Vasárnapi Ujság – 1856
1856-07-27 / 30. szám - Hang egy leánytanitotól 261. oldal / Értekezések - Gőz-cséplőgép (kép) 261. oldal / Gazdászati és orvosi.
Ez történt HUNYADY JÁNOS csekély seregével, szemközt Mahomet óriási hatalmával. S a világ végéig megdönthetetlen Egyháznak ez augusztus hatodiki ünnepe, egyszersmind a magyar nemzet dicsőségének záloga a világ végéig. Illy nagyszerű emlékeit a múltnak kevés ország, kevés nemzet mutathatja elő a föld kerekségén. Fürödjünk tehát bátran és öntudatosan e dicsőség meleg sugaraiban; — de vigyázzunk magunkra, — s megfeszített gonddal, egyesült erővel, ildomossággal és bölcsességgel ugy ápoljuk és szilárdítsuk nemzeti létünket, nehogy ama forró sugarak önvétkünk, önhanyagságunk miatt, mint a Pharaók egyptomi pyramisaira, itt is csak a múltnak haszonvehetetlen romjaira, hűlt tetemekre süssenek. A gőz-cséplőgép. Mult vásár alkalmával a pesti Köztelken gróf Károlyi György és Zichy Ödön c mlgaik több Angliából hozatott gőzgépet próbáltattak meg. Ezek közül való az általunk bemutatott 8 lóerejű gőzcséplő gép is. Azt egy látásra észreveheti mindenki, miszerint az illyen portéka nem féltelkes gazdának való, hanem egyes népes helységek bsz azt megszerezhetnék közköltségen, ami megérdemlené a vállalkozást. Egy illyen gép 120 nap alatt 30,000 p. mérő gabonát kicsépel s a cséplési költség kerül egy harmadába a rendes nyomtatási költségnek. Arra azonban figyelmeztetünk mindenkit, hogy az illyen gépek vételébe csak ollyankor lehet belevágni, ha a község képes magának rendes fogadott gépészt tartani. E nélkül több lenne belőle a lélekkárhozat, mint a haszon. Ára e gőzgépnek, ide szállítva, 5000 pft. Egy hang egy leánytanitótól. A „Politikai újdonságok" i. e. 26-dik számában 221-dik lapon ezeket olvastuk : „Győr város csődöt hirdetett egy tanítói és egy tanítónői állomásra a leányiskola számára, de eredmény nélkül, nem jelentkezett egyikre is alkalmatos egyén, minek oka mindenesetre a 200 pftra határozott csekély évi díjban keresendő. Ha jó tanítókat akarunk, azokat nem csak jól, hanem bőven, igen dúsan kell díjazni is, különben soha nem lesznek azok képesek állomásaikat a kor igényeihez képest betölteni. Azért, míg tanárainkat és tanítóinkat dúsan nem díjazzuk, csak illusio leend minden nevelési törekvésünk." A tisztelt közlő urnák ezen igaz szavait vegyük bonczkés alá, és practice, a mint áll a dolog, mutassuk meg a tanitódíjakat határozó egyházak s elöljáróságoknak irányadásul: váljon lehet-e 200 pftért jó leány tanítót kapni? Én leánytanitó vagyok, olvasom Győr városának tanítói csődhirdetését, kedvem volna a szép, s a „Vasárnapi újság" i. e. 26-dik számában annyira magasztalt Győr városában lakni, s most van alkalom ,oda jutni, csőd nyitatván leánytanitól következőleg szakemberi állomásra. Én bizom képességemben, s hiszem, hogy e szakbeli tapasztalatimat igazolandó okmányul leánynevelésről irt iskolai könyvecskémet Győr városa t. cz. elöljáróságának benyújtván, elnyerem e hivatalt, s kielégítem mind az elöljáróság, mind a szülők kívánságát; de itt részemről első kérdésként merül föl : mi a fizetés? Itt látok 200 pftot megajánlva; veszem a krétát s számolok : egy évben van 365 nap; a 200 pftot krajczárokra reducálom s 365-tel elosztom, és kijön egy napra 32 pkrajczár elköltendő egy kis töredékkel. Tekintek négy gyermekemre; ezeknek reggelire egy-egy pkrajczárt szánva, ez tesz 4 kr.; én s nem, más reggelire nem jutván, két-két pirros kenyérrel vagy zsemlyével beelégszünk, lesz 4 kr.; szolgálom, kit 4 gyermeknél nélkülözni lehetetlen, szinte megeszik 1 pkr. kenyeret, jön az ebéd; 1 font hús 10 pkr.; leves alá egy iteze liszt vagy másféle 4 pkr., só 1 pkr.; hét személynek kenyér a húshoz 7 pkr.; s minthogy legszegényebb emberek is esznek itt-ott kétfélét,nekem is kedvem jön a ritka levesre egy kis sűrűt is enni, s veszek legolcsóbbat, egy iete babot, s ez Győr városában is belekerül 2 párba, hozzá zsirt és sót 2 pkr. Uzsonna nélkül a szegény tanitó s neje ellehet, de 4 gyermek sir és kér kenyeret, s meg kell elégednie fél-fél zsemlyével 2 pkr. Hát vacsora mi lesz? A tanitó maga elszokott hajdan az alumneumban a vacsorától, de a szegény nő alumnista soha sem lévén, kedve jönne valamit harapni, de mi legolcsóbb, aludt tejet, mellynek iezését Győrben is talán kaphatni 2 pkrért? s midőn lefeküdni akarok, felszámolva a napi költséget, mellyet családom életének csak fentartására nem kényelmére tettem, látom, hogy a bevételt 7 pkr. felülmúlja : honnan vegyem ezt? Hát ruházatom miből telik ki, mert Győrvárosában megkívántatik, hogy egy leánytanitó rongyosan ne járjon hát az adós szállásbér? Győr városa ezen csődnél a szállást nem említi, de posztó szállása vagy szabad laka lesz : a falakból harapjon-e a szegény tanító s családja? De egy városi leány tanítónak, korszerű mivelődésére könyvek is szükségesek : e díjból egy naptár sem kerül ki. Illy desperatus számadás után csodálhatni-e, hogy Győr városi leánytanitói állomásra senki sem jelentkezett? Nem tudom, mi fogalma van a világnak egy tanitó személyéről s hivataláról, midőn azt szegénységre és nyomorra kárhoztatja?! Vagy ollyan olcsó portéka-e legbecsesebb kincsünk, szép gyermekeink, kivált finom érzésű leánygyermekeink neveltetése, kiknek földi szerencséjük vagy boldogtalanságuk leginkább jó vagy rosz tanitóról föltételeztetik ? Vagy talán tanitónak és családjának a gyomra kisebb szerkezetű mint más természet gyermekeé vagy a budai tehenészé, kinek, nem régen közlött adat szerint, több fizetése van, mint sok tanitónak ? *) Vagy talán drágább s becsesebb állat a borjúnk mint gyermekünk és olcsóbb a tanitó ruházata a tehenész subájánál ? Bizony már ideje volna a tanítói hivatal fontosságát más szemüvegen nézni, mert egy kis dicsérettel, mellyel rendesen a tanítók jutalmaztatnak, nem tarthatjuk jól gyermekeinket. Virtus laudatur et alget. Én is már két évtized óta tanítóskodom, és semmi szenvedélyem nincs, mellyre más emberek pénzöket szoktak vesztegetni; nem dohányzom, nem kártyázom, nem vadászok, bort s más szeszes italt nem iszom, szegény asztallal élek és szegényül ruházkodom, s mind ezen nélkülözések mellett hivatalomat lelkiismeretesen, s ha szabad a közvélemény nyilatkozatát felhozni — dicsérettel viszem, a szülők és elöljárók megelégedését mindig birtam és birom , mégis illy hosszú hivataloskodásom daczára szegényebb vagyok templom egerénél, s véres veritékkel szerzett jövedelmem alig képes mindennapi élelmi szükségeimet fedezni. Hát a szegény nőm s gyermekeim jövője min alapszik? Megborzad az érzékeny atyai kebel e gondolaton, kivált ha szorgalma s igyekezete sem képes jobb jövőt elévarázsolni. Bizony olcsó portéka a tudomány, mert míg egy szülő leánykájának egy ruháért többet ad, mint lelki tanításért egy évre , addig a tudomány kisebb becscsel birni, s a tanitó éhezni, a szabó hízni fog! Az emberiségnek saját érdekében feküdhetnék már egyszer megczáfolni a közmondást: „Quem dii odere, paedagogum fecere." Vidéki utazónak, ki Pestre jő és ennek utczáit járja, igen szembetűnők azon nagyszerű és roppant költséget igénylő készületek, mellyek a városban, minden utczáinak, házainak és boltjainak gázzal (azaz : mesterségesen kifejtett gyúlékony, éghető levegővel) leendő éjjeli kivilágositásához szemléltetnek; a külföldi nagy városok példája szerint. Utczákon mindkét felől a kövezet felfeszegettetik, két lábnyi mély árkok ásatnak, ezekbe a vas-öntetü vastag csővek egymáshoz forrasztva lerakatnak, mellyeken majd a gáz éjjelnappal áradni fog, hogy, a hol kivántatik, csapokon kieresztessék és világításra meggyujtassék. A szélesebb utczákon vasöntetü magas candelaberek, azaz : lámpatartók is ásatnak le, egymástól mintegy 20 lépésnyi távolságra. A gáz kifejtése a városon kivül fog történni, tüzelés erejével, óriási nagyságú kazánokból, mellyekből a csövek mindennemű irányzatban kierednek. A gáz mérges lánggal ég és A gáz Pesten. *) Mint hét (!) tanítónak 200 ftjával.