Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-09 / 10. szám - Községi könyvtárak. Boross M. 82. oldal / Értekezések
hó 25-én Gannán Veszprém megyében a nemzetségi sírboltba tétettek, — könnyezi őt köztiszteletben álló fényes családján kívül e község minden egyes tagja, mint ollyant, ki mindenkit szeretni, mindenkivel jót tenni tudott. A hálakötelesség szólít arra, hogy hamvaira és utódaira áldást mondjon Csákvár mezőváros községe. Tárogató. ..— Néhány nappal ezelőtt faluról az aradi hetivásárra siető 16 — 18 nő egy ladikba ült, átkelendők a Maroson; de a szállitó két révész részeg levén, midőn már-már elérték volna a túlsó partot, a ladikot felbukták. A bennülök közül három a vizbe fuladt, a többit sikerült ugyan megmenteni, de többen közülök igen veszélyesen megbetegültek a rendkivüli hideg fürdő után. Itt is egy gyászos következménye, a részegeskedésnek. ..— Hallomás szerint Szabó József, kinek színtársulata jelenleg az aradi közönséget részesiti a nemesebb élvezetekben, a jövő tavaszra egy jól összeszerkeztett dalszíntársulattal Bécsbe szándékozik felrándulni, hogy az ottani közönségnek néhány népies darabjainkat bemutassa. Ugyanő engedélyt nyert Debreczenben, egy aréna építésére,hol társaságával a jövő nyarat kellemessé szándékozik tenni a debreczenieknek — ha ők is ugy akarják. ..— Tudjuk, hogy a bunda télen meleget, nyáron hűset tart, mindazáltal sokan találkoznak, kik bundáikat nyáron félreteszik, mikor aztán a moly szokta azokat csunyául megviselni. Ellenük azonban Dr. Entz azt ajánlja, hogy dohányleveleket rakjunk a bunda közé. ..— Pesten a mesterinasok vasárnapi iskoláiban a próbatér, ma délutáni 2—4 óra közt fog végbemenni. ..— A Kardszagon építendő kath. iskolára, a helybeli község tanács, noha tagjai nagyobb része protestánsokból áll, ezer pftot rendelt kiadatni a község pénztárából. ..— A pesti Lipót-templom építését a jövő héten már elkezdendik s bár fájdalom, az egybegyűlt adakozások nem mutatnak fel valamelly nagy tőkét, az építést vezető bizottmány azon reményben van, hogy a vallás és egyszersmind fővárosunk szépitési ügyét felkaroló magasztos és hazafiúi buzgalomból eredendő kegyes adakozások lehetségessé teendik az építést folytatni az egész nyár folyta alatt. ..— A győr-bécsi vasút pályafőőreinek egyike vigyázatlanságból két mozdony közé került s összezúzatott a szó legteljesebb értelmében. y.— A pest-jászberényi országutat a jövő tavaszszal meg fogják építeni, mihez, ha az idő kedvezene, a jövő héten már hozzá fognak. .. A kalocsai főegyházmegyében mint a jelen évre kiadott névtárból olvassuk 38,335 rom. kath. iskolásgyerek találtatik. ..— A „Károly Lajos" utasszállító gőzös legénysége, Bajánál egy a hajóról vizbe eső hölgy életét megmentvén, midőn e nemes tettért a hölgy testvére tiz pftot adott egyenlő kiosztás végett, a legénység ez egész összeget egyhangú akarattal valamelly jótékony intézetnek adni határozta. A cs. k. dunagőzhajózási társulat ez ajándékot a Rókus-kórháznak adta át. ..— E hó 3-án egy gőzös 400 munkást hozott fedélzetén kik Cseh- és Morvaországból jöttek és a pécs-mohácsi vasút építéséhez vannak felfogadva. Halál-hirek. Folyó évi február 26-kán Palocsán Sáros megyében kisértettek báró Palocsay Ferdinánd hitvese alsó-szomolányi Nagy Aloyzia s fiuk báró Palochay Sándor hullái örök nyugalomba. A temetés népes volt és nagyszerű, mert egy magyar főcsaládnak, melly fél század előtt a vidék áldása közt lakott itt, utósó fi-ivadéka vitetett sírba, ki ha ősi helyén marad, tán most is élvezné nagyapái népszerűségét, holott külföldöni lakás után megromlott egésséggel s csak meghalni térhetett vissza őseihez. — Legyen nyugalma azok között, Lőcse, február 24-én. — Hazánkban sokakat szomorúan érdeklend azon gyászhír, hogy ismét a sírba dölt a tudományok egy agg felkentje, s a szepesmegyei virágzó gyáripar egyik ültetője a 72 éves Palczmann György, Iglón, február 22-én rendes lakó kertjében sajátkezüleg ültetett fák árnyas lugasában eltemettetett Szegények százai hálálkodnak a műkedvelő orvos sírja felett, kiket ő csupán felebaráti , s az orvosi tudomány iránti szeretettől vezéreltetve nagy sikerrel gyógyított; és csak kötelességét vívta le a nép, midőn az eső daczára, temetésére nagy számmal csoportosult össze. Dessewffy Gyula: Adoma. A Tisztelt szerkesztő ur! Közlök egy való kis történetkét, mit lapjában talán felhasználhatna. A Bakonyalja egyik helységében nem rég megtelepült egy obsitos huszár. A jelen farsangi napok különösen hatván reá, egy a sűrű köd miatt láthatlan napnál elköltött ebéd után eltökélli magában ez estve, kerüljön bármibe is, mulatni . . . Bekopog egy ismerőséhez, s kér tőle kölcsön egy üres zsákot, mit vállára vetvén kiballag vele az országútra. Ott a lakásra hányt murvából teletömi, s reá fojtja a zsákmadzagot irgalmatlanul . . .Ezzel,mint ki a legjobban végző dolgát, reá ül a zsákra, meggyújtja pipáját, s várja a jó szerencsét. Negyed óra múlva lő a szomszéd városból egy falujabeli ember kocsin. Az obsitos elkezdi a nehéz zsákot az árok felé nagy erőmegfeszíttéssel rángatni. — Mit hurczol kend itt? — kiált a földi. — Azt én tudom — mond a huszár. — De én is szeretném ám tudni — mond a paraszt kiváncsian, — s megállitván lovait. — Vagy kend az György gazda? no — már az más, tud e kend halgatni ? — Tudok biz én, mint a hal. — No jó! hát hallja kend : ezt a zsákot az . . . i zsidó vesztette el, tele van porsóval. — Porsóval?! — kiállt a paraszt, megveszem én azt kendtől, mi az ára? — De hát ha megtudja Jakab gazda, akkor? . . . — Dehogy tudja, már ki mondaná meg neki? én nem, kend meg még ugy sem. — Igaz! no, vigye lába, kendnek oda adom egy pengőért. — Itt van — mond a paraszt, — felteszik a zsákot, — ez kifizeté a pengőt. Ezzel elválnak a paraszt nagy örömmel hazafelé, — a huszár megelégült arczczal, mint jól kiállott alak után, a kocsma felé. A csalódását észrevett paraszt boszuságát felesleges leírni, — fogja a legnagyobb fazékszedőt, s siet a kocsma felé. A huszár már félrecsapott süveggel beszélt, mint vágta Nováránál a pémontit. — Jó estét György bátyó — mond megszemlélve belépő emberét — tessék egy ital. — Nem kell, nem iszom, egy szem volna kenddel. — Állom a szót György gazda. — Adja kend vissza a pengémet. — Nem tehetem. — De kell hogy tegye, mert megcsalt. — Mért vesz zsákban macskát. — De ha vissza nem kapom pénzemet, feladom kendet. — Nem lehet; mert akkor kendet zárják be mint orgazdát; mert talált jószágot vett kend. A paraszt ott is vakarta fejét hol nem viszket. — No de tudja mit, hogy a kend veszett fejszéjének is meglegyen a nyele; hát mulassuk el együtt a pengőt. S ugy lőn. Többen is szövetkeztek a furfangos huszár körül. György gazda már maga is nevette a huszár csinnyát, s a közös fizetésre egyre töltette a palaczkot . . . Végre fizetésre kerül a dolog. — Pinczér! — kiállt a huszár — fizetek, mi a contó. A pinczér elnevette magát mondván: azt gondolja kend hogy a bajusza rovására felhordnék 7 forint 30 kr. áru bort? majd megfizeti György gazda. — Én ez ? — Igen hát, a ki parancsol a fizet. S igy a másén olcsón kapó György gazda tíz váltó forinton fizette meg az orgazdaságot, mellette pedig még helyesen ki is nevették. J. F. Történeti naptár. KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁDTÓL. Januarius 14. — 1301. III. Endre, Árpád utolsó fivérének halála. — Az utolsó Árpádnak nagyon meggyült volt a baja. Bár megkoronáztatott, mégis sokan vonakodtak őt törvényes fejedelmül elismerni. Kezdetben valami áj Endrével kellett megküzdenie, ki Kun László testvérének adta ki magát. Azután Rudolf császár ajándékozta Magyarországot fiának Albertnek, ezt tette Mária nápolyi királyné is, és midőn fia meghalt, unokáját is megkoronáztatta Magyarország királyává. Eközben Endrénket az országban utaztakor a szívtelen főnemesek elfogták, az új esztergomi érsek ítélőszéke elébe idézte őt és egyházi átokkal fenyegette. Illy körülmények közt valószínű, hogy őt a bánat ölte meg inkább, mintsem méreg által végeztetett ki. Elhunyt a budai várban, s holtteste a ferencziek János után nevezett egyházában temettetett el. Egyetlen gyermeke Erzsébet külföldön zárdában végezte életét. Januárius 15. —1491. Szapolyai István 4500 főből álló gyalogság- és nehéz lovassággal II. Ulászlóhoz csatlakozik Albert lengyel herczeg trónkövetelő ellen. — Mátyás kir. halála után sokan igényelték a magyar koronát. Corvin János, Mátyásnak természetes fia, Beatrix özvegye, Miksa ausztriai főherczeg, Ulászló cseh király és ennek öccse Albert lengyel herczeg mind trónkövetelők voltak. De a főnemesség ollyant kívánván királynak megtenni, kinek, mint mondák, üstökét markokban tarthassák, a megvesztegetett Szapolyai választása, kire egyedül bizták volt e fontos dolgot, Ulászlón kivül más igénylőre nem eshetett. Ennek hirére a többi követelők fenyegetőztek, sőt fegyveresen be is törtek. A Rákosig már előnyomult Albert hg. most Kassán táborozott, de Ulászlónak nem volt sem pénze, sem serege azért annyira megörült Szapolyai segélyének, hogy Egerből két mérföldre ment elébe, messziről fenhangon üdvözölte, kezét megszorította és lováról leszállni sem engedte, ki azután Albertet békességre is szorította. Januárius 26. — 1511. II. Ulászló Boroszlóba érkezik, a sléziai hódolatát elfogadni; de az ünnepély elmarad, gátolván azt Magyarország rendek joga Sléziára. — Mátyás királynak 1468-ban kezdett cseh háborúja az 1479-ben megerősített békekötés által fejeztetett be,mellynek pontjai valának: 1)Mind Mátyás, mind Ulászló viselik a cseh királysági czimet. 2) Mátyás bírja Morvát, Sléziát és Lausziczot 6 várossal, Ulászló pedig Csehországot. 3) Ha Mátyás Ulászló előtt halna el, a cseh király magához válthatja Mátyás részét 400,000 aranyért stb. E szerződésre II. Ulászló magyar királlyá lett koronáztatása előtt azzal esküdött meg, hogy e tartományok a magyar birodalomhoz tartozzanak mindaddig, míg a cseh korona által ki nem váltatnak. — II. Ulászlót 1511 év elején Hradistyében találjuk a morva eredetü Pruisz János nagyváradi püspök sirjánál, ide Magyarbródról jött, hova a hazánkban kiütött pestis elől már másodszor menekült. Tiszteleten kivül, mert a püspök szentnek tartatott, a hála vonzotta őt trónigényes kiküzdőjének sírjához. Ugyanis Pruisz, mint Corvin János koronakövetelésének megbízott védője