Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-13 / 15. szám - Dohánytermesztés. Patkó András 130. oldal / Gazdászati és orvosi.
lön mindzhat négyszög mérföldre osztatván , ezek szakaszoknak (sections) neveztetnek. — Például Jelen ábránkon a római számok által jeleltek sorok, az arab számokkal jeleltek pedig községek • ha tehát x falu fekvését akarnók kitudni? legelőször azon sort keresnők fel, melly római számmal van jegyezve, utána azt melly arabbal s azonnal meglenne találva a keresett falu fekvése. Fekszik pedig a falu a harmadik sor második községében. — Minden egyes község mérföldenként fel van osztva miután pedig minden község hat mérföld széles és ugyanannyi hoszu, részen tehát 6x6=36 harminczhat négyszög mérföldet. Egy illy harminczhatod rész a szakasz s minden harminczhatodik szakasz az ország törvénye szerint az iskolák számára tartatik fen ; s ez egyszerű de eléggé nem dicsérhető rendszabály szerint, a jövendő nemzedékek lelki jólétéről s erkölcsi miveltségéről dúsan van gondoskodva. — E harminczhatodik szakasz hatása, ott hol a népesség s vele az eddig értéktelen földek ára emelkedett, már is látható , mert alig van Éjszakamerika keleti s éjszaki államaiban gyermek ki iskolát nem járt, irni, olvasni, számolni nem tudna s egyéb az életre szükséges ismeretekkel nem birna. Adná Isten, hogy ezt a rendszert más helyütt is alkalmaznák, főleg ott, hol még osztatlan állapotban levő köztelkek, legelők találtatnak, mert igy csekély, egyesek által nem is érzett áldozattal népnevelést a legbiztosabb, legszilárdabb alapra lehetne fektetni. — a Néhány négyszögöl, mellyel az egyes kevesebbet kapna osztályrészében, dúsan kamatozand, ha majd annak terményeiből idővel egyházak, iskolák épitethetnek, tanitók fogadtathatnak tanszerek stb. szereztethetnek. *) (Folytatjuk.) I. II. III. IV. V. VI. 2 © X 3 © a 1. II. III. IV. V. VI. *) Óhajtható lenne, bár hazánkban a közlegelők közelálló elkülönözése alkalmakor holmi hasonló intézkedés történnék; az illy harminczhatodik szakaszú föld jövedelme sok községi iskola számára elkelne. Kőtlí. TÁRHÁZ. Dohány termesztési Gazdákat érdeklő rovat. töredék. Minekutánna a dohány termesztés olly stadiumba lépett át, melly a munkás fáradságának bérét előre meghatározza, és hogy abból több vagy kevesebb legyen a haszon, Isten után, egyedül a munkától teszi függővé; megérdemli a figyelmet, megérdemli, hogy olly tévedéseket igazitsunk útba, mellyek e példa beszéd valóságát, bizonyitják : aki sokat markol, keveset szorit, megérdemli, hogy a magszedéstől a dohány letöréséig figyelemmel kisérjük . 1. Na azt akarod, hogy egésséges legyen a kiültetendő plántád, egésséges legyen a magod, melly ugy történik, hogy mihelyt jól kidugja magát a virág bokréta, azonnal letördeld annak feleslegét, és annak koronáján hagyj, megérlelendő néhány gubókat, hozzá értvén, hogy az egész szárat, a karsoktól tisztán tartsd. Igy lesz magod jókor és egésséges. 2. Az egésséges magot, tökéletesen kiporba nyitott, kipuhitott földbe vesd el, hogy többfelől biztositsd magad, őszszel is, szent Mihály után, csak hogy az, azon évben kinekeljen, vesd el tavaszszal is, hideg és meleg ágyba, mihelyt csak a föld fagya engedi. Igy lesz plántád jókor, így érik meg, és szárad ki a jókor ültetett dohányod jókor. Ha májusban, még inkább hűvös hóban, nincs kész kiültetni való plántád, ritkán marad időd a megérlelésre és szarasztásra, még az is bizonyos, hogy a melegebb juniusban, kikelvén a férgek tojásai, a mit nappal ültetsz, azt azon éjjel megemészti a pajot vagy csimaz, ugy hogy elvesztegetvén a sok plántád, majd se plántád, se dohányod nem marad. 3. Ha már a jó magból, jó plántád van, szükség jó földed is legyen. Millyen nemű legyen földed? azt meg nem határozhatom. Akár agyagos, akár homokos, vagy épen homok legyen is az, csak az a különbség, hogy az agyagos, barnás piros zsírosabb dohányt ad, mint a homokos, világos piros, kevésbé mázsásat. Mindegyiket kövéren tartsd, inkább többször keveset, mint egyszer sokat hordj rá porhanyós trágyából, inkább ősszel, mint tavasszal. Na trágyával, kivált akkori évivel vastagon megteríted földedet, biztos lehetsz benne, hogy plántád nehezebben fogamzik, és a csimaz több kárt tesz. 4. Dohány alá háromszor szántsd földedet, mintha búzát vetnél, ősszel egyszer, tavasszal kétszer. Az őszi szántásnak az a haszna lehet, hogy a pajot tojás fölül fordulván, télben kifagy, mi a szántatlan kemény földben nem olly könnyen történik. 5. Ha már a háromszor szántott és jól megboronált földed készen van, fogy az ültetéshez, minél előbb annál jobb. Az ültetésnél való eljárás a köznépnél bánt legjobban. Hijjában súgod fültbe, hogy mindenik sornak közt 3 láb, a plánta fészek távolsága 2 láb legyen , mert olly sűrűn teleduggatja földjét, hogy annak beérni, és teljesen megvastagodni leveleiben, teljes lehetetlen. Sőt az illy sűrűn rakott dohánynál, az a csapás is csak hamar bekövetkezik, hogy a dohány idő előtt ragyát, s öblöt kap, lesárgul, és lesz belőle harmadik osztályú alj-dohány. Holott a ritkán ültetett, és kacsoktól tisztán tartott dohány, a mellett, hogy minden említett betegségektől ment, nem csak azt bizonyítja be, hogy okosan munkálkodtál, hanem azt is, hogy a szivartakarónak való levelekért busásan fizetik fáradságod jutalmát — 3, 10, 12, 16 p. forintok között; ugyebár nagy a különbség? 6. Ami a szedését vagy törését illeti, mit mondanál annak, hogy ha valaki neki menne a gyümölcsfának, és az érett gyümölcscsel együtt az éretlent is leszedné? rád bízom az ítéletet. — Épen igy kell ítélni arról is, ki az érett és éretlen levelek között semmi különbséget nem tesz. Miként hát kiválogatod szedéskor gyümölcsödet, ugy bánj dohányoddal is, mindenkor csak a babos, a vastag érett leveleket válogasd ki és törd le, a többi rajta maradt levelek kevés időre ismét következnek. Máskor többet, ha kell? Közli Zatkó András, lelkész. Mi újság? £ Folyó hó 4-én cs. k. fensége Hildegárde főherczeg asszony a magas védelme alatt álló bölcsödét meglátogatni, s ott másfélóráig mulatni méltóztatott. A magas védasszony nagyon jól tudja, hogy a nagyok legdrágább kincse a keresztyén jó sziv. • Minap említettük a temesvári gazdasági egyesületet, most hasonló örvendetest mondhatunk Aradról, hol több értelmes gazdasági egyesület felállithatásáért folyamodott s magasabb helyről biztatást nyert. / Szent-Endrén ápril 3-án 11 ház leégett. Reménylem, ha fölépitik házukat azon szerencsétlenek, egyúttal biztosíttatni is fogják tűzkár ellen. / Egy lelkész a „Magyar sajtó"-ban felszólal az iskolatanutók fizetése javítására nézve, s kedvező alkalmul hozza fel a tagosítást. Vajha ne lenne szava pusztában kiáltó szó, mert ha népnevelést akarunk, gondoskodnunk kell azokról is, kiknek kezébe lesz a népnevelés alapja letéve. v? Ápril elsejére viradólag iszonyú gaztettnek volt tanuja Eger városa. Valamelly St. nevü csizmadia neje éjjel megöletett, még pedig ugy, hogy fejét csak egy kis bőr tartá többi testéhez. Az általános gyanú férjét terheli, ki dologtalansága, s baromi durvaságáról rég ismeretes vala az egész városban. Ha a férj követte el ezen gaztettet, annál borzasztóbb szörnyetegnek kell lennie, mert a nő viselős vala. Valahányszor illy tetteket olvasok, mindig felsóhajtok „Népnevelés jöjjön el országod!" mert ezen bajon nem a büntetés, s attól a félelem, hanem czélszerű nevelés, vallás és erkölcsiség terjesztő könyvek olvasása, s ez általi képezés használhat. És midőn vallás, s erkölcsiség terjesztő könyvekről szólok, nem állhatom meg egy jó barátom azon ötletét, ha a könyveket olcsón akarjuk a nép közt terjeszteni, szerezzen minden tehetős ember néhány népszerű könyvet, s borravaló helyett azzal ajándékozza meg az együgyű embert; én hiszem, hogy átvételekor nem tudom mit gondol a szegény ember; de elolvasta után áldani fogja jótevőjét. Nagy-Becskerekből írják, hogy a gabonakilátás kedvező, kivévén a repczét,melly sok gazdát aggaszt; a repczére nézve még eddig minden gazda szájából panaszt hallottunk. A „Kolozsvári közlöny" első száma megjelent, miből azon nevezetest veszszük ki, hogy Kolozsvárott egy azon átvonulandó vasúton tanácskoztak , s azonnal 28 1000 forintos részvényjegy íratott alá előleges működésre *). Sokszor az állatnak több esze van, mint az embernek. Egy postakocsis holt részegen leesett március 25-én üléséből, s ott maradt az úton, lovai pedig sértetlenül a következő postaállomásra vitték uraikat. Mit mondanának a lovak sok emberről, ha szólani tudnának ? Eddig többnyire csak bajt okoztak az asszonyok, most már bajt kezdenek gyógyítani. Bizonyos Blakvell Erzsébet nevű nő Párisban orvosi oklevelet nyert, s hazájában Brisztolban nő- és gyermekbetegségek orvoslásával foglalkozik. Nem is volna tanácsos férfibetegségek orvoslására adni magát, mert meg lehet sok helyütt többet rontana, mint gyógyitana. Hontiról írják, hogy ott kecsegtető reményekkel néznek a tagosítás elébe; nem is fogja az őket megcsalni. Ugyanonnan halljuk, hogy a naptárirodalom már kisebb városokon is kezd lábra kapni. Rajta a versenyzés nem árt, az életrevaló megmarad, a nyomorult elvész. *) A „Kolozsvári közlöny" sok más nevezetes dologról is értesít bennünket. Valóban jól esik ismét felevenítve láthatnánk a kolozsvári közélet napi történetét, ahol egyedül van még tisztán magyar jelleg a társadalom minden osztályában,elkezdve azon magas főurakon, kik tetemeiket magyar királyok és hősök érczszobraival ékesítik, kik áldozatokat hoznak irodalom-, ipar- és népnevelésért, le a legszegényebb néposztályig , minden a legromlatlanabb magyar jelleget tükrözi vissza. Adjon az Isten a „Kolozsvári közlöny"nek mentül hosszabb és virágzóbb életet, nekünk sok jó hírt Erdélyből, neki sok jó előfizetőt Magyarországról. Szerk.