Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-27 / 17. szám - Budapesti alagút (3 kép) 144. oldal / Hazai intézetek.
144 pélyt vezeti, és nászasszonynak, mindenkor a helység legtekintélyesebb lakosát kérik fel, mit nagy megtiszteltetésnek tartanak, azon felhivást pedig el nem fogadni illetlen, sőt vétek. — Többnyire az úgynevezett zöld farsangon, azaz húsvét és pünkösd között házasodnak, mert azt tartják, hogy az uj menyecskének azonnal dolgot kell adni, hogy ideje ne legyen, netalán leánykori kedveséről gondolkozni ; a menyegzőt megelőző napon, a leányos háznál megülik a sirató vagy borstörő estvét, mikor a menyasszony leánybarátnéitól és pártájától is elbúcsúzik: tudnivaló tánczolnak a sirás helyett. Menyegző utáni napon a leány szülői és rokonai s néhány vendég meglátogatja az uj párt, melly ünnepély héréznek, annak személyzete hérézeseknek neveztetik, ez is mindenkor nagy lakomával megy végben. — Szokásban vagyon sok helyt, hogy rokonai s jó baráti, mindennemű gazdasághoz és gazdasszonysághoz tartozó eszközökkel ajándékozzák meg a menyegző alkalmával az uj párokat. A temetéseket is a tehetősebbek nagy szertartással viszik végbe, nem ritkán két halotti beszédet tartatnak, melly alkalommal minden közeli távoli rokonuktól, barátjuktól, sőt még a harangozótól és sirásóktól is elbúcsúztatják a halottat. A temetésért a lelkésznek férfitől egy kakast, nőtől egy tyúkot, néha varottas kendőt és párnát adnak. Minden háznál az eladó leány kötelessége, ahol csak vagyon, korán reggel ivó vizet hordani; a nagy leánynak ebéd, vacsora felett leülni illetlen, — valamint bármelly csikorgó télben, csizmában mosni a kútnál vagy folyamnál. — A kalotaszegi leány naplemente után nem marad a tánczvigalomban, különben vége a szalagos pártának; közmonda : szemérmes mint a kalotaszegi leány. Az ifjú legények a legkorosab legényt megválasztják legény-biró név alatt, mellé esküdtekkel, kik minden vasárnapi templomozás után gyűlést tartván, káromkodáson, vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás ifjú legényekre ítéletet hoznak, s érdeme szerint egy kifúrt falapocskával megveretik. Sok helységben a mezei rendőrség is a legények kötelessége, kik éjjelenként lóháton rendre kerülik a tilalmas határt. Miklós napján a leányos házakat az ifju legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt ki nov. 1-ső napjától kezdve minden hétről egy darab fonalat nem mutathat, hamuval tömött zatskóval megütögetik. A földmivelést még most is erdődiektől örökölt modorban űzik, s a mérsékeltnél hivesebb éghajlat, sovány, agyagos, köves földréteg daczára, sok helyen élelmekre elegendő, sőt több gabonát is termesztenek vas szorgalmuk által. Termesztenek : tiszta tavaszi búzát, néha megád,8 —10 magot, rozsot, meglehetős haszonnal, zabot alakort dúsan őszi tisztabuzát keveset, törökbuzát (kukuricza) csak az alattabbi völgyekben: lencse, borsó, nagyon jól terem; a kalotaszegi borsó, mint szinére, ugy nagysága, és könnyü fevőségére nézve hiresztelt. — Paszuj is jól terem : kendert és lent nagyban termesztik. — A havason termesztik a tavaszi rozsot is, mellynek az alattabb helyekeni honosítása, még eddig nem igen sikerült. Gyümölcs is termesztetik, de még eddig a fajok nemesitése mellőzve vagyon. Néhol szőlőt is mivelnek, azonban savanyu bort nyernek. Rostnak való takarmányok a havason, nagyon silányul teremnek, öt izmos kaszás egy nap alig borotválhat le egy kisded szekér szénára való füvet. — A rónákon és völgyekben, elég jó és tápláló széna, és sarjú is terem. Ezúttal megemlítendő a kalotaszegi magyar népnek azon dicséretes szokása: minden mezei munkát egyszerre végeznek; mielőtt a mezőre kimennének, korán reggel mindnyájan a templomba sietnek, dolgozó eszközeiket az ajtó előtt lerakják, s imájokat a minden áldások sz. atyjának bemutatván, oszolnak el dolgukra. Estve hasonló renddel egyenesen a templomba s onnan nyugalomra haza mennek. Erdők : a havasokon fenyvesek, alább tölgy, cser, bük erdők, s más számtalan fanemek, díszlenek. Van egy még eddig parlagban heverő kőszénréteg is. A marhatenyésztést illetőleg : a havasos helyeken, közönséges hosszú fürtös fejér juhokat, kecskéket, kisded termetű, kurta, vagy épen szarv nélküli, feketeszürke, tarka szőrű, jó tejelő teheneket, apró, zömök, tartós, a meredek hegyek mászására alkalmas lovakat tartanak. Az alattabbi helységek lakosi, szép, nagy termetű, fejér szarvasmarhákat, jelesen derék tekeres nagy szarvú ökröket nevelnek. — Nemesített fajtájú jó lovakat is lehet látni. — Sok helyen méheket jó sikerrel, elegendő sertéseket; a szárnyas állatok minden nemeit bőven szaporítják. A vadaknak sok nemei lakják erdeit, nevezetesen sok és merész farkasok. A havasi patakokban, sok pisztráng és rák találtatik. — Kolosvár mellett, 20. febr. 1856. Közli M. Gy. A budai alagút belső átmetszete hosszában. Az alagút kereszt-metszete, Po iíí^Jövények. Németből. Habár a papir, mint köz rásanyag, halhatlan szellemi kincseknek őrzője, jelen korunk polgárisulásának egyik főtényezője, s használata ugyszólva a népek miveltségének mértékjévé vált, melly iránt az éjszaki tájak vad s tudatlan lakói is olly nagy tisztelettel