Vasárnapi Ujság – 1856
1856-11-02 / 44. szám
A ,,Vasárnapi újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai után a,,Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft.pp.Az előfizetési dij a „Vasárnapi újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Kender, len. gyapju-fonás-szövés-festés. (Folytatás.) II. Czikk : Fonás és szövés gépek által. (Michel Antal szerint.) A fonás, melly orsó, guzsaly s rokka által történik csak egy század előtt is rendes foglalkozása volt nőinknek, leányainknak ország szerte. A len kenders gyapotfonás átalános foglalkozás volt minden miveltebb tartomány családainál. Az elrendezve guzsalyra kötött készletből ujjaik közt eresztgették át a szálakat egyik kézzel a fonók, míg a másikkal egy-egy sodorintást adva az orsónak, mellyet minden korbeli nemzedékek ismernek, azt összefüggővé tették. Eme guzsaly és orsó általi műtéteit helyettesité a rokka, melly szinte már a legősebb időben feltalálható. Ujabb időnkben honunkban mindinkább kimegy divatbul a fonás e két neme, részint azért, mert divatlag más nemzeteket mímelünk, nyugat Europa népei pedig egy-egy gép által száz meg száz kezet, lábat s ujjat helyettesitének, mellyet olcsó tüzanyag által hozatván működésbe a kézzel s lábbal fonás fölöslegessé lön; részint azért, mert nyugat népeitől szerezvén e részben is izletünket, a szöveteknek becse aránylagos len azoknak vékonyságával, a gyapotszálak pedig hitvány összetartásuk mellett is sokkal véknyabb szálakká gyártatva túlsúlyt nyertek a len és kender felett; már ezek mindinkább fehérek, míg a gyapotszálak mindinkább sárgák, mi nem annyira a divat, mint a tisztaság jelmeze, részint pedig azért, mert eme kelméket sokkal kevésb értékű anyagból sokkal inkább terjedté tevén nyugat népei, mint mi istenadta két kezünkkel képesek lennénk, sokkal olcsóbban adhatták, mert hiszen néha nyersanyagáért vehetjük meg a már feldolgozott s épen annyi területű szövetet, melly bár hitványabb, de sokkal ,,uriasabb" mint mennyire csak nehezen és vastagon tudtuk volna önmagunk kikésziteni. Nyugat népei majdnem ingyen jutván ama roppant tömeg szövetanyaghoz a gyapothoz, mellyből 2 fontnyit olly hosszura nyújthatnak, hogy Párizsból Brüsselig ér, s a szem sehol sem vesz észre szakadást rajta, sem összetoldást, végképen háttérbe szorították fonónőinket, és leányainkat, kik pedig néha még most sem használhatják másra az időt, t. i. azon terjedt osztályban, melly szellemi életet nem él. Pedig nem mondhatjuk, hogy valami rendkivüli leleményesség kelle a gépszerű fonás és szövés feltalálásához. Nem mondhatjuk, hogy erőt, vagy ügyességet igényelne azok működtetése. Kevésb értelem kell ehhez, mint a diák nyelvhez, ügyvédkedéshez, vagy törvényhozáshoz, na, de eddig eme pályákat tartottuk szebb, jobbnak a haszonhajtó pályáknál. Néhány jelentéktelen munkásnak köszönheti az emberi nem e mesterséget. Többet nem is tudunk róluk, csak annyit hogy „Highs" a szövőszék csináló, „Kay" a takács, és „Arkuright" a borbély majdnem egyformán részt vettek a találmány kiképezésében s valósításában. A két első jelentéktelenül és nyomorban élt és halt el. Az utóbbi a tisztelet és szerencse legmagasabb fokára hágott. A mult század vége felé, midőn az Angliában történt Vancanson franczia selyemszövő hasznos tökélyesbítést tön a gépszövésre vonatkozólag. Jacquard és Girard s több mások által mindinkább tökélyesbült e műtét, mig nem a jelenkorban ugy látszik tökélypontját elérte. I. Az előkészítés. A len, kender, gyapjú és gyapot többé vagy kevésbé ruganyos, puha, rövidebb vagy hosszabb szálakból áll. Mint áruczikkek kisebb-nagyobb göngyölökbe szoritvák, mi által ruganyosságukból sokat veszítenek s igy érkeznek a gyárakba. Meg kell tisztogatnunk s felbolygatván ruganyosságát vissza kell adnunk e fonal-anyagoknak s ekkor egy jókora vastagságú kerekded szalaggá kell alakitanunk, hogy a fonásra alkalmassá tegyük. A gyapot és gyapjú, a „gyarató" (Kart-Curde) a sokkal hosszabb természetű szálak mint a len és kender a gerebenezés által készittetik elő. A gyaratandó anyagok ruganyosságát leginkább visszaadhatjuk felbolygatás által, mellyet nem kézzel, hanem gép által teendünk. Ezen szálazó-vagy tépőgép áll egy szegletes gerendából melly fogakkal ellátva egy szinte fogakkal ellátott tokban forog. — Ezen toknak aljai rostélyos, melly a moszatoknak szabad kihullást enged. A szálazandó anyag egy ajtócskán eresztetik be, melly egy, [az ajtó gombjára kötött s két csigán keresztül menő kötél által a végére akasztott ólom nehezéknél fogva önmagától bezáródik. A szétszálazandó anyag ezen ajtó elé tétetik s a gerenda forgása által fogaira szedi és minden moszattól megtisztitva adja vissza. Melly ha nem történnék, kétszer is áteresztetik rajta. Másodszor, hogy a szétszálazás még tökélyesb legyen, a gyapjúhoz '/5 suly faolaj, vagy lenolajsavany adatik, melly a szálak egybetapadását felbontja. Jelenleg ezen olajsavany használtatik legátalánosabban, mert a gyapjúnak a fonás előtti mosatására, illetőleg zsirtalanitására czélszerűbb. A gyaratandó anyagok megmosatván s megszárittatván egy ütlegelővagy porzógépen eresztetnek által. A porzandó anyag egy kerekded szövet által vezetik fel. Ez két kis vas henger közé vezeti az anyagot. Ezen hengerek közül az alsóbbik közvetlenül egy fogaskerek által hozatik mozgásba, a felsőbb pedig függelékek által nyomatik hozzá, hogy meglehetős szorosan járjon. Midőn a porzandó anyag a hengerek közt általbujt, egy vas szárny által, melly perczenkint 1000—1200-at fordul,vezetik ki. Ezen első kiporozás után már egészen szétziláltatván az anyag, igen sok moszattól megtisztul, mellynek egy része egy leppentyün kiűzetik, más része pedig azon rostélyos fenékre hull, melly szálazó gép modorára készült. Ezen porzógépben az anyag ismét felvetetik s ismét két vas henger közé vitetik, melly azt ismét maga alá csavarván egy második vasszárnynak adja át porozás végett. Eme vasszárny szint olly gyors menetű levén mint az előbbi, tökéletesen elég az ütlegelésre. Ettől ismét egy kerekded szövet által egy táblára vitetik által az anyag melly tábla a végeihez alkalmazott gömböknél fogva ide s oda lógg, hogy az anyag szálai közül a moszatot kirázza. Ezek után a gyaratandó anyag többnyire még egy ollyan forma gépen eresztetik át, mellynek végére egy henger alkalmaztatik, hogy e gépet elhagyó anyagot felcsavarintván annak már néma szövet, vagy széles szalag alakot adjon. Az előbbi gép inkább ziláló, emez inkább rendező gépnek nevezhető.