Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-27 / 17. szám - Clark és az alagut (arczkép) 141. oldal / Életirások
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft.pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. A pestbudai alagút. Igaz ugyan, hogy a testvér-főváros lakói élvezik leginkább az alagút kellemét s kényelmét , de ugy hiszszük minden magyar embernek kedves dolgot cselekszünk, ha azzal megismertetjük, miután ez hazánk tulajdona s dísze, épen ugy mint a páratlan nagyszerüségü lánczhid. — Hogy vidéki olvasónk is tökéletes fogalmat nyerjen ezen csuda műről, egy kis helyismertetést bocsátandók előre. A budai várhegy gerincze a pesti oldalra menetelesen lejtősödik, annyira hogy csak egy sorház fér el alatta a Dunaparton; túlról völgy veszi körül, mellyben Budának egy része fekszik. A ki a testvérvárost összekötő pontból, jelesül a lánczhidról kiindulva Budának emlitett völgyi részébe, s a völgyön tuli hegyekre akara jutni, legalább is félórai kellemetlen kerülő útra kelle magát elszánnia. Ezen érezhető kellemetlenségre gondolt a nemes gr. Széchenyi István, azon feledhetlen hazafi, ki annyi nemes műnek vala hazánkban kezdője, indítványozója s teremtője; midőn az alagút eszméjét legelső megpendítette, s szavára már 1845-ben társulat alakult az eszme megtestesítésére. A legközelebb lefolyt események meggátolták a terv megkezdését, s talán örökre el is alszik, ha közhasznú vállalatairól ismeretes hazánkfia Ürményi József ur az eszmét 1852-ben újra fel nem eleveníti, s oda nem érleli, hogy egy részvénytársulat alakult, melly legfelsőbb helybenhagyás után 1850. aug. 24. legelső közgyűlését meg is tartotta. A közgyűlés tagjaiból 24 személyből álló választmány bízatott meg a nemes alapító elnökleteg alatt a munkálatok vezetésével; építése pedig azon férfiura,ki tervét készítette, a világhíres Clark Ádámra bízatott, ki a lánczhid hasonnevű teremtője halála után ezen dicső, bámulatos müvét tökélyre vitte. Megemlítendő, hogy ő Felsége 800 mázsa lőport ajándékozott a hegy szétszóratására, miért is a cs. kir. katonaságnak szabad átjárás határoztatott. Ha látta valaki azon roppant sziklatömegeket, azt gondolta talán évtized kell azok téglávali kibéllelésére, s íme a roppant ma már kész, a testvérváros lakosai élvezhetik annak jótékonyságát. Csak az képes felfogni ezen mű nagyszerűségét, ki az első szikla szétvettetése óta az utolsó tégla beleillesztéséig figyelemmel kisérhette annak készitését. A lánczhidon áthaladva alig néhány lépésnyire a hegy tövében ott tátong az alagút féltojás alakú öble. Az öböl szájához lépve egy hosszú lámpasorzat tűnik fel, melly a kijárásnál csak szikraként csillog , mig az egész fénytengert áraszt a roppant boltozat alatt. Midőn az öböl szájából elindulva Buda felé haladunk, lassanként eltűnnek Pest házsorai, s a nyílásnál felbukkanó emberek csak törpéknek látszanak, s egyszer csak Budán a Horváth-kertben találjuk magunkat így vándorol az ember hegy, várfalak, királyi palota, vár a épületek alatt, s öt percz lefolyása múlva Buda völgyi részén van, mire ez előtt jó időben is fél óra kivántatott. Az alagút hossza 180, szélessége 5 öl, a lánczhid hossza 200 öl, képzeljen magának most mindenki 180 öles föld alatti utat. Legnagyobb magassága 5 öl, 3 láb, 7 hüvelyk, közepén 4 öl 1 láb, 2 hüvelyk. Kettős kocsi- és gyalogút van benne. Gyalog átmenő díja 1, lóé 3 kr. Megnyitása 65 első napján 5698 ft. 44 kr. hozott be, tehát egy napra 87 ftot. A középponttól tiz ölnyire egy öböl nyúlik föl, melly a vár főpiaczára vezet föl, mellynek magassága 28 öl. Ha az alagút s kikötő elkészül a hidfő két oldalán, méltóságos tekintetet nyerend a testvérváros közép vonala. — A gyönyörű házsor, szabad tér, kikötő, a nyüsgő életű, gőzösök, vontató hajók, csónakokkal hemzsegő országos folyam, a lánczhid, alagút olly tünemények, minőket a birodalom egy fővárosa sem képes felmutatni. B. Clark Ádám, a budapsti lánczhid s a buda- várhegyi alagút fépitőmestere.