Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-18 / 20. szám - Alföldi kanász (kép) 172. oldal / Nép- és országisme.
reménye nyugszik. Veszve-e a mag, mit kezed könyörögve elvetett? Dús kalász hullámzik évfordultával temetödön : mert porrá lesz, mi por is volt csak; de fölfelé tör mi nem vala por!! ^ Nem! Nem!! A halál maga nem borzalmas, de a körülmények, mellyek közt elénkbe lép, igen is borzasztók lehetnek. Búsan kongnak a harangok a város tornyairól; csendes menet lépdel az utczákon végig. Fátyolos kereszt elül; néhány éneklő iskolás fiú párjával utána; kántor követi; nyomban utána a pap. Ezután jőnek ismert alakok, az egyenruhás zöld fövegű legények. Halottat visznek, Kik az utczán vannak, leemelik süvegüket s mély sóhaj küzdi fel magát kebleikből. Gyászos látvány tárul fel előttünk. Egy — kettő — három — négy koporsó mindenikben egy egy kiszenvedett embertársunk. Hallgatva viszik őket nyugalmuk helyére. E csoportozatot siránkozó árvák — kezeiket törő, zokogó özvegyek csoportozata követi. Kiket elül visznek, azok családapák, kik mindennapi kenyeröket homlokuk verejtékével a hegy gyomrában ezer haláltól környezve keresték. szomorú sors, melly bányászt olly gyakran ér, elérte őket is. A hegyomlás hulló szikláival eltemette a négy együtt dolgozót, s társainak több napi erőtetett munka után nem sikerült egyebet az összezúzott tetemeknél az omladék alól kimenteni. Az egyház embere elmondja áldó szavait a nyilt sírok fölött; szólljunk mi is : „Béke hamvaikkal!" — Te pedig atyámfia, kit Isten szántóvetőnek teremtett, ne irigyeld annak sorsát, ki az érczet keresi; de adj hálát mennyei atyádnak, ki véled mindennapi kenyeredet szabad levegőben, az ég derült kúpja alatt, a nap arany fényében keresteti. — Hudák Eduard. dely Azon legmagasb felhívás és engekövetkeztében, melly szerint hazánk baromtenyésztő gazdái jelesebb minőségű barmaiknak a párizsi állatkiállitásra leendő elküldése végett a magyar gazdasági egyletnél ajánlatokat tenni felszoktattak, szalontai Kenyeres János urnak megengedtetett az érintett kiállításra 8 darab sertést egy kondás felügyelete alatt, — kinek a kiállításon a magas utasítás szerint nemzeti öltönyben kellene megjelenni, — Szolnoktól menet és jövet a kormány költségén, elküldeni. Emlllett Kenyeres János úr nyájából 8 darab sertést kiválasztva f. év. ápril 29-én Szalontáról az itten lerajzolt kanász Tolnay János felügyelete alatt a párisi kiállításra el is indított, felszerelvén a 26 éves, csaknem egy öl magas sajátságos dús szemöldökű, épen azért igen jellemző arczú és bátor beszédű ifjú kanászt állását jellemző igen csinos öltözettel. Bizonyosak lehetünk a felöl, hogy ezen ifjú kanász nem fog a külföldön köznépünk osztályának bárgyusággal gyalázatára lenni. — A Gy. Az időjárás és a falusi ember. T. cz. szerkesztő ur! Bocsásson meg Ön, ha az ilő járásáról írok, hiszen ez a jelen évben olly változó, mint némelly uki kegy; egyik pillanatban ránk mosolyg; a másikban pedig olly dermesztő, hogy láttára az embernek háta is felborsódzik. De leginkább írok azért, mert okot ada rá, egy becsületes, jámbor, de a régi ros szokástól megválni nem tudó, vagy nem akaró embernek egy bizonyos naptárróli megjegyzése. Van kezeim közt egy krónika, mellyben a következő adatokat találtam a rendkívüli időjárást illetőleg a következő telekben : 443, 605, 670, 717, 764 és 801 olly rendkívüli hidegek voltak, hogy a Fekete tenger befagyott, a farkasok nem találván az erdőkben prédát, egymást emésztették fel,— 821, 823, 859, midőn az Adriai tenger befagyott, 992, 1092, 1125, 1334, 1400, 1608, 1706, 1709 midőn a Delisle thermometruma Párisban 1755/s fokot mutatott, 1716, 1726, 1729, 1740, midőn ugyanazon thermometrum Berlinben 7-ik febr. 167/2 gradust mutatott, Londonban 5-ik január 166%, Leidában 11-dik januáriusban 1772, Wittembergában ugyanekkor 185, Danczigban szinte ekkor 187, Upsalában 5-ik febr. 192, Sz. Pétervárott 6-ik febr. 201 gradust mutatott, — továbbá 1764 midőn ugyanazon thermometrum Berlinben 29. december éjszakáján 172 gradust mutatott, 1766-ban 9. és 10-dik januáriusban ugyanezen fokot mutatta. — Igen lágy telek voltak: 1182, midőn a gyümölcsfák gyertya-szentelő Boldog-asszony napján már gyümölcsösök voltak, 1585, midőn a gabona már Húsvétkor megért volt, 1625, midőn a pacsirták már januáriusban szólottak, 1680, 1691, 1722, 1756, 1763 stb." — Epen ezen krónikát olvasám tehát kisded lakomban a rendkívüli idők járásáról, midőn egy szerető atyámfia belépve hozzám, ezen szavakat intézé hozzám : megkérem egész becsülettel figyelmedet, mondja meg nekem, miért nincs az időjárása megírva azon naptárban, mellyet hozzám küldött, ezt én nagy hibául tulajdonítom neki? Jó emberem kérdésére rövideden így válaszoltam : édes atyámfia az időjárását csak Isten tudja, ember nem; az az ember tehát, ki azt a naptárt készitette, nem akarta figyelmedet ámítani, és megcsalni. De az én jó emberem fejét vakarva viszont igy szóla hozzám : mégis csak jól esik az embernek azt olvasni; mert már hozzá vagyok szokva, mivel mindig ollyan naptárom volt, mellyben az is meg volt irva, ha ebben is meg volna írva, még tízszerte többet érne. Na csak ez a baj — mondom — úgy könnyen segíthetünk a dolgon; holnap délre az egész esztendőre szóló időjárást is megkapja figyelmed. — Már akkor csakugyan nem fogom sajnálni árát — válaszolt az én emberem — most pedig ezen jó reménység fejében friss egészséget kívánok kigyelmednek. Részemről nem volt most egyéb hátra, hogy Ígéretem beválthassam, mint időjárási sorozatot készítenem, mellyet a tollat fogva kezembe el is készítettem illy formán . 1) Januarius 1-től 5-ig: Fogcsikorgató farkas hideg; 6. —12.: északi fergeteg, zugó szélvész, havat hajt, és széllel kerget; 12.— 19. : orgonasípként az eresz alatt a jégcsapok erősen megszakálosodnak; 19.—26. : a fényes csillámló idő megváltozik, havat, szelet hoz, de azonban hébe-hóba fénylik is; 26. —31. : száraz hideg havas idő, melly vadászatra alkalmas. 2) Februárius 1.—9. : Zuzmaráz, köd esik, gőzök és vastag felhők gyülekeznek össze, s a földet tél-túl megnedvesitik. 9.— 16. : állhatatlan, hóval elegybelegy, ködös, hóperhes idő; 16.—23. : meleg szelek járnak, mellyek kárt okoznak az országutakon, miért a fuvarosok prüsszögnek, a juhos gazdák örülnek .123.—29. : felhőkergető, sárszárító szeles idő, melly a tiszta napfényt visszahozza. 3) Március 1.—9. : Jobbulni kezdenek a loncsos és lucskos napok és éjjelek; 9.— 16. : jó levegő, kevés eső, fa és náddal mértékletesen kell fűteni; 16. — 23. : naponként még felillik a ruha, mert ködös, csípős, deres hajnallal derül fel a reggel; 23.—31. : a lágy idő előmozdítja a tavaszt, és a füvet az éhes marha számára eregeti. 6 . 4) Április 1.—6. : Éjjel nappal szállongó hó, melly amint leesik, azonnal elolvad; 6. —12. : alszél kerekedik, a közép tengerről felhőt untig hajt, és mértékletes esőt hoz; 12.—19. : kelletlen, büdös, ködös idő, melly köhögést okoz, de a szelek ezt megváltoztatván, kies időre fordul; 19. —30. : szép fehér bárányfelhőket lehet látni, de végre bolygó szélvészes időre lehet számolhatni. 5) Május 1. —10. : Szép napfény kezd mutatkozni, keleti friss szellők lengedeznek; 10.—17. : hires szellők tisztítják a szitás eget, korai villámlások, de minden kár nélkül elmúlnak; 17.—24. : változó darabos fellegek esőt hoznak; 24.—31. : gyenge, meleg szép napok folynak egymás után. 6) Június 1.—7. : Meleg idő széllel, azután pedig égi háború; 14.—21.: naponként kitisztul az idő, forró meleg következik; 14.—21. : lassú eső, Alföld kanász. N\-Szalonta, május 1-én. Tolnay János, kanász