Vasárnapi Ujság – 1856

1856-03-23 / 12. szám - Értekezés a kisbirtokosok jóllétének előmozditásáról; 15 arany pályadijt nyert mű. Kenessey K. 97. oldal / Gazdászati és orvosi.

A „Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft.pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó­ hivatalához (egyetemutcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Értekezés: „A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról." KENESSEY KÁLMÁNTÓL. (Folytatás.) Hogy mi legczélszerübb módja és ideje a trágya földre hordásának, erre nézve csekély tapasztalásom s búvárkodásom után abban állapodtam meg. Hogy a trágyát középérettségben, mikor t. i. a hosszú szalma rövidre emésztetett föl, de a rostok még jól látszanak benne, az úgynevezett szalon­nás állapotban legczélszerű­bb földre hordani. — Ekkor van a trágya-erő kö­zepesen öszpontosítva. Egészen meghagyni érni merő vesztegetés, mert a tömeg '/3 sőt % ré­sze esik le, nem is emlitvén a sok só elrepülését. Sok jeles gazda még az istállóból földre viszi trágyáját, s ez a leggaz­daságosabb mód, igy vesztünk legkevesebbet trágyánk erejéből. — De ezen eljárás szerintem csak ugy lehet előnyös, ha őszszel kivitetvén a ganaj, hala­dék nélkül leszántatik, s a télen át ideje van teljesen elrothadni, s ha ez nem eszközölhető, ugy csak maradjunk a középérettségnél, mert ez könnyebben alátakarítható, s a mennyiség is könnyen kiszámítható, melly a belé vetendő terménynek diszlésére szükséges. A nagy Schwerz gyönyörűen c­áfolja meg azon előítéletet, mintha az érett trágya sokkal jobb lenne a friss trágyánál, azt állítván : „hogy az érett trágya 1­­4—% sőt sokszor % részre is concentráltatván tömegére nézve, ter­mészetes, hogy hatása nagy és szembetűnő, ámde ha összehasonlitást teszünk, ne kívánjuk, hogy 10 szekér friss trágya épen ugy hasson, mint 10 szekér érett trágya, melly ha csak­­/3 részre szállott is le az érés által eredeti töme­géből, már 30 szekeret képvisel; vagyis ha 10 szekér érett trágyát viszünk földünkre az nem 10, de sajátlag 30 szekér trágya, azért ha összehasonlítást akarunk tenni, vigyünk földünkre 30 szekér friss ganajt akkor, mikor érettet csak 10-et, és szántsuk le kellő időben mindkettőt, s ekkor meglátandjuk, hogy a friss ganaj épen nem fog az érettnek utána állani. Főleg ha ama friss ganaj, apróra vágott szalma vagy pely­va­ alommal vegyült, s könnyen és czélszerüen alátakarítható. Sokan gondolkoztak arról velem együtt és gondolkoznak még mindig, hogy lenne hát az a trágya a szántóföldön kezelendő. — Arra nézve ugy hi­szem mind­annyian tisztában vagyunk, hogy ha kivitetvén rögtön leszántjuk, legczélszerűbben járunk el. — De ha nem birjuk leszántani, kupaczokra húz­zuk-e, vagy elterítsük rögtön? — Elsőbb esetben azt mondják a chemicusok, hogy folytattatván a chemiai működés a fölmelegedett kupaczokban, sok sa­vak elrepülnek, mellyek vesztesége igen káros, — s ha rögtön eltérítjük, mennyi kárt nem tesz trágyánkban a nap, a szelek? — Azt mondja Schwerz nagybecsű munkájában, hogy e thema fölött ő is sokat gondolkodott, s midőn Belgiumot s Angliát gazdasági tekintetből összeutazta, majdnem minden hirneves gazdát, kivel érintkezésbe jött, meg­kérdezett, miként szokta trágyáját künn a földön kezelni, s mindenik feleletét gondosan feljegyezte.­­ Egy angol farmert szinte megkérdezvén ez iránt, csodálkozva hallotta tőle, hogy ő trágyáját kivitetvén elterítteti, s megesik, hogy egész télen át is így terítve várja a tavaszt. — Az Istenért mondá Schwerz, hiszen ön trágyájának minden ereje el­párolog olly hosszú időn át? — Már ha elszáll és elpárolog uram, feleli az an­gol, valami uton módon ismét vissza kell hogy szálljon földemre, mert én ollyan termésekkel dicsekedhetem, minőhez hasonlót nehezen fog ön egy könnyen találni. Schwerz azonban egybevetvén a külön feleleteket, mellyeket e tárgy­ban nyert, e főpontokban állapodott meg : 1) Ha a trágya kivitetvén rögtön alászántatik, első évben nem olly szembetűnő hatása, de tovább tart a földben működése. 2) Az ollyan trágya pedig melly huzamosabb ideig elterítve feküdt, az első évben már igen nagy termékenységet fejt ki, de rövidebb hatású lesz. — Mit részemről én onnét magyarázok meg magamnak, hogy az illyen trágyát a reá hullott eső megmosván, sok savat lemos a földbe, mellyek azzal ösz­szevegyülvén, a bevetett mag mindenütt érintkezik a termékenyített földdel, mig ez eset a rögtön leszántott trágyánál csak később fordulhat elő, midőn keverések, s esők által szinte odajut a föld, hova a terítés által már előbb jutott. 3) Ha rögtön le nem szántathatik a kihordott trágya, rakassék 10, 15, 20 szekérnyi halmokba, s földdel gazdagon teríttessék be, hogy az elpárolgás akadályoztassék, eljővén a szántás idő, minden erővel hordassék szét, terít­tessék el s szántassék le. Hogy ki birtokán nagyszámú barmot tart, annak az alomszalmára nagy gondjának kell lenni, önként értetik; nem szabad azt ősi mód szerint, tüzelni engedni. — Mint mindenütt itt is áll a maxima: „a mit csak lehet vissza kell adni a földnek terméséből különben kifárad az."— Azért szegényülnek el las­sankint a tulnyomólag piaczi terményt termő gazdaságok, mert a termék piaczra megy, s csak kevés, igen kevés, legfelebb a szalmában adatik vissza a földnek. — És e piaczi termények közt a földre nézve azért legmostohább a repete, mert a szem eladatik, s a szalma rendesen eltüzeltetik s jut a föld­nek . 0. Hogy minő alommal vessük ki marháink alját, azt­ nagyon sokszor a szükség s körülményeink határozzák. Vannak vidékek hol sás, nád, falevél, fenyőfa ágacskák, sőt gyepes föld is használtatik e czélra. Nem mindegy azonban ez vagy amaz alomszer használtatik- e, mert az alomszerek értéke azok alkali­as savakbani gazdagsága 's szegénysége , lé­genytartalmuknál fogva határoztatik meg. Sprengel Boussingault és Payen hírneves gazdasági irók kísérletei sze­rint ha tisztán csak szalmával akarnók javítani földeinket, kellene egy bajor morgenre, mi 947 • öl 5 Q lábat tesz . Borsószalma , . 33 mázsa lencseszalma . 59 kölesszalma . 76 régi buzaszalma . 122 tönkölyszalma . 125 . . 214 friss buzaszalm . 249 . 266 .1 rozsszalma . 252 ezután főnek a repete, a bükköny,

Next