Vasárnapi Ujság – 1856
1856-06-08 / 23. szám - Arszlán és arszlánnő (6 kép) 200. oldal / Furcsaságok - Párisi állatkiállitás (kép) 200. oldal / Gazdászati és orvosi.
200 Valeroféle gyárépületben leend. A szállásbér felét a város, felét a herczegprimás c emtja fizetendi. Az egyetemi és ipariskolai tanárok a mesterlegényeknek ingyen fognak előadásokat tartani. (P. N.) y.— A pesti vakok intézetének jövedelme saját tőkéjéből, részint adakozásokból, az utolsó 12 hó alatt 13 ezer pftot tett. Az intézetben jelenleg 48 növendék van. — Részint gyűjtőim felszólitása, részint a pesti juniusi vásár közbejötte miatt ,,Magyarhon fénykora" czimü regényem előfizetési határidejét folyó hó végéig meghosszabbitom. A három kötettel előfizetés 2 pft. maradt a megrendelés hozzám (Czukor utcza, 9-ik sz. a.) utasítandó. Pest, junius 5. 1856. P. Szathmáry Károly. Állatvilág. Épületes történetek minden rendű és rangú állatok életéből, leírta egy tudós bagoly által. I. Az arszlán és arszlánnő. Csodálatos gondolat az emberektől, hogy ők az oroszlánt az állatok királyának nevezik. Váljon ki tette azzá? Az állatok erről semmit sem tudnak. Én azon sokkal felül vagyok emelkedve, hogy tőle féljek,*) azért nem irtózom kimondani felőle az igazat. Az orszlán voltaképen a leghaszontalanabb állat a világon. Soha sem dolgozni, mégis mindig jól élni; naphosszant nem csinálni egyebet, mint a pusztában barangolni, és azon törni a fejét, hogy ejthessen meg holmi ártatlan szarvaskát, együgyü szamarkát; ez bizony nem valami derék foglalatosság. Mi tudósok már csak azért is méltán lenézzük azt a fajt, mert a világ őket ollyan szépeknek tartja, minket ellenben csúnyának gondol. Szeretném tudni, mi szépet találnak rajta? Azt a felbodorított sörényt? azt a csóválgatott járást? azokat az izmos tagokat? Mit ér az, ha üres a fő, miveletlen a szív, törpe a lélek? De mit beszélek én lélekről? Lelkünk csak nekünk van baglyoknak , a többi alacsonyabb sárból készült. Az arszlán életmódja igen költséges. Felszámítottam hiteles adatok után, miszerint egy arszlán épen annyi jövedelemmel jön ki egy év alatt, amennyivel egy házi eb (hasznos éjjeli őr) 281_esztendeig, egy macska (érdemes rendtartó) 39 évig beérné. S honnan veszi ő ezt a jövedelmet? Tan úri birtokaiból? Talán szerencsés kereskedésből? Igen bizony gonosz ragadozás utján! Adósságokat szed fel soha nem fizetés fejébe; a szegény hitelező örülhet, ha áldozatának csontját visszakapja. És ezért tartják őt bátor és vitéz állatnak, pedig a kakaskukoritástól is megijed. Igen, mert ez „adós, fizess!" s meghallja. a szó „kukorika!" annyit jelent állati nyelven mint az illyen intéstől borsódzik az oroszlán háta. Fut, ahol (Folytatjuk.) *) Perse, mert toronyban lakik és repülni tud. Szerk. Adomák. — Miért sírsz fiacskám, kérdezé egy valaki, egy városban az utczán elő talált iskolás gyermeket. Azért mert eltévedtem, nem tudok haza menni. Mellyik utczában lakol ? kérdezé tovább. Nem tudom, felesé a siró gyermek. Mi neved? Károlyka; vezeték neved? nem vezetett senki; hát apádat, hogy hivják? anyám Pistának szóllitja; miféle mesterember apád? apám ur, ül, ir, hosszú szárú pipából pipázik, nem varr. — Bizonyos gyógyszertár kínzetén illyen fölirat volt : haec tria sunt difificilia : sumere, pati, solvere (e három nehéz : bevenni, szenvedni, fizetni) ezt nézvén egy falusi ember, fejcsóválva mondá : bizony még ennek egy hija volna t. i. tacere (hallgatni), tudva van, hogy Amerikában büntetés neme a hallgató rendszer. — Pál iddogált a kocsmában. Egyszer feláll : „Mózes gazda fizetni akarok." Mind, vagy csak a mostanit ? Mind. Bemegy Mózes az oldalszobába s összeszámítja:5 ft. Kijö : 5 ft. 40 kr. Itt a pénz, de én kednél többet nem iszom. Miért? Mert 40 krral megcsalt. Ugye hát hiszen itt a pénze. Miért kérdezte ha tudta? Szerkesztői nyilatkozat. Lapjaink 20-ik számában az „Úrnap történetében" foglalt adatokat, saját figyelmünket elkerülő hiányaik miatt, kénytelenek vagyunk visszavonni s egyúttal kinyilatkoztatjuk, hogy részünkről vallásfelekezetek hitágazatai fölötti vita, annál inkább azoknak megsértése soha czélunk nem volt, nem is lehetett, s ha akaratunkon kívül ehez hasonló történt, azt őszintén sajnáljuk. Szerkesztői mondanivalók. 490. Pápára. V. M. rajzát és közleményét kaptuk és közölni fogjuk. Továbbra is szívesen veendjük. 491. Hány hét a világ? Szép munka, de nem a „Vasárnapi ujság"ba való. Okait nem magyarázhatjuk. 492. V. Gy. adomái vének. 493. Antal — Ninához. Ne rontsa illyenekkel a termetét. 494. Szózat. Nem adható. 495. A költő. Óhajtjuk, hogy költhessen pénzt, de ne verseket. 496. Két jó tanuló. Tán szerző az egyik? 497. Tündérkert, Sajó. Gyönge művek végén. 498. Varsányinak. Tessék mai szerkesztői értesítőnket figyelembe venni a lap 499. Adomák. Nem szeretjük azokat az adomákat, amikben a magyar köznép úgy van előállítva, mint az ügyetlenség példányképe. Hadd közöljenek illyeneket a külföldi lapok, azokba beillik. Tudjuk mi azt jól, hogy a magyar parasztnak inkább nagyon is túljár az esze a másokén. 500. A köny, mit a bánat sajtol, nem adható. 501. Bartók Gábornak. Jó az a küldemény, de még hadd legyen egy kissé melegebb az idő a közléséhez. 502. .Stirisich. Közölhető. 503. De — uram bátyám. Köszönjük, versekkel magunk is szolgálhatunk. 504. Nőzsarnokság. Kár volt vele a postát idáig fárasztani. Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Kiadó-tulajdonos : Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4-dik szám alatt Pesten Szerkesztői értesítés!!! Kiadónk áldozatkészsége képessé tevén bennünket minden olly javításra, melly lapjaink emelésére s a közönség vágyainak kielégítésére kívánatos; szerencsések vagyunk ezennel minden tisztelt hazánkfiát értesíteni, különösen azokat, kik vidéken laknak, miszerint szerkesztőségünk minden ollyan rajzért, melly a „Vasárnapi ujság" számára beküldetik és kiadásra érdemes, 1—2 darab aranyat fog adni. A képeknél nem a kidolgozás tökélyét, hanem a tárgy érdekességét vesszük tekintetbe; itthon magunk ugy is minden képet művészi kezek által dolgoztatván ki újra; minélfogva e kivánatunknak bárki, a ki csak keveset ért is a rajzoláshoz, képes megfelelni. Elfogadunk ennélfogva hazai tájképeket,nevezetes épületek és romladékok rajzait; érdekes régiségeket; élő vagy meghalt hírneves hazafiak és honleányok arczképeit; tájviseleteket; figyelemre méltó ritka állatok alakrajzait; eredeti, valamelly tájon kizárólag szokásos eszközök, edények formáit, históriai emlékszobrok vázlatait, földből kiásott leleményeket; és minden más tanúságos rajzot, bárha csak körvonalazott (contour) minőségben is. A rajzok a szerkesztőséghez küldendők, ugyan az adja ki a díjakat. Ez nem pályázat, hanem állandó díjazás, melly minden elfogadott munka szerzőjének kiadatik. — Pest, 1856. Junius 5-én. A ,, Vasárnapi ujság" szerkesztősége.