendeleti pont.) Berlinben közelebb egy dúsgazdag bankár halt meg, ki néhány száz ezer tallérból álló vagyonát jótékony czélokra hagyományozá. Sajátságos azon feltétel, mit egyik öröklőjének végrendeletileg kikötött. Ez ugyanis köteles az elhunyt háza előtt halála minden év napjának éjféli órájában zsoltárokat énekelni, melly kötelezettségeiról fira száll az öröklő családjában. (Jobb elébb mint utóbb.) Poroszország egyik falujában a napokban azért semmisült meg egy házasság, ámbár a lakodalmas nép is megvolt híva, s a roppant mennyiségű iósvaj bevásároltatott, mert a házaspár nem tudott abban megegyezni, mellyik banda játszék a lakodalomban? Az illyen párok jobb ha eleve elválnak, mert a házaséletben sok aprólékosság fordul elő, a mit egyik vagy másik nem tehet meg, s ha egyik sem enged kész a hajbakapás. Zsámbokon Pestmegyében az úrbéri kiegyenlités földesúr és volt jobbágyság közt barátságos uton ment véghez, melly is az 1813 óta folytatott úrbéri pernek végét szakasztotta. Zsámbokot a Beniczky család birta, s most a kiegyenlités előtt 365 holdra menő legelő helyett 466 hold első osztályú szántóföldet adott volt jobbágyainak; a közlegelőt saját birtokából 113 holddal szaporitotta, s egy 20,000 forintra becsült 40 holdas akáczerdőt ingyen a községnek ajándékozott. Követésre méltó nemeslelküség. Batthyányi Filep ő herczegsége vasmegyei Inta nevű pusztán magán iskolát állíttatott, hogy a tudomány és nevelés nélkül felnőtt ifjúság tanittassék. A tanitó köteles őket a fatenyésztésre is oktatni. Sajátságos borzasztó történetet olvastunk egyik német lapban. Néhány nappal ezelőtt a köln-müncheni vasúti állomáson egy nőt tettek ki, mivel roszul érezte magát, s ölében egy holt, két éves fiút emelt. Minden pénzsegély nélkül, s a mellett terhes, mondhatni várandós állapotban lévén kórházba vitetett, hol másnap meghalt. Orvosi vizsgálatból az sült ki, hogy anya és gyermeke ópium által mérgeztettek meg. A nő kiléte és viszonyai felől annyit tudtak meg, hogy egy igen gazdag birtokos özvegye, özvegységében megismerkedett egy fiatal emberrel, ki házasságot igért, elcsábította, és tetemes pénzösszeget kicsalván, elillantott. A nő megtudván hollétét, gyermekével utána siet, s Kölnben még a viszontlátás elragadó volt, s a csábító elhitette a nővel, hogy csak tréfa volt szökése, s próbára akarta tenni, de most ismét távoznia kell bizonyos ügyben. A nő élt a gyanúperrel, s nem maradt el a csábítótól, s vele utazott Borbeckbe, hol a gázszivó ellopván a nő mintegy 10,000 tallért rejtő tárczáját ismét elillantott, s amint a kétségbe esett nő utána sietett, adta elő magát a borzasztó esemény. Azt nem tudják most elhatározni, váljon a nő végezte-e ki magát, vagy az a semmirekellő ópiumozta meg? A badacsonyi bor kedvelőinek azon leverő hírrel szolgálhatunk,hogy a gyakori jégverés által koldussá tett szőlőtő nagyon nyomorultul fizetett. Szent-Györgyön, hol szinte jó balatonmelléki bor terem, 8 forinton kel az uj bor. A „Times" nevű angol lap egy magyarországoni utazást közöl, mellyet valamelly bertekk képű angol tett, és irt, abban a többek közt ez olvasható : „A vasúti vagyonból való parasztkocsira ülés, s azon Szolnoktól Nagy-Váradig utazás nem egyéb mint a polgárisodásbeli átlépés a vadonságba." A Szolnokiakat így festi : „Nagy része alászedett lábbal ült a földön, s hasonlított valamelly vörösbőrü Indiánhoz, s olly lusták, hogy egymáshoz is röstellek szólani. Ruhájokat szakálukat kivéve hasonlók a nyugoti alföldiekhez. Ez hát az annyira dicsért magyar faj?" Lássátok szolnoki atyafiak ez a féleszű angol akkor dicsért volna meg benneteket, ha lábatokat nyakatok közé szedve ültök a pamlagon. Roszalja, hogy nem fecsegtetek, pedig ő ha a háza ég is restel megszólalni. A budai evang. gyülekezet elöljárósága elhatározá, hogy az eddigi nőiskolával egy munkaiskolát is fog összekötni, mellyben 30 kr. havi díjért egy ügyes nevelőnő leczkéket adand a női munkákból. Okosság! különben is több már a zongorázni, mint varrni tudó nő. Vidéki hirek. Gömör, november 10-én. Tűz, mindig csak tűz. Bizony a folyó esztendőt a legméltányosabban nevezhetjük „tüzek esztendejének." — Mióta él magyar s áll Buda , talán egy év sem sajtolt ki annyi könyet a szegény TÁRHÁZ.