Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-20 / 16. szám - Pesti József árvaház (3 kép) 137. oldal / Hazai intézetek.
137 Pesti József-árvaház. Árvaházunknak eredete e város polgársága kegyeletének és a közelmult szebb törekvéseinek emléke. Ugyanis, hogy az intézetnyitó szónok hű rajzával éljek : „Be lön fejezve az 1832/6-iki országgyűlés és hazánk örlelke, az ország főhivatalában 40 évi érdemekkel a magyar nemzetre dicső fényt árasztókkal koszorús nádor a hazának áldásától követve tér vissza és Buda várába; lepletlen örömmel fogadják sokáig bánatosan nélkülözött atyjokat Pestnek, az általa különös kegyelemmel pártoltnak, nemes tanácsa s választott polgársága, ezer és ezer szűnni nem akaró éljen! harsogással üdvözlé a rég nem látottat s áhítottat az örvendező néptömeg. De íme! alig múlnak néhány hónapok és a korlátlan öröm siralmas jajokká változik. — József a szeretve tisztelt nádor gyöngélkedik, ágyba roskad, élete veszélyben forog e gyászhír rögtön elfutja az ikervárost, sebesen szétszárnyal a magyar földön, mindenkit méltó aggodalommal töltvén el a magas szenvedőnek sorsa iránt. Budapestnek lakói remegve néznek a kétes jövendőbe, minden ajakról lelkes fohászok emelkednek az egekhez, a tömött szentegyházak falai között forró könyörgések hangzanak, nyilvános ájtatosság tartozik az élet urához fönséges nádorunk egészségéért, fölötte böcses életeért. És áldva, ezerszer áldva legyen az Úr neve! ő könyörült, kinyújtotta atyai jobbját a fönséges beteg fölé, és milliók örömére visszaadta kivánt egészségét. Hála, a legszivesb hála repült minden ajakról az egekhez; de Pest város nemes tanácsa s választott polgársága keveselvén a testnélküli hálát, őszinte hálájának maradandó emlékéről komolyan gondoskodott;és hogy e hálaemlék üdvös, az emberiség ügyére hasznos befolyása legyen, nem hiú emlékszobrot határozott emeltetni, nem szilárdul elhatározó József szeretve tisztelt nádorunk föllábadozásának emlékezetét az emberiség javát czélul kitűzött valamelly képző intézetben örökíteni. Így született meg a szerencsés eszme, igy jön a városi polgárság hálája testesítve ezen a kebelbeli adózók elhagyatott árváinak szellemi kiképeztetésére szánt kegyes intézetben, melly hogy a jövö századok hosszú évsorán a késő maradéknak az legyen, minek a létesitő szilárd polgári erény azt lenni akarta, t. i. ö cs. kir. fensége József nádorunknak maradandó emléke, Josephinum névre kereszteltetett." Miként szónokunk szavai felderítik, ezen árvaháznak létesítői főleg magok a pestiek valának, okot hozzá városunkra nézve halhatlan érdemű József nádorunk iránti kegyelet szolgáltatván. A tanács e czélra forditandóknak határozta Dómion János Józsefnek 1794-diki végrendelete folytán egy árvaházra szentelt 32,183 ft. öszvegét, ugy Gániczy János Györgynek 1798-ban 12 árva neveltetésére hagyományozott 12,000 ftot, melly is ez árvaház megnyíltáig 32,201 vízra rúgott; valamint Boráros János felejthetlen polgármester 7000 ftot haladó hagyatékát, és a polgársághoz felszólítást intézett, azokat áldozatokra készte. A legnemesb törekvést csak a páratlan 1838-ki árvíz iszonyú pusztításai valának képesek rövid időre megakasztani. Azonban a rémülés napjai elmúlván, Pest városa fiatal erővel kezde borzasztó romjaiból fölemelkedni; és az árvaház létesítésével megbízott vállasztmány, mellynek elnöke Tölgyessy János érdemdús polgármester volt, kettőzteteterővel fogott a felsőbbi helybenhagyást nyert tervnek sikeresitéséhez; s mig egyrészt az alap gyűjtése folytattatott, másrészt árvaházunk építése tolnai gróf Festetics Antal cs. k. kamarás által nagylelküleg e czélra ajándékozott 3675 - ölnyi telken megkezdetett , és két év alatt födél alá került hitrajzban im felmutatott azon derék kétemeletes szárnyépület, melly a jelen árvaházat képezi, s melly a középemelet egész tervét Polák építőmester által készített rajzban feketén körülvonalazva mutatja. Ő cs. kir. fensége, Mária Dorothea, Hermine, Erzsébet és József fenséges magzatai koszorújában 1841-ki junius 19-én ünnepélyesen letette házunk szegletkövét. S miután adakozásokból felszereltetett volna s alapja 105,511 vízig gyarapodott, sikerült az 1843-ki mártius 19-én mint felejthetlen nádorunk neve ünnepén 10 árva fiúnak befogadásával fényesen megnyitni. És mivel a jó nevelés a vallásos képezést föltételezi, e szempontból ez intézet építése és fölszerelése körül bokros érdemekkel teljes akkori szószóló Staffenberger István indítványa következtében intézetünkben (addig is, mig a felmutatott tervrajz szerint az épület közép ékessége, a templom, fölépitethetik) egy jókora házikápolna szereltetett fel sz. József és sz. István király tiszteletére, melly is a fölavatás fentkitett napján primási herczegsége megbiztából Miskólczy Márton tinniniai püspök által, a főmegye akkori érdemes nestora által megáldatott és megnyittatott. Az Isten dicsőségére , a kegyeletes hála emlékére s az ügyefogyott árvák javára, s igy Pestnek díszére szentelt ez intézetünk , az fogva a város időtől tanácsa és községtanácsának védszárnyai alatt folytonos gyarapodásnak örvend, ugy hogy ez ideig 95 árvát (egyelőre csak fiúkat) volt képes befogadni, s jelenleg már 24 árvát és 16 fizetéses növendéket tart falai között, kiknek öltözéki rajzát van szerencsénk közölni. 1. Az árva házi búzavirág kék öltönyében. 2. Az árva téli kerek szürke köpönyében. A nemeslelkü adományozások időnkint a jegyzőkönyvbe iktattatván, különös füzetekben és hírlapokban hálásan közöltettek. Hogy pedig hazafiaink szive feldobogjon, legforróbb hálával illik fölemlítenünk ama nagy szerencsét, mellyre szerény intézetünk Pesti József-árvaház. Tervrajza a pesti József-árvaháznak.