Vasárnapi Ujság – 1856

1856-10-12 / 41. szám - Kolozsvár emlékoszlopai (5 kép) 361. oldal / Hazai régiségek - Beczkó vár (kép) 361. oldal / Hazai tájleirások

ott maga [is, barma is, az idő viszontagságainak kitéve, rongálva van, kivált éjeken át, hajlék nélkül, minthogy nincs szállása, ta­nyája. Rögtönzött gunyhó pedig, a mellett, hogy idővesztéssel s a munkára szükséges erő fogyasztásával jár állítása,a gazdát is nyomorultul,bar­mát pedig egyátalán nem védi meg. E mellett sokszor nincs is miből menhelyet készitni csak maga számára is. S e sok jövés-menés mennyi időt pazarol el hasz­talanul, sőt a kifárasztásra­­ nem is szük­ség emliteni. De költséges is így na­gyon a gazdálkodás, ha meggondoljuk, mennyivel, vagy mennyiszerre kerül többe a gazdának és a dolgozó szemé­lyeknek átalában illy messze ki- és vissza járása vagy vitetése, a terményeknek s a szükséges szereknek oda és onnan haza szállítása, akár gyalog akár szekérrel történjék ez, mint a mennyibe olly hely­ségekben kerül, hol a földek a helység­hez mind közel lévén, könnyű azokat mindennap hazulról mivelni. S több a kényelem is ez utóbbi esetben, hol az ember s barom nincs rongálva, s a gazda nem kénytelen házi kényelmeinek na­gyobb részéről lemondani. S még az em­litett terhek mellett is rosszabbul megy a gazdaság a nagy határokban a föld távol­léte miatt, mint a kis határú helységek­ben, hol a gazda nem csak mindennap, de egy nap többször is megtekintheti földjét, mikor szükségesnek tartja, s nagy­jában már a helység végéről is, vagy leg­fölebb a szomszéd dombról, beláthatja. Mindent összevéve bizton lehet állí­tani, hogy a gazda a lakóhoz kétszerte közelebb levő földnek, négyszerte több hasznát veheti, ha eszén jár, és iparko­dik. S ezt tényleg igazolja a helységek dolog, mint haszonhajtásra szállásokat (majorokat, tanyákat) tar­tani; noha az ártatlan gyönyörűséggel a hasznost is lehet össze­kapcsolni.­­ Gazdasági tekintetben nagyon sokat segithet az emlí­tett bajokon a földbirtoknak, egy darabka összefoglalása, vagyis a tagositás. Mer­illy módon legalább annyit el lehet ke­rülni, hogy a gazda ne legyen kénytelen a helységi lakán kivül több szállásokat tartani földein, ha azok távol esnek a helységtől; s elég lesz egy tanya (major, szállás) az egész gazdaságához, mellyen természetesen nem uradalmat, hanem egy közönséges, legfölebb jó módú föld­mivelőnek gazdaságát kell érteni. De a kétfelé gazdálkodás bajai igy sem szűn­nek meg. Ezekhez hozzájárul még azon nehézség, melylyel a szétszórt szálásokon állandóan lakó tetemes számú népesség­nek tanittatása össze van kötve. Ugy szinte ama másik is,melly szerint a szál­lásokon lakóknak mindig sok bajjal jár a helységi községet illető ügyeikben eljár­ni, valamint a községeknek is bajosabb igen távol lakó polgáraikkal a szükséges közlekedést föntartani. Van még egy, a­mi bátorsági tekintetben figyelmet érde­mel; az tudniillik, hogy az igen félreeső szállásokon lakók magános lakóikon mindig inkább kitéve vannak a rosz em­berek rablásainak, mint a helységek la­kói, s nevezetesen a marha­lopásokat egyik­ez mozdítja elő, mint szintén az is, hogy a helységek ritkább volta miatt az eféle rosz emberek inkább kikerülik a rajtaérést, s magukat az ellent nem áll­ható félreeső tanyákon erőszakkal be­szállásolhatják. Mindezen bajokon leginkább segít­ne az, ha a nagy területű határokon közelében eső földeknek mindig sokkal nagyobb ára, mint a ró- külön szállások helyett falucskák alakulnának, mintegy fél-fél mér­voltaknak, mellyek annál olcsóbbak szoktak­­ lenni, minél távolabb föld távolságban egymástól, a­hol és a hogy a hely engedi, mert vannak a helysé­gektől.­­ Sokszo­rozva vannak pe­­dig mindezen hát­rányok akkor, ha valaki távol lakhe­lyétől sok apró föld dar­ab kákát bir elszórva, mel­­lyek közül egy­egy a külön szál­lás vagy tanya építését meg nem fizeti. E két baj közül a kisebbiket válasz­ték gazdáink a nagyhatáru hely­ségekben, tudniil­lik a [szállás- vagy tanyaépitést. — S nagy távolságban a helységtől csak­ugyan sokkal jobb a tanyai mint a hazulróli gazdál­kodás, de emlitett hátrányai mindig megmaradnak a többfelé gazdálkodásnak.­­ Itt azonban a tanyai gazdálkodásról csak gazdasági, nem pedig kedvtöltési tekintetben volt szó. Mert mulató helyeket építtetni, és séta­kerteket ültettetni egészen más igy is egyik-egyik­nek földe egy ne­gyedrésze négy­szeg­ mérföldet fog­lalna el körülbelöl, melly terület épen egy falucska kellő határának felel meg. Ez semmivel több költségbe nem kerülne, nye­reség pedig nagy lenne belőle. Nem kerülne több költ­ségbe, mert azok, kik szétszórva kü­lönben is szálláso­kat volnának kény­telenek épitni, most is csak házat épitnének, csak­hogy egymás mel­lett, azaz falvat a állitnának mellyre szükséges föl­det birtokaikból aránylag egy tag­ban kiszakíthat­nák, kölcsönösen kipótolván az illetéket; mit ott, hol a közlegelő még ezután fog föl­osztatni, a legkönnyebb eszközölni a belső telkek vagyis udvarok előre kitűzése által, mellyeket mindegyiknek külső földilletékéből le lehet !­­ A Rákóczi-emlék, Kolosm­onostor mellett. Beczkó vár, észak-nyugoti oldalról.

Next