Vasárnapi Ujság – 1856
1856-09-28 / 39. szám - Répaczukor készités. Szarka J. (4 kép) 339. oldal / Gazdászati és orvosi.
<ow elkészítése után a mondottakra ügyelés, még a hátramaradt salakkal is a szállató edények alatt felettébb kivánatos. A megszűrt tiszta lé, ismét üstre töltetvén, folyvást forrás közt egész 20 °-nyi sűrűségig a saccharometer szerint elpárologtatik. Az igy elpárologtatott már szirupot, egy újonnan készült szűrőn ismétes szűrés alá kell venni, (ez a második szűrés) s az ezen szűrőről lecsorgó tiszta — csak vizzel kevert — szirup megint üstre töltendő s jó tűz rakatván az üst alá, 119 °—120 ° C-ig vagy 48 °-ig a saccharometer szerént hirtelen el kell főzni, a kifutást egy kis — a forró szirupba vetett — darab vajjal gátolván. Most lehető gyorsasággal ki kell a megsűrüdött szirupot a hűtő edénybe tölteni, s abból azt,Ved óra lefolyása után, az elébb 24 óráig hidegvízben állott mázatlan ezukor formákba rakni, jól bedugván elébb ruhával a formák alsó lyukait. A megtöltött formák hegyes végükkel a tartó fazékba állittatva, meleg kemencze mellé rakatnak. Nem sok idő múlva a szirup teteje a czukor formákban be fog bőrözni, melly alkalommal az leverő fával felkeverendő. Ez igy történik : A vékony akazóvas alakú leverő fát a szirup közepén letoljuk egész fenékig s majd ismét gondosan felhuzzuk; azután körüljárjuk az edény oldalát mindég fenékig taszitván le a leverő fát. E műtét megtörténtével a szirup jegyezül a meleg kemencze mellett, melly 3—4 nap alatt tökéletesen végbe megy; mikor aztán a czukor formák alól bedugott lyukaikból a dugót kiszedjük s visszatevén azokat előbbi fazekaikra, a nem jegeczedhető szirup azokból lecsepegend, a jegedett ezukor pedig a formába marad, mit nyers ezukor lisztnek neveznek. Ezt már házi szükségre használhatjuk épen ugy mint a rafinirozott czukrot, csak meg kell azt elébb fehériteni, mi ugy esik meg , ha annak tetejét vizzel feleresztett agyagpéppel befedjük, mellyből a viz csendesen keresztül szivárogván, a czukorból a szirupot kimossa elannyira, mikép a czukorliszt tisztán s fehéren marad hátra. XV. Rafinirozás. Ezt legszokottabban tojás fehérével visszük véghez, 12 tojást tevén egy mázsa czukorra. A tojás fehére, miután habbá egészen felveretett, a nyers czukrot három rész vízben az üstbe felolvasztjuk, a tojás fehérét beletesszük s ezt a lyukas kanállal nyomkodjuk a mind inkább-inkább melegendő folyadékba,egy darabig körülbelől egy negyedig forrón hagyjuk, a fent úszkáló habot leszedjük a folyadék tetejéről, és a iehabozott forró czukros vizet azon melegen egy újonnan készített szűrőn megszűrjük, a lecsorgott tiszta s kellemes ízű szirupot 1140C. — 48 ° sachhig elfőzve, a hűtő edénybe kitöltjük, innen egy negyed óra múlva az előre bedugott czukorformákba átmerjük s a fazékakba állitván a meleg kemencze mellé rakosgatjuk, a kemenczét folyvást melegen tartjuk egész 12 óra folyásig. Bebőrözvén felül a szirup a formákba, azt fentírt módon keverő fával felkavarjuk, majd tökéletességre menvén a jegeczülés, megnyitjuk az alól bezárolt lyukat, s a nem jegeczesedhető szirupot 3—4 napig folyni engedjük. Ezután felvakarjuk a czukor tetejét, mely felül tükörsima ugyan, de középen gödröt formál, elegyengetjük a felvakart czukorlisztet, s egy verővel jól leverve, agyagpéppel betakarjuk. Ezt, ha megszáradt, levesszük s újítjuk mindaddig míg a czukorsüveg tökéletes teherré nem lett. A harmadik, mint szinte raffinirozási befőzésnél is, főkép arra kell szorosan vigyázni, hogy a szirup az üst fenekéhez ne égjen, mert ha ez megtörténnék , a legbuzgóbb törekvés mellett sem jegeszíthető a szirup. Ahonnan nem mindig várhatjuk be a jelölt fokozatokat, azon esetben tudniillik, ha a sűrűség határozott pontjához közel igen nagy tüzet rakunk az üst alá. Múlhatlan fődolog tehát különösen a tűzzel szorgos ügyelet, hogy az az utolsó fokozatoknál nagy ne legyen. Legbizonyosabb és csalhatlan próbája a szirup tökéletes sűrűségének a hólyag kísérlet, melly ebből áll : belemártjuk a szirupba a lyukas kanalat, s kivévén élével tartjuk lefelé, hogy a szirup nagyából legalább róla lecsorogjon; ekkor egyenes szöglet alatt, jelesen a kanállapjával reá fuvunk a lyukas kanálra s horizontaliter végig húzzuk fúvó szánk előtt a kanalat; majd a tőlünk túlsó vagy ellenkező oldalról hólyagok kisebbek, nagyobbak, mint a gyermekek szappanbuborékjai fognak le- és elröppenni. S ha ezen hólyagok meglehetős mennyiségben s könnyen alakulnak , bizonyos jeleit adják a tökéletes sűrűségnek. A répaczukor készítését az általam eddig írtak nyomán kicsiben háznál is lehet alkalmazásba venni. S kinek módjában állna e műtani kisérlettétel, annak tudomására rövid észrevételemet ide csatolom. Előretett próba nélkül ne csináltassa meg a reszelőt és a prést, mellyek talán reményfeletti költségbe kerülnének, s ha a kísérlet a kívánalomnak meg nem felelőleg ütne ki , azok hiába tétettek. A nagy reszelőt ki lehet pótolni két vagy három, két láb hosszúságu és egy láb szélességű jó vastag keményfa deszkára szegezett nagy bádog reszelővel, mellyeken két oldalról reszelvén két ember a répát, rövid idő alatt meglehetős mennyiségűt lehet megreszelni. A megreszelt répát sajtpréssel is kinyomhatni szorultságból. Az üst pótolható valamelly kis házi üsttel; czukorformák helyett pedig virágcserepek használhatók. A többi készületek, mellyek rendesen fábóliak, a háztól kikerülhetnek. Egy nagyobbszerü virágcserépből szinte szűrőt készithetni, sőt a rafinirozáskor kímélet kedvéért, minthogy a spódiumba sok szirup marad, abból vagy czukorcserépből kell, mellyekhez természetesen kevesebb spódium kívántatik készíteni. követk.) Szorgalom és egyetértés. Midőn első szüleink a paradicsomból kiűzettek, illy hangok dörögtek füleikbe „arezod verejtékével egyed kenyeredet." Ezekből aztán még ma is az a tanúság, hogy a sült galamb senki szájába sem repül, vagy világosabban : dolgozzunk, ha akarjuk hogy valamicskénk legyen. Ezeket előre bocsátva felmutatom a tisztelt közönség előtt kőröshegyi ref. egyház tagjait, mint a szorgalom és egyetértés mintáját. Ezen egyház összes lélekszáma alig 700 és e parányi számú nép — mondhatni — óriási jeleit adta munkásságának s vallásosságának. Csupán negyven évvel visszatérnem, s kell dicsekvés nélkül mutathatom fel a templomot és tornyot, mellynél nagyobbszeriit egykettőt talán, de szebbet s jobb ízléssel épültet alig mutathat föl dunántuli kerületünk bármellyik egyháza is. Állott hát a fényes szentegyház, de két kis harangja alig nyomott összesen két mázsát, midőn a szorgalom s egyetértés szülték, hogy jelenleg 15, 8 és 4 mázsás harangok diszitik tornyunkat. A szorgalom többet kivánt, az egyetértés többet hozott létre. Nagy harang szépen hangzik, ha órakalapácsa veri, lett óra is minden negyedet megverő. A nép örült szorgalma gyümölcseinek, s öröme újabb munkásságra ösztönző, a haladni akaró előtt pedig nincs nehézség. Híveink szőlőt vettek egyházuk számára, árát nem tudom, csak annyit, hogy évenként 50—80 akó bort jövedelmez az egyháznak. — Iskolai épületünk rész — mondák — s lett uj, nagy és szép. Talán már nincsen is mire keressünk? . . . dehogy nincs! most a szép templom csak ugy lehet szép, ha az orgona gyönyörű hangjai emelik a lelket teremtőnkhöz; lett tizenhárom változatú orgona, lett a tanítói fizetés/4 telekkel s házikerttel javitva. Igaz, hogy pompás templomunkhoz urasági kegyes adomány is járult, de a többi elősoroltakat — tiz legközelebbi évben — a nép saját munkássága teremte Isten után. Jövő tavasszal paplakot szándékoznak épitni, e czélra már 90,000 tégla- s 30,000 zsindelycserép készen van, a nélkül hogy az egyháznak fillérnyi adóssága is volna. Lássuk egy prot. egyházban mi a bevétel? csekély lélekpénz és gabona, olly összeg, melly az egyházi személyek fizetését alig képes fedezni. Honnan hát mégis ezen tetemes költséggel párosult szerzemények s ujitások? Szorgalom s munkássággal párosult egyetértésből. Nem lehet meg nem emlitenem egyházunk n. t. lelkipásztorát — nevét szerénységből elhallgatom — ki bölcs kormányzása által hallgatóinak a szellemieken kivül ennyi anyagi kincset is tudott adni, midőn hatályos szavával, neki sajátszerű okos tanácsával, az őt különben is nagy tiszteletben tartó népet arra bírta, hogy egyházuk javára évenként részest arassanak, mit a nép A munkácsi víz, délnyugoti oldal