Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-13 / 15. szám - Adoma (képpel) 132. oldal / Furcsaságok - Borsos versek 132. oldal / Furcsaságok
lto „Hogy nem olvasok újságot; „Hanem inkább agarászok; „Hogy intabulált adósság, „Miatt, elvesz a báróság." Hát a párlányok, menyecskék Mindenfele azt fecsegték : „Hogy hasztalan erre, arra „Ruhájuk nem pénzünk ára." Három selyem kendő nyakán, Bársony czipő a két lábán Czifra szalagosan ugy jár, Mig Bécsben csak lesz szalaggyár. Minek az a pirosító? „Mit kérdi az ujságíró? ,,Ott a tinta, éljen véle „Lám mi sem csufoljuk véle. „Aztán vasárnap délután, „Iskolába? legény,!? leány?! „A kinek ráhúz a vére „Ám az hadd járjon leczkére!" Hát a korcsma hős legények Ütleggel fenyegetének, Hogy azt találtuk mondani bár bort hitelben hordani. De még Dávid is beleszól : „Az az ujság mindig korhol „A nép, ha rájuk hallgatna „Kocsmáros éhen halhatna. „Nuzd rá czigány az angyalát „Égesd össze az újságot, „Irkafirkálnak szegények „Máskint nem is élhetnének. Igazmondó Adam, e védasszonya meghalt Bécsben f. hó 6-kán élte 76-dik évében. Áldás emlékére. „Pesti napló" után. ..— A fűizfa-utcza iszapos csatornájában a napokban egy idétlen kisded hulláját találták fel. Fájdalom, hogy fővárosunkban a lelenczházat még mindig a csatornák és a Duna pótolja. ..— Közegészségi szempontból Pest derék polgármestere a Dunában a szegények számára ingyenfürdő létesitését határozta el. A régi pogány népek, mint a rómaiak és görögök a fürdést a legkiterjedtebben gyakorolták, de egészség és testi erő dolgában fölül is áltak a mai kor vékony dongáju ivadékain. y.— öreglakon Somogymegyében egy csodaborju jött a világra, melly ugyancsak négy lábbal, egy farkkal, de két fejjel, négy szemmel, ugyanannyi füllel birt és egy mázsa és huszonöt fontot nyomott. Ugyan e megye Balaton vidékén egy elesett fejér tehénben bivalborjút találtak, mi szintén ritka tünemény. y.— Pelsőczön Gömörben egy juhászlegény pusztán botjával egy farkast megtámadott és agyonvert. ..— Mivel a nehéz terhes szekerek a kövezetet felette rongálják, azért ezeknek jövendőben tiltva lesz a város szebb utczáin járni, millyenek a váczi-, uri-, kigyó- stb. utczák. y.— A pesti kereskedelmi testület a muzeumi sétányra száz pftot adott. y.— Nincs pénz! mindenki ezt kiáltja, de azért Pest mégis épül. Az épitő bizottmány legközelebb hét uj házat nyilvánitott lakhatónak, más tizenkét építendőnek pedig tervét helybehagyta. ..— Az ausztriai általános légszeszvilágitó társulat alapszabályai felsőbb helybenhagyásban részesülvén, az hova hamarabb megkezdendi működését, legelsőbb is az által, hogy Pesten egy légszeszgyárt állit fel. A társulat székhelye Triest leend. y.— A vidékről a nevelésügy haladásának vészük örvendetes hirét. A szegedi tanyaiskolákban 2 ezer tanítvány nyer oktatást, a kecskeméti várostanács pedig elhatározó az iskolák emelésére évenkint 22 ezer pftot fordítani. ..— Az esztergomi érseki könyvtár 54,816 könyvet és 1391 becses kéziratott tartalmaz, melly e szerint nagyságra a negyedik. Első a muzeumi, 80,000 kötettel, második az egyetemi 70,000 kötettel, harmadik a győr-szentmártoni. y.— Apáthfalván mult hó 31-én esti 8—9 óra közt a királyi haszonvételek számvivőjéhez betört 8 rabló. A házi gazdán és nején kivül két gyermek és két férfi vendég volt jelen. A rablók arcza zsebkendővel volt betakarva, kezeikben szénavillákkal és nagy késekkel. Viaskodás közt a házi gazda könyeden, de neje súlyosan megsebesült. Midőn a bölcsőben levő egyik kis gyerek sirni kezdett egy rabló csicsizani kezdé, s mivel ez nem használt melléje ült énekelt neki és ringatta. Az elrabolt pénz meghaladja az ezer p. ftot. — Az első magyar festészeti akadémiát gyámolító társulat választmányi tagjai, valamint a többi t er. ívtartó urak, a mai választmányi ülés határozata folytán, ahhoz alkalmazkodás végett tisztelettel értesítetnek, miszerint a kezeikben levő aláírási ívek, az újabb aláírók bejegyzése végett 14 nap alatt be fognak kéretni. A választmány a tisztelt gyűjtők buzgóságától a legszebb eredményeket reményű. — Pest, april 2-án 1856. Tatay Pál, titkár. Adoma. Szerkesztői mondanivalók. 313. Borzasztók! Biz azok borzasztók, de nehéz sajtó utján bűnvádi ügyekbe elegyedni. 314. Vida József versei sok tehetségről tanúskodnak. Szerző nagy könnyűséggel ír, és eszméihez helyesen választja a kifejezéseket. Tőle sok jót várunk még. 315. Etédre. Szép a kegyeletes megemlékezés, de lapjainkban nem foglalhatjuk vele a tért. Ha mindazon iskolatanitókat, akik buzgóságukat bizonyitják, egyenkint sorban meg akarnók dicsérni, hol maradna hely egyéb tudnivalónak ? 316. Versbe szedett adoma. Az adoma csak ollyan, amillyen, de a vers sehol van, semilyen. 317. Kis elmélkedés nagy dologról. Mink is meguntuk, akik ingyen kaptuk, hát még, aki pénzért kapja az újságot. 318. Erős Marczi. Marczinak elég Marczi, hanem sokkal erősebb volna, ha egy kicsinyt rövidebb lehetne. Nemde ? 319. Muhamed. Rá kerülhet a sor. 320. A párviadal. De uram , ha a criminalis törvényekért el nem szoknak az emberek ettől az izétől, az illyen rosz versek miatt nem rettennek el tőle. 321. Dengetegre. Ha arczul ütöttek jobbfelül, tartsd a képedet balfelül. 322. Nyilffynek. Jó dolgok ám ezek. A vers elevenre tapint. Csak valami más nevet tudnánk önnek találni. Borzasztó, a mit ezekkel a -fy végzetekkel elkövetnek. Nem ragaszthatók azok máshoz, mint emberi névhez (Pál-fy, Gyula-fy, Kende-fy, Pető-fy, Apa-fy). A „fy" leszármazást jelent (Sohn) s ember csak embertől származhat, nem mindenféle adjectivumtól. Ez csak a névre vonatkozott, a vers jó. 323. Balgafy úrnál már megfordítva van a dolog. Nála a név helyes, hanem a vers kegyetlen. 324. A nők szerencsétlensége. Kissé régi módi, hanem azért a magyaritás érdemeért kiadható. A ránk bizott ügyet kerékvágásba vittük. 325. Párköz. A benne termő versek nem használhatók. 326. A rabló vár. Gyönge kisérlet. 327. Húsvétkor. Szent tárgyakkal nem kell tréfálni. 328. A gazdag és én. A vers szép , hanem abban az egyben Tamások vagyunk, hogy ezt hölgy írta volna. Meg kellene győződnünk felőle. 329. Bölönybe. A tisztelt úrhölgy hálás érzelmeit igen nagy tiszteletben tartjuk, hanem szives küldeményét kénytelenek vagyunk megköszönni; a felvett tárgyakról csak igen jól és remekül írt műveket adhatunk ki; gyöngeségek és irodalmi zsengék nem vétetnének jó néven. Egyébiránt a legnagyobb tisztelettel vagyunk a jó akaratért. 330. „Esti szellő lengeti subámat." Természettudományi értekezésnek elég szép, hanem akkor kár volt versekbe foglalni. 331. Hová, hová kanász legény? Akárhová, csak ide ne! 332. Laknak-e a holdban emberek? Azt voltaképen sem nem láttuk, sem nem hallottuk, hanem annyit bizonyosan tudunk, hogy oda „Vasárnapi ujság" eddigelé nem jár. Tehát valószínű, hogy ott senki sem lakik. 333. Bosszúállás és a hozzá mellékelt versek épen egy paraszthajszállal térnek el a katonamértéktől. Haza bocsátatnak. 334. Néma körülöm minden itt. Tehát mi se zavarjuk a szép csöndességet. 335. Víg Ferke. A mű hőse teljes életében víg volt, s most még a sírban is kaczag éjfélkor. El kell vele ezt a verset olvastatni, majd nem nevet többet. Nyilatkozat. A „Magyar sajtó" hasábjain a budapesti újdonságok irója, s ugyanazon hirlap újdondásza a még világra sem jött „Falusi gazda" czimü vállalatot ugyan szenvedélyesen megtámadják. Én mint a leendő vállalat vezetője, Heckenast mint kiadó, végre a magyar olvasóközönség, mindnyájan derekasan kikapjuk a leczkét. És miért? : mivel a „Gazdasági lapok"nak könnyen árthatnánk*). Szeretetreméltó őszinteség! Még barátomnak is adja ki magát az újdonságok tisztelt írója. Nem tudom, nincs szerencsém ismerni, de hangja, keze után ítélve ugy tetszik nekem, mintha ráismernék Ésaura, s bízvást állíthatom, hogy itt roppant sajtóhiba csúszhatott be. Én a reám mért csapásokat, azon oldalról, honnan jönnek megszokván, hideg nyugalommal veszem. Csupán arra kérem elleneimet, hogy ha támadási viszketegükből csakugyan nem akarnak kigyógyulni, legalább maguknak maradjanak következetesek ; s ha egyszer czifra szavakkal mutogatták a szabad verseny hasznait, s midőn maga a fenséges kormány az iparszabadság behozatalán, s a mezőgazdasági érdekek előmozdításán törekedik , akkor ne tartsanak hosszú szónoklatokat a kiváltságok, monopoliumok és kizárólagos gazdasági tekintélyek mellett. Gazdasági szakban én sem a „Magyar sajtó" újdondászait, sem azokat, kik hátuk mögött állnak bizalmul el nem ismerhetem. Döntő ítéletet itt csak a gazdaközönség hozhat. — Én elveimhez híven a szabad versenynek lévén barátja, nemcsak a „Gazdasági lapok" üdvös hatását soha meg nem támadtam, sőt csekély erőm szerint azt gyámolítottam , s hogy ha mostani vállalatunk mellett még 20 hasonló vállalat keletkezhetnék, annak szívemből tudnék örülni, mert jelszavam örökké egy marad : „Győzzön a jobb." — Továbbá iólétemre sokkal jobban tisztelem a magyar olvasóközönséget, mint sem az újdonságok írójának példáját követhetném, ki sértőleg oly tudatlannak s együgyűnek tartja azt, hogy mindent megveszen, ami olcsó, habár rész legyen is az. Végre, ha Heckenast ellen azon panaszuk van az újdondász uraknak, hogy a starothszerű buzgalmánál fogva minden tért maga számára akar elfoglalni , ezen is segíthetnek ők. Adjanak ki még olcsóbb és tartalmasabb könyveket, és sérelmük orvosolva leend. Fényes Elek. *) Mikor pedig a „Vasárnapi ujság"hoz hasonló vállalatok támadnak, ugyanakkor azt szokta mondani az érintett lap : ezek majd jobbak lesznek ám, mint a „Vasárnapi ujság", éljen a verseny! Szerk. „Ugyan édes tekintetes uram, megkövetem alássan, ha meg nem bántanám vele; hát aztán — végig fej van ebben a kalapban ?" Borsos versek. Uram, uram, szerkesztő úr írok, hogy ha szemet nem szúr. Nyissa fel most szemét-száját : Ugyan szidják az újságot! A bíró azért dörmöge : „Hogy szerkesztőnek mi köze? „Mi köze a számadáshoz: „A bor, pálinka rováshoz ?" A pap lány, a jegyzőnővel Illedelmes serpegéssel : „Mit? piperkő ez! s pipere nő! „Hlyet mondani illendő ?" Uram bátyám is köhintett Bajszán egyet pödöritett Szólt : „Már ugyan ki súghatta „Meg olly hamar illyen adta, Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Kiadó-tulajdonos : Heekenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heekenast, egyetem-utcza 4 dik szám alatt Pesten.