Vasárnapi Ujság – 1856

1856-06-15 / 24. szám - Gr. Mikó Imre (arczkép) 201. oldal / Életirások

A „Vasarnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. | postai uton a ,,Politikai ujdonságokkal'' együtt csupán csak '& ft. pp. Az előfizetési — Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy I díj a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Illd végi gróf Mikó Imre. Boldog Erdély! E néhány sorban gróf Mikó Imre van leírva. Szép hazája Erdély, mellynek legáldottabb vidéken a székely Há­romszéken terülnek jól rendezett uri birtokai, olly sokat vesztett, olly , melly hont fiai olly nagyon szeretnek , hogy még testvér­i sokat kellett nyernie. Gr. Mikó Imre nem várta el, mig a kor szükséges hazájukra, Magyarhonra is féltékenyek érte; a kik büszkék arra, s ugy ránk érnek, hogy mindenki ujjal mutathat arra, a mink nincs; hogy magyarok; de kétszer olly büszkék arra, hogy er­délyiek. És van is okuk rá. Három század óta Er­dély tartotta fenn ősi szo­kásainkat, fajunk tiszta jel­lemét, hazai irodalmunkat, és a legdrágábbat : a haza­fiúi magas jellemek példány­képeit. Miket köszönhetünk mi Erdélynek a múltból? azt tudja mindenki, a ki a törté­net lapjait forgatta. A bé­kés jelen nem kiván áldo­zati vért s hősi kardcsapáso­kat többé; most ész, és érző sziv, és magas lélek az erős tulajdonai, mikből élet tá­mad a hazára nézve. A jelenben él Erdély­nek egy derék fia, ki korá­nak és nemzetének szövét­nekéül szolgál; Hidvégi gróf Mikó Imre. Őt találjuk min­denütt azon jelesek között legfelül, kik neveiket nem engedik elfeledtetni, kiknél a fiak folytatják az apák eré­nyeit. És én azt mondom, hogy ezek az erények egymással a legszorosabb összefüggésben vannak . Arra, hogy valaki hazának szolgálatokat tehes­­­sen , magas szellemi mivelt­séggel kell birnia; hogy ál­dozatokhoz kedve legyen, ahoz nemes, szeretni tudó sziv kell, hogy j szép angol kerttel együtt legyen mivel áldozni, ahoz rendben tartott vagyon szükséges; hogy az ősi ur-birtok gazdáját valóban úrrá tegye, azt csak szilárd el­vek, okos fö, és mindenek felett magyar egyszerűségében megelége­dett kedély eszközölhetik. Ő maga vitte elől a fáklyát a sötétben és kereste merre a boldogság utáni ut? Erdélynek van gyönyö­rű színháza. A szinház a nem­zeti nyelv örkincse. A­ki azt Erdélynek visszaszerzé, ki annak részvénytársulat ut­jáni fennállását biztositá­s hiányait, szegénységét saját áldozataival fedezte, az gróf Mikó Imre. A szinház a szívek mi­velő tanodája , ámde a tudo­mányos m­iveltség tárháza, Erdély legszebb tanodája, honnan annyi tudósunk ke­rült ki, a nagyenyedi colle­gium csak üres, kormos bol­tozatait mutatta, midőn há­rom év előtt ott jártam. Most ismét hirdetik abban tudomány igéit az ifjú nemzedéknek; e szellemi ol­tár létrehozója ismét s gróf Mikó Imre. Erdélynek annyi régi­sége, boldog elöldöket fen­tart­ó emléke van , hogy azokból egy muzeum bizton megtelhetnék. Lelkes haza­fiak rég pengették ez eszmét. A kincsek megvolnának, de olly nagy épületet hogy al­kosson Erdély országos se­gély nélkül ? Erre azt vála­szolta gr. Mikó Imre, hogy Kolozsváron levő pompás nyári palotáját, a környező oda ajándékozó" a nemzetnek, muzeumi Az ipar, az anyagi jóllét eszközei teszik tartóssá az ország bol­dogságát, gróf Mikó Imrének köszöni Erdély tűz és jégkármentesítő intézetét, melly évenkint pár millió forintnyi értéket biztosít; ő Hidvégi gróf Mikó Imre

Next