Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-25 / 21. szám - Pauler Tivadar (arczkép) 177. oldal / Életirások - Szorgalom remeke. Arady 177. oldal / Érdekességek
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai után a „Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 lt.pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Pauler Tivadar, m. kir. egyetemi jogtanár s a m. akad. lev. tagja; szül. Budán 1816. ápril 9 dikén, hol atyja a magyar főhadi kormánynál szolgált. Édesanyja a honi jogirodalom történetében ismeretes Markovics Mátyás leánya. Iskoláit a budai főgymnasiumban s a pesti egyetemen kitünő sikerrel végezvén, 1832-ben a bölcsészet, 1836-ban pedig a törvények tudorává avattatott, s miután 1838-ban Pesten a természeti jogot rövid ideig helyettesként tanította, ugyanazon évben a zágrábi akadémiához a természetjog s magyar közjog rendes tanitójává neveztetett; 1845-ben Zágrábmegye rendei által az ottani megyei törvényszék közbirájává választatott s a rögtönitélőszék s megyei levéltár rendezésére kiküldött megyei választmány tagjai közé soroztatott. Ugyan 1845. november 22-dikén, jogbölcseleti s történeti értekezései tekintetéből a m. tud. társaság törvénytudományi osztályában levelező taggá választatott meg. 1846. September 13-dikán a pesti királyi, 1847-ben pedig a gráczi cs. kir. egyetem jogtudományi karának tagjai közé vétetett fel, és a győri academiához tétetett által. 1848-ban a pesti egye-pauler Tivadar. Nemnél lett jogtanár, hol jelenleg a jog- és államtudományi encyclopaediát, bölcseleti jogtant, s a nemzetek jogát tanitja magyar nyelven. Első magyar irodalmi munkái a „Századunk", „Athenaeum" s „Tudománytár" folyóiratokban jelentek meg; ujabban pedig az uj Magyar Muzeum s Akadémiai Értesitő hasábjait diszesitik. Kitünő értekezése a „Tudománytár" 1842—43-ki füzeteiben ,,Az domány fejlődése és zjogtus jelen állapotja Akadémiai beköszöntő értekezése „Az álladalom jogalapjáról" szólott. Nagyobb munkái: „A jog- és államtudományok encyclopaediája" (Pesten, 1851). Akadémiai előadásait posság , világosság aláegyszersmind classikai szamat és elegantia teszik kedvesekké; egyetemi előadásai is tanítványainak öröme gyönyörűsége, kiköt, s mint vezető, oktató barátjukat szeretve tisztelik, s e tisztelet külső jeléül arczképét is kiadták. h. Szorgalom remeke. Gyönyörűséggel olvasván e lap 1856-ik évi 2-dik számában „Életképek napjainkból" czím alatt Jókai Mór által leirt fáradhatatlan szorgalmát Petrich M. úrnak, melylyel Tolnamegye határában, Paks és Kömlőd között, egy ingoványos éktelen mocsárt rövid időn kelleme s jövede-