Vasárnapi Ujság – 1856
1856-09-21 / 38. szám - Községi faiskolák. Boross 332. oldal / Hazai intézetek. - Eger (kép) 332. oldal / Hazai tájleirások
OOL Kötzségi faiskolák. Hazánk Európa többi mivelt tartományaihoz képest, fa és gyümölcsfatenyésztésben igen hátra áll; holott áldott természetű földét tekintve legelöl kellene állnia. Ezt látta be a cs k. magas kormány; s ez indította et 1852-ben hogy két-két száz pengő forintból álló pályadíjt tűzzön ki a) a gyümölcsfatenyésztést, és b) erdei fák nevelését tárgyazó legczélszerűbb két értekezésre. „A fatenyésztés előmozdítása és emelése Magyarországra nézve általában, különösen pedig az alföldre nézve nagy fontosságú, mert ez által nemcsak elégséges mennyiségű tüzelő anyag, szerszámfa, és gyümölcs nyeretnék, hanem a trágyának a mezei gazdaság tetemes kárával gyakorolt fölégetése is mellőztetnék; a számos homokterületek megköttetnének, a föld jövedelme emeltetnék, s a jelenleg hasznavehetlen kopár vidékek is lényegesen szépitetnének" így szól a magas kormányirat. A gyümölcsfatenyésztésre kitűzött 200 p. forint jutalmat Gönczy Pál „Oktatás a gyümölcs és eperfatenyésztésben" czímü igen jeles munkája nyerte el, s kapható Heckenast Gusztávnál-postán bérmentesen szállítva 20 p. brért. i~ ":nMidőn e jeles munkát az olvasó közönség figyelmébe ajánlom; s népszerű előadási modorát kiemelem; szabadságot veszek magamnak egyszersmind a gyümölcsfatenyésztés érdekében néhány szót szólani e lapok olvasóinak. " Alig van község, melly ne volna olly darab földecske birtokában, mellyet vagy természete, vagy helyzeténél fogva szántóföld, vagy rét gyanánt nem lehet használni; s mely e szerént használatlanul, s elhanyagolva hevervén, tövisét, bogácskórát terem, vagy néhány kósza birka és kecske tengődik sovágy növényzetén. Nem kell hosszasan mutogatnom, hogy az illy elhanyagolt terek szomorító tekintete mintegy megbotránkoztatja a jóra való szemet; az egész vidéknek gyalázatára szolgál; a mezőgazdászat szépítését gúnyolja; és mintegy a lomhaság, dologtalanság, és ízléstelenség bélyegét süti azon vidék, vagy község lakói homlokára. A községi elöljárók kötelessége, és feladata ügyelni arra, hogy helységük környéke kerthez hasonlítson, s a községnek egy talpalatnyi földe se heverjen haszonvétlen. A legzordonabbnak látszó földet is lehet használhatóvá tenni ipar s szorgalom által, s egyik vagy másik fanemet bizonyosan megneveli a legkopárabb föld is. Azon térek mellyek legelőül vagy rétül nem használtathatnak ridegségük miatt, fával beültetés által gazdag legelökké, s hasznavehető földdé varázsoltathatnak, mert sem a nap, sem a levegő nem száríthatja ki nedvüket a fák árnya miatt; a mellett a fák lehulló levelei által megzsírosítatnak, s kövérítetnek. Azonban a községek körül haszonvétlen álló darab földek nem is mind ollyanok, hogy azoknak haszonvehetővé tételére sok időt, fáradságot, vagy talán költséget kellene fordítani; többnyire ollyanok mellyeket rögtön lehet fatenyésztésre használni. Az illy földek gyümölcsfákkali beültetése nemcsak kiessé teszi azt a helyet, sőt az egész vidéket, hanem tetemes hasznot is hajt egy ollyan tárgytól, melly eddig elhanyagolva hevert , gyümölcsöt ad, a mellett fát is juttat néha, ami fátlan vidéken megbecsülhetlen jótétemény. Sok helyen azon panaszt hallottam, hogy azért nem tenyésztenek fát, mert a gonosz emberek kitördelik. Ez egy gyalázatos hibája sok vidéken a lakosság egy részének, de váljon a zöld fa iránti ellenszenvet, vagy ellenségeskedést nem az által lehet-e ezen természet törvényeit lábbal tapodó emberekből kiirtani, ha a fatenyésztés eszméjét az összes község karolja föl, és lépteti életbe? Ha minden egyes lakos sajátjának tekintheti a községi faiskolát, és gyümölcsöt, lehet-e még akkor is olly baromhoz hasonló embert képzelni, ki neki menjen sajátjának, és szétrombolja azt? Én legalább a magyar embertől illy vandalismust nem tudok feltenni. A mellet hogy a vidék kiesül, és a parlag föld hasznot hajt, az egész környék keveredik a beültetés által, mert a fáknak lehulló leveleit messze elhordja a szél, s azokkal mintegy trágyával borítja a közelebb eső földeket , maguk a fák pedig akadályozzák a kiszárító levegőt, s némi hűsét kölcsönöznek a közel eső veteményeknek.Másik fő haszna az ültetésnek az is, hogy a fák lerakása, ápoltása, öntözése, fentartása az ültetvény terjedelméhez képest több vagy kevesebb munkás kéznek ad foglalkozást, ezt pedig mindig tekintetbe kell venni egy közönségnek, hogy gondoskodjék olly hasznos