Vasárnapi Ujság – 1856

1856-09-28 / 39. szám - Régi csákány. Nagyszapy (kép) 338. oldal / Hazai régiségek

emészthető étkeket vett be. Az étkeket az ital illően megnedvesíti, feloldozza, hígítja és sikamlókká teszi. A belek hosszuk és kinyuj­tatva 6—7-szer akkorára vetnének, mint az illető embernek ma­gassága. S­illy h­osszú uton kell végig vándorolni az ételeknek, hogy belőlük a tápnedvek kiszivathassanak, a jó a­rosztól külön válasz­tassák és semmi el ne veszelődjék : mind a mi nem történhetnék meg, ha a belek csak rövidek volnának. E czélokra a belek igen mes­terségesen egymással össze is göngyölgetnek, hernyói mozgással mozognak szünet nélkül és belől nagyon síkosak. A beleken hosszú ujjokban mindenütt ül a fodor, egy sok kis csövekkel megrakott bőr. E csövek a belekbe nyílnak befelé, azok­ból a legfinomabb nedveket magukba szopják,és egy közös edénybe viszik, melynek t­éj­zacskó a neve. Ebből a tejnedv billentyűkön át csöppenként felszáll a tüdők felé, és a nyak bal felén egy vastag vérér utján a szívvérbe elegyedik; innét a tüdőkbe kifecskendezte­tik, a belehellett friss levegőtől piros színt nyer, és így mindenké­pen vérré vállva, közéje olvad az összes vértömegnek. De kérdi tisztelt olvasóm : „Valljon ez az uj vérkészitésnek processusa mennyi idő alatt megyen végbe?" Mellyre felelem, hogy ehhez, az evéstől számítva, mintegy tíz óra kívántatik. Ha például 12 órakor magunkhoz étkeket veszünk, tehát az ezekből készült­­ » • tejszinü tápnedv éjjel aljunkban 11 —12 óra tájban szivárog a tü­dőre és a vértömegbe. S ez is észrevétlenül megy végbe erős tüdejű embereknél.De a gyönge és érzékeny tüdőben ez az új vér, hacsak egy csöpje is,nem jó, mindenkor egy kis háborgást idéz elő a tüdő­ben, azt ingerli és köhögteti. Szabad legyen például csekélységemet felhozni. Ha déli étkezésemkor valami fanyart találtam enni vagy inni, az ebből készült csípős vércsöppek tüdőmre szivárogván, azon perczben néhány köhentést okoznak, édes aljomból felköltenek és hirdetik az uj rosz vércsöppeknek testem vértömegébe megér­kezését. Most már a test minden részeinek tápláltatása módját a vérfor­gás imigyen világosítja meg. A vérerekre, mellyek a testben min­denüvé elterjednek, egy seregnyi szopó műszerek vannak alkal­mazva, mellyek a vérre, körútjában mintegy éhesen leskelődnek, és a mi abban haszon vehető, azt belőle kiszívják. Számtalan illy szo­pókák szívják abból például a kövérséget, és valami kocsonyanemű nedvet, melly aztán a testnek minden részeire lerakodik, és neki nevelkedést és táplálást nyújt. Ily módon tápláltatnak szintén az idegek is. Végre a belekben csak a haszonvehetlen részek marad­j­á­nak meg, mellyek aztán mint salak a testből kiüríttetnek. Mivel pedig élelmezési rendtartás körül és betegekre gyönge gyomrunkra nézve igen jól tudni, hogy mellyik étekhez, mennyi idő kívántatik, hogy az megemésztessék , azért a,, Cs­a­ládk­ö­m./® "ből (18­5­5. 1. 235.) még ennek kimutatását is e kedvencz lapomba átlopom a legújabb vizsgálatok szerint, és csak a közönségesebb ételekre vo­natkozólag. Azonban a gyakorlati életben az itt felidézett étkeket ritkán szoktuk élvezni tisztán egymagukat, hanem zöldséggel­ vagy más többféle ételekkel, mindenkor pedig kenyérrel, melly esetekben aztán az emésztési időtarif­a is egészen máskép ütend ki. De illyent készíteni (ha tetszik), kiki maga próbáljon magának; orvosi köny­vekben illyen nem is találtathatik, mellyért az én lopogatásimnak is itten vége. Edvi Illés Pál. Talált régiségek. Hazánknak némelly helyein, vagy a szántóvető ember, kinek az ekéje régi hősök fegyvereit s néha ezek csontjait is felhányja, vagy másutt mint Beregm­egy­ében patakok apadásakor a játszó gyerme­kek pánczél, kard, s egyéb más régi maradványokat, sőt néha, mint most minapában régi pénzdarabokat is lelnek. Némelly helyt azon­ban ásások alkalmával bukkannak itt ott vagy elásott vagy csak a földbe tévedt régiségekre, mint ezelőtt több évvel Ugocsa megyé­ben midőn egy falu határában árok ásattatott s egy ember egy vas­tag s ki nem égetett cserép fazékra akadt, mit azonban társai is észrevettek, s kénytelen volt megegyezni abban, hogy a fazék tar­talmán minnyájan osztozzanak, éjei titokban haza vivék s elkezdet­ték a fazék tartalmát vizsgálni, mi őskori fegyverekkel, mint csá­kány, lándzsa s több e félékkel volt tele. Ezen régiségeknek alkalmasint azon időből kellett fenmarad­nok, midőn a török árva hazánkat pusztitá, mit az edényben talált félhold bizonyít; a tanulatlan találók azt hívén, hogy azok mind aranyból vannak, mindön megvizsgálták minden további gondol­kodás nélkül, a kissebb darabokat összeverni, s olvasztani próbá­lák. De igaz azon közmondás : „A mit két ember tud nem titok." Másnap egy közzülök, az egész faluban elhiresztelő találásokat, s szerencse, mert még néhány darabot meg lehetett tudatlanságoktól menteni. Ezen talált régiségekből én is bi­rok egy csákányt, melly tiszta rézből áll s az egyik oldala mindinkább szé­lesedve bárd alakban végződik, a másik oldala ellenben egyszerre tányér alakba megy s közepén a többi részszel egy­irányban szuronyba megy ki, különben a rajz elég jól mutatja az alakját. — A csákány utóbbi szuronyos részét alkal­masint, sisak, mellvért s tán ollykor koponya betörésre is használták. Őse­inknek vasnyelet kellett használniok benne,mivel nagyságához képest a nyél helyének az ürege olly keskeny, hogy egy erős csapásra a fa nyél ketté tö­rött volna, a képen látható nyél, talá­lása után fából tétetett bele. Hány helyt van hazánk keblében illy régiség, mellyekböl ha fel is kerül néhány, kevés megy abból hazánk muzeumába, hanem egyes emberek kezébe kerülnek, kik inkább szeretik az enyészetnek engedni, mint sem az utókornak hagyni. Számtalan magányos ember bir hazánkban szebbnél szebb régisé­gekkel, mellyeknek ha csak fele eljutna is hazánk művészet tem­plomába, nagyba növelné a régiség­tárat s mennyire szebb volna azokat ott együtt látni, mint szétszórva haszon nélkül elrejtve. Nagyszapy A. Károly. ( Megemésztetik a gyomorban : Rizs, főzve 1 óra — perez alatt; disznóláb, főzve 1 „ — „ „ tojás, főzve lágyon 1 „ 30 „ „ édes alma, nyersen .... 1 „ 30 „ „ szágó morzsalék, főzve ... 1 „ 45 „ „ velő, főzve 1 „ 45 „ „ tej, főzve 2 „­­­ „ „ tej, nyersen 2 „ 1.5 „ „ savanyu alma, nyersen . . . "1 tojás, nyersen > 2 „ — „ „ kel káposzta ) szelíd kan pulykahús, főzve . 2 „ 25 „ „ vad lúd­­­malacz f 9 .>ß bab, párolva . .... .7 " " burgonya és bárányhús párolva " tyúkvetrecze (fricassée) ... 2 „ 40 „ „ ökörhú­s, főzve 2 ,, 45 „ „ sonka, nyersen­­ sovány ökörhús, párolva . . ' .. sült lepény 1 " " " sült búzakenyér " burgonya, főzve 1 régi sajt V 3 „ 30 „ „ kemény tojás­­­ürü húsleves ) fehér répa / 3 óra 30 perez alatt; kolbász­­ kövér marhahús főzve ... 3 ,, 38 vajas kenyér kávéval bab, főzve .... disznóhús, párolva .... 3 marhahús, sütve 1 borjúhús, sütve > 4 „ — „ sovány marhahús-leves . . . ) szelíd kácsa, sütve . ... ) disznóhús- és főzelékleves . . . 4 „ 15 „ besózott hús ' vad kácsa, sütve ) . . halhús, főtten­­ 4 » 00 » 3 „­­ A talált csákány.

Next