Vasárnapi Ujság – 1856
1856-10-12 / 41. szám - Kolozsvár emlékoszlopai (5 kép) 361. oldal / Hazai régiségek - Beczkó vár (kép) 361. oldal / Hazai tájleirások
ott maga [is, barma is, az idő viszontagságainak kitéve, rongálva van, kivált éjeken át, hajlék nélkül, minthogy nincs szállása, tanyája. Rögtönzött gunyhó pedig, a mellett, hogy idővesztéssel s a munkára szükséges erő fogyasztásával jár állítása,a gazdát is nyomorultul,barmát pedig egyátalán nem védi meg. E mellett sokszor nincs is miből menhelyet készitni csak maga számára is. S e sok jövés-menés mennyi időt pazarol el hasztalanul, sőt a kifárasztásra nem is szükség emliteni. De költséges is így nagyon a gazdálkodás, ha meggondoljuk, mennyivel, vagy mennyiszerre kerül többe a gazdának és a dolgozó személyeknek átalában illy messze ki- és vissza járása vagy vitetése, a terményeknek s a szükséges szereknek oda és onnan haza szállítása, akár gyalog akár szekérrel történjék ez, mint a mennyibe olly helységekben kerül, hol a földek a helységhez mind közel lévén, könnyű azokat mindennap hazulról mivelni. S több a kényelem is ez utóbbi esetben, hol az ember s barom nincs rongálva, s a gazda nem kénytelen házi kényelmeinek nagyobb részéről lemondani. S még az emlitett terhek mellett is rosszabbul megy a gazdaság a nagy határokban a föld távolléte miatt, mint a kis határú helységekben, hol a gazda nem csak mindennap, de egy nap többször is megtekintheti földjét, mikor szükségesnek tartja, s nagyjában már a helység végéről is, vagy legfölebb a szomszéd dombról, beláthatja. Mindent összevéve bizton lehet állítani, hogy a gazda a lakóhoz kétszerte közelebb levő földnek, négyszerte több hasznát veheti, ha eszén jár, és iparkodik. S ezt tényleg igazolja a helységek dolog, mint haszonhajtásra szállásokat (majorokat, tanyákat) tartani; noha az ártatlan gyönyörűséggel a hasznost is lehet összekapcsolni. Gazdasági tekintetben nagyon sokat segithet az említett bajokon a földbirtoknak, egy darabka összefoglalása, vagyis a tagositás. Merilly módon legalább annyit el lehet kerülni, hogy a gazda ne legyen kénytelen a helységi lakán kivül több szállásokat tartani földein, ha azok távol esnek a helységtől; s elég lesz egy tanya (major, szállás) az egész gazdaságához, mellyen természetesen nem uradalmat, hanem egy közönséges, legfölebb jó módú földmivelőnek gazdaságát kell érteni. De a kétfelé gazdálkodás bajai igy sem szűnnek meg. Ezekhez hozzájárul még azon nehézség, melylyel a szétszórt szálásokon állandóan lakó tetemes számú népességnek tanittatása össze van kötve. Ugy szinte ama másik is,melly szerint a szállásokon lakóknak mindig sok bajjal jár a helységi községet illető ügyeikben eljárni, valamint a községeknek is bajosabb igen távol lakó polgáraikkal a szükséges közlekedést föntartani. Van még egy, ami bátorsági tekintetben figyelmet érdemel; az tudniillik, hogy az igen félreeső szállásokon lakók magános lakóikon mindig inkább kitéve vannak a rosz emberek rablásainak, mint a helységek lakói, s nevezetesen a marhalopásokat egyikez mozdítja elő, mint szintén az is, hogy a helységek ritkább volta miatt az eféle rosz emberek inkább kikerülik a rajtaérést, s magukat az ellent nem állható félreeső tanyákon erőszakkal beszállásolhatják. Mindezen bajokon leginkább segítne az, ha a nagy területű határokon közelében eső földeknek mindig sokkal nagyobb ára, mint a ró- külön szállások helyett falucskák alakulnának, mintegy fél-fél mérvoltaknak, mellyek annál olcsóbbak szoktak lenni, minél távolabb föld távolságban egymástól, ahol és a hogy a hely engedi, mert vannak a helységektől. Sokszorozva vannak pedig mindezen hátrányok akkor, ha valaki távol lakhelyétől sok apró föld darab kákát bir elszórva, mellyek közül egyegy a külön szállás vagy tanya építését meg nem fizeti. E két baj közül a kisebbiket választék gazdáink a nagyhatáru helységekben, tudniillik a [szállás- vagy tanyaépitést. — S nagy távolságban a helységtől csakugyan sokkal jobb a tanyai mint a hazulróli gazdálkodás, de emlitett hátrányai mindig megmaradnak a többfelé gazdálkodásnak. Itt azonban a tanyai gazdálkodásról csak gazdasági, nem pedig kedvtöltési tekintetben volt szó. Mert mulató helyeket építtetni, és sétakerteket ültettetni egészen más igy is egyik-egyiknek földe egy negyedrésze négyszeg mérföldet foglalna el körülbelöl, melly terület épen egy falucska kellő határának felel meg. Ez semmivel több költségbe nem kerülne, nyereség pedig nagy lenne belőle. Nem kerülne több költségbe, mert azok, kik szétszórva különben is szállásokat volnának kénytelenek épitni, most is csak házat épitnének, csakhogy egymás mellett, azaz falvat a állitnának mellyre szükséges földet birtokaikból aránylag egy tagban kiszakíthatnák, kölcsönösen kipótolván az illetéket; mit ott, hol a közlegelő még ezután fog fölosztatni, a legkönnyebb eszközölni a belső telkek vagyis udvarok előre kitűzése által, mellyeket mindegyiknek külső földilletékéből le lehet ! A Rákóczi-emlék, Kolosmonostor mellett. Beczkó vár, észak-nyugoti oldalról.