Vasárnapi Ujság – 1856

1856-08-31 / 35. szám - Esztergom. Májer Istvántól (16 kép) 301. oldal / Hazai tájleirások

Ö04 A sekrestyéből 60 márvány lépcsőn feljuthatni egy 3 ° hosszú, 4 ° széles csarnokba, mellyből balra ama 20 ° 3' hosszú 4 ° 4' széles, éa nyolcz 3 ° 1' ma­gas oszloppal ékeskedő folyosóra juthatni, melly idővel a primásérseki palota két szárnyának kö­zösítője leend, s jelenleg az érseki levéltárt fog­lalja boltjai közt.­­ Innen 57 lépcsőn a fölöttei folyosóra, honnan 20 más lépcsőn a templom fö­delére vagyis a szentély padlására juthatni. A szentély baljára, a sekrestyékkel szembe­eső helyiségből szinte 60 márvány lépcsőn az ékes és több teremre oszló imakarba (oratóriumba) juthatni. A világosság két oldalról nagy félkör abla­kokon jut be. A basilika keresztben, vagyis a kúp alatti és oldalak térségének szélessége 23 ° 3' 6", magá­nak a kúpnak belső átmérője 17 ° 4' 6" lévén. E keresztben szem­közt két oltár van : a jobbra eső falkép nyers vakolaton Móráidtól a fölfeszített Üdvözitőt ábrázolja, a másikon pedig hasonló modorban sz. István király, sz. Imre herczeg, Sarolta, s a basilikát épitő három érsek az országot nagyasszonyunk sz. Máriának föl­ajánlják. Az oltár karari márványból ízlés- és csín­nal Bonani által alkottatott, alattok sz. Bálint és Modestina vértanúk sz. testeik nyugosznak, mel­­lyeket IX. Pius pápa ő szentségétől akkor nyert . Eminentiája ajándékul, mikor 1854-ben a bol­dogságos Szűz eredendő bűn nélküli fogantatása, mint h­itczikk kihirdettetett, a mikor primás urunk maga is Rómában megjelent volt. Mindkettőt 10 ° magas oszlopok, és az oldalfalakon jobbra a Meg­váltóra, balra pedig sz. István király éltére vo­natkozó gyönyörű s aranyosatokból ragyogó fal­festvények környezik. Az Üdvözitő oltára egy­szersmind a Szentségtartó részen, s azért az Ur asztalához járulók miatt ékes fehér márvány ke­revettel van körül folyva és imádóangyalokkal ellátva. A másik oltáron pedig magyar sz. Erzsé­bet és Margit szobraik tűnnek fel. — Ezen oltárok közelében még két gyö­nyörű, szinte cararai műbecsü oldaloltár állíttatik, egyik a nagylelkű kalocsai érsek Kunszt József ő nagyméltó­sága áldozatából sz. József tisztele­tére Meixnertól, a másik pedig ha­sonló díszben sz. Béla oltára leend. nyörű A kúpot tartó 4 boltív gyö­arany rózsáktól ragyog, mellyek négy szögében az egyház négy doctorának nyers vakolaton meglepőleg festett óriási alakja tű­nik fel. Maga a kúpdob márvány­zat­ festett, boltozatja pedig égkék számos aranyzott csillaggal, legkö­zepén pedig a szent kereszt tün­döklik alá ezen irányadó mondat­tal : „In hoc vinces." A kupola belső magassága 37 ° 5­­0". A kúp alatti kerek talaj vagyis padlózat színes márványból mozaikszerű re­mek­mű, melly felséges öszhang­zatban áll a körül pompázó emelvé­nyekkel. A templom hajója az alsó kőpadlótól a boltozatig 13 ° 5' 9", a fal magassága 9 ° 1' 6" magas lé­vén. A boltozat szinte Morald ecse­tét magasztalja, melly aranyzat és élénk színekkel feltűnő diszítvé­nyekből és középett a 8 boldogság jelvényeiből áll. Középett két ol­dalt a hivők számára néhány pad áll. Jobbra tágas márvány kapuk nyílnak Bakács kápolnájába, mel­­lyek fölött Meixner János szobrász­tól 5'1 hosszú 1 ° 6" magas dombo­rúzatban Krisztus urunknak virág­vasárnapi diadalmenete ábrázolta­tik (ezen a művész kegyelete a tisz­telgő nép közé egyiknek O Eminen­tiája, másiknak az épités felügyelési gondjait viselő Németh György püs­pök arczképét kölcsönzé­s); balra hasonló kapuk sz. István kápolnájába vezetnek, s ezek fölött szinte hasonló domborműben Jézus a kisdedekkel ragadja meg figyelmünket. A Bakács-kápolna jobbra esik, mellyet az esztergomiak előtt felejthet­len, s az egész hőn, lehet mondani Európa előtt, hitben állott Bakács Tamás 1497-től 1521-ig esztergomi érsek és bibornok, 1506—1507-ben gyümölcsojtó Bolgogasszony tiszteletére építtetett, miáltal Bakács kardinalis sz. hitünk azon titkát kivánta a hivők emlékében megtartani, melly szerint Gabriel főangyal kö­szönté sz. Máriát, ez pedig méhében fogada Szentlélektől, s az Ige testté lőn. Ursinus Velius a pannóniai háborúról írt könyvében ezt, mint kitünőleg remek építményt magasztalja. Ha Esz­tergom szentegyházainak ismertetési czikkével fellépünk, alkalmunk lesz e kápolnáról tüzetesen szólani; itt röviden csak azt jegyezzük fel, mi­ként fala • vörös márvány alakja négyszög 3 ° magasságban; falai 10' vastag, szinte gyönyörű rózsákkal elhalmozott márvány ívekkel vannak egybefoglalva, mellyek fölött 4 ° magasra kerek kúp emelkedik. A kápolna hossza 5 ° 3'5", széles­sége 4 ° 4' 6". Az oltáron sz. Mária kegyelmes képe nagy tiszteletben áll. E kápolnát X Leo pápa teljes búcsúval ajándékozta meg, és igen sok ájtatoskodótól látogattatik. Sz. István első mártír kápolnája balra és Bakács kápolnával szembeesőleg épen azon helyen épült, mellyen, mint sz. István király születése helyiségén (hol az áhítatos hit szerint a nehézkes állapotú Saroltának álmában sz. István első már­tír megjelenve őt azzal vigasztalta, hogy fiat szül, ki keresztény és király leend, azért is nevére Ist­vánnak keresztelendő) hajdan ugyan sz. István vértanú temploma állott. A jámbor kegyeletnek e díszes emléke 6 ° 2' 0" hosszú, 4 ° 2' 0" széles, és 8 ° 2' 0" magas; esztergommegyei Süttőn festett májszinü már­ványból doh­ai stilben igen díszesen Rudnay pri­más alatt Pack által építtetett.­­ Az oltár mel­lett két hasonnemü márvány oszlop áll, egy-egy 3 ° 4' 6" magas és 2' 6" átméretü. Az oltárhoz 3 lépcső vezet, mellyen drága márvány asztal és tabernaculum (mellynek ezüst ajtaját Palkovics György kanonok, mint építtetésekor sz. István pré­postja, készítteté) ékeskedik Her­czog G. hazánkfia jeles véseteivel, effölött szerémi magyar fehér már­ványból Ferenczy István szobrász hazánkfia (ki épen a folyó 1856-ban szűnt meg élni) által a természetit haladó nagyságban faragott. Sz. István martir szép szobra tűnik fel, épen olly helyzetben, midőn az agyon kövezett sz. férfiúi térdre omolva ellenségeiért imádkozik, minket is a keresztény erények ezen szebbikének gyakorlatára intő. Háta mögött , a gúla alakú már­vány domboruzatban Jerusalem vá­rosa dereng az elvérzett István ru­háit őrző Saullal. E szép honi mű­vet ábrázolatban is közüljük. Leg­fönt félkörben szent Háromság jó festvénye áll. Hesz egri­ származású művész hazánkfiától. Északról két nagy ablak szolgáltat világot. Ambrus Az oltárral szemközt Károly cs. kir. főherczeg és esz­tergomi érsek gyönyörű márvány­emléke áll, mellyet városunk mű­emlékei közt fogunk bővebben megismertetni. Ezen emlék fölött kis kar és orgona mutatkozik. Mielőtt a basilika nagyszerű belsejéből kilépnénk, mellynek, minden műbecscsel biró részletét hí­ven lerajzolva és leirva érdemes lenne közlésre bocsájtani; — men­jünk a karra (chorusra) melly 6 márványzott oszlopon nyugszik, 9 ° 2' 0' széles, 4 ° mély, s körzetét 60 cararai márvány kis oszlop korlá­tozza, s köztök, 1 ° 0' 7" magas­ságú 6 szobor emelkedik, szent Dá­vidot, Cziczellét és geniusokat ábrázolva. Ennek photographia szerint ké­szült hű képét van szerencsénk czikkünkhez mellékelni. Sz. István vértanú szobra Ferenczynktől az esztergomi basilikában. Az esztergomi basilika karzatja és hires orgonája,

Next