Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-18 / 20. szám - Az időjárás és a falusi ember. Csáthy Zsigmond 173. oldal / Értekezések - Zircz (kép) 173. oldal / Hazai tájleirások
173 szakadozott felhők után tiszta, világos ég, azután nagy menydörgés; 21.— 30. : csendes, tartós eső, hirtelen elszélednek a felhők, s a pesti vásárra utazni szándékozókat derült idővel biztatja. 7) Julius 1.—5. : A szép meleg idő menydörgést okoz; l.—12. : essős idő, felhős, szeles napok; 12. —19. : dörög és menydörög, utánna szépen kitisztul a levegő; 19.—26. : folytonosan tiszta meleg idő, süt és éget a nap; 26.—31. : néha kemény szelek, azután villámlik, vége felé kiderül. 8) Augusztus 1. —9. : Szeles, de jó idő; 9. —16. : vidám szép meleg napok; 16.—23. : szomorú nedves napokra fordul az idő; 23.—31. : egymásra tóduló felhők, szélvészes napok, mellyek végre kitisztulnak. 9) September 1.—6. : Ragyogó napok, kedves idő, egészséges levegő; 6.—13. : a növekedő szél vastag felhőt hajt egymásra, a köd a szőlőt érleli; 13.—20. : meleg szeles idő, melly végre elkomorul; 20.—30. : hives zordon napok, a felhőkből csak ugy kukucsál ki a nap. 10) October 1.—11. : Szürke harmat száll alá a föld szinére; 11. — 18.: a tiszta napfény kékesre fordul, csipős éjjelek egymásután; 18.—25. : engedelmes csendes napok, a kint háló barmok kolompjai messze elhullanak; 25.—31.: állhatos katonás és diákos napok; 11) November 1.—8. : Hideg idő, az ég alja szomorú, borongós napok; 8.—15. : száraz hideg, havas idő, reggelenként szánkázni is lehet a deres hónak hátán; 15.—22. : szomorú, ködös, szeles őszi napok; 22.—30. : zűrzavaros kellemetlen idő, a téli gúnyát elő lehet keresni. 12) December 1.—6. : Dél, hideg, fagylaló napok; 6. —13. : mord idő, a disznóöléstől nem lehet félni, hogy a hús meglágyuljon; 13.—20. : ködös napok, havas fellegek; 20. —31.: hideg,kemény zúzmarás, téli napokkal végződik az esztendő. Elkészülvén illy alakban az évenkénti időjárási sorozat, elküldtem az én jó emberemhez, hogy e tekintetben ne legyen neki semmi panasza. Meg is volt elégedve ő figyelme ezzel; nem is kívánt többet tudni az időjárásról — önvallomása szerint — mint az itt leirt sorozatot, mellyet az önbelátása szerént ugy használt fel, mint jónak látta. Még csak egy dologról kellett felvilágositanom; hozzám jött ugyanis, és álmélkodva kérdezé : hogy és mikép jöhetett ez meg illy hamar a budai csillagvizsgáló toronyból, hiszen ez — úgymond — már madárrepülésnek is sok volna. Színét sem látta, lesz ez, nem is akarta látni édesatyámfia — mondom neki — a budai csillagvizsgáló tornyot, mert ez itt készült a Duna partján. Az én emberem e szavakra szem és fűl lett. Hát, hogy hogy eshetik az meg, hiszen én mindég azt hallottam, hogy a kalendáriumot a budai csillagvizsgáló toronyban csinálják, és csak nyomtatni küldik Pestre, Komáromba, Szegedre stb., hogy a Dunaparton is lehet kalendáriumot csinálni, ezt én gondolni sem mertem, — de most már ezzel is tanultam. — Így van lesz az édes jó emberem, mint tőlem hallá — mondom neki — másszor tehát ne akadjon fel azon, ha egy naptárt kezébe vesz, és nem látja benne az időjárását kitéve. Már e szerént nem is gondolok többet vele, köszönöm az értesítést, ahhoz fogom magam tartani. *) Csúthy Zsigmond. eperjesi E barlangnak rajzát hozta a „Vasárnapi újság" ez évi 4-dik száma : Az barlang, a tájnyelvén Szemiluka, fekszik Komárom megyében a vértes hegyeknek felső és alsó Galla faluk felől vonuló s Almás és Neszmély körül a Dunánál végződő egyik ágának, — nem mint a képen (alkalmasint a felvételi pont közelsége miatt) hibásan látszó külön hegyben, hanem nyugat felé egy kevéssé kihasalló oldalában. Bánhida most tótajku, de hihetőleg hajdan magyar ajkú — mire a még most is létező lakosok magyaros nevei mutatnak — falunak határában. A barlang maga egy téves és világos előüregből, mellyben igen sok csontmaradvány van, és egy szűkebb bejárásu, a föld alatt messze elnyúló részből áll, mellyben viz és kalló föld találtatik, mellyről azt tartják, hogy a hegy túlsó oldalán napvilágra végződnek, ámbár víz miatt odáig menni nem lehet. Az előür meglehetős kerek, magas, téres és világos, mellynek közepén egy jókora domb emelkedik, s rajta hat külön nyílás van. A főnyilás a sziklafal oldalán, mint a képen is látható, kapuforma nyiláshoz hasonlít, egy másik szinte nagy és kerek nyilás van az űr tetején, a harmadik az úgynevezett farkaslyuk, kívülről nézve a kaputól balra esik és olly szűk, hogy csak egyes ember búvhatik rajta keresztül oldalt lapulva; a negyedik a kaputól jobbra az ugynevevezett kémény, szűk, felfelé menő, s csakugyan kéményül is szolgáló lyuk, a mennyiben alatta egy sziklapad tűzhelyül szokott szolgálni; e mellett van még egy, ablak néven ismeretes, kisebb nyílás a sziklafal oldalában, s végre van a föld alá vezető alacsony nyílás. Bent az űr sziklafalain számos látogatók nevei olvashatók. Az üregben ezelőtt 40 évvel is (a mióta t. i. én e barlangot nem láttam) igen sok embercsont hevert, s a nép között következő hagyomány szállong e barlangról, melly a tatárok itt járását s dúlását gyászos emlékezetben tartja fen. A barlangnak hajdan csak a farkaslyuk és kémény nyílásai voltak Zircz. — (Leírása a jövő számban.) *) Korszerűnek tartottuk e czikket most közölni, midőn mindenfelől készülnek a síppal, dobbal, trombitával hirdetett naptárak. Kérjük a tisztelt naptárszerkesztőket, hogy hagyják ki már valahára azokat a népbolondító időjóslatokat. Ne nézzék ollyan együgyűnek ezt a mi jó magyar népünket, ne terjesszék a hazugságot és ámítást a felvilágosodás korszakában. Mi előre is kimondjuk, hogy mindazon naptárakat , mellyek a jövő évre tüzetes időjóslatokat hoznak, kegyetlenül le fogjuk szólni olvasóink előtt. Szerk.