Vasárnapi Ujság – 1856

1856-11-09 / 45. szám - Kender stb. fonás stb.; 15 aranynyal dijazott pályamű. Kubinyi Lajostól (3 kép) 395. oldal / Gazdászati és orvosi.

Nem is csuda! — Az öreg már Bömbölve sok török tatárt Érez magvával elsodrata, S igy meg van a gyakorlata. — De bár miként erőlködnek, Zúgnak bár szép harmóniát Együttvéve, s mindegyike Torokszakadtából kiált, Ehez még a nagy orgona Hangoknak e dicső hona © Kiséri a szent éneket : — Néhány ember szállingózik Öregjéből; A kántor már erejéből Fogyatkozik. — A pap fölmegy a szószékbe : Üres padok, üres falak imájától viszhangzanak. — Most is külön padban ülnek Az asszonyok; Csipkés magyar fejkötőnek Egyszerű rózsás kendőnek Már hamva sincs, ezek helyett Toll és rojtok Borítják az asszony fejét. — — Az még se baj, hogy a piros Csizmákat úgy félre dobták, — De a párta!­­— — E szegény ugyan megjárta; Én nem tudom, tán ellopták S félnek tőle. Tarkabarka bodros szalag­ Lett belőle. Hja! most már a szegény lány is Kokkot hord a font haj felett, Erzsikének ezt festetett A „Vasárnapi könyvtár" is. — — De hát még mennyibe kerül Sok ruhája? E fényűzés ha tartós lesz, Sok apának utána vesz A marhája. — — Szól ám anyjuk az apjuknak „Az enyém sem alább való" ,Való!­ „N­a a komámasszony lyányja „A sok ruhát veszi hangja „S azt teheti : „Megilleti „Miénket is, — s még tán jobban." S uj ruháért boltba toppan. — — Más oldalon vannak most is A férfiak, — De bizony nem mondanád, hogy Atyafiak! — Volna most is magyar dolmány Öregebben még akárhány, — De nagy résznek szabásából Formájából Bizony ki nem találhatnád, Milly nemzetnek jött gyárából. — A diákság is megfogyott, A longa már rég elkopott. — — Nem ritkán most be is gágog Egy fólt liba, Ez — nagy hiba! — Más oldalról cseneg-bonog Jövő-menő, meg a lova, S pattog a béres ostora. — Kint az utczán "V­an akárhány Ki templomba szándékozott, De kit útban egy átkozott korcsma­ félig nyilt ajtaja .) S a pálinka szag becsala. — — De ugy is elszaporodott A sok korcsma, Pedig bizony bor s pálinka Az erkölcsöt nem javítja. — — Egész héten át dolgozik A napszámos, — izzad, fárad; Igaz hogy a torka szárad, — Locsolni kell, tehát bérét Egész heti keresményét A korcsmába hozza vissza, S vasárnapon mind megissza. — Azt gondolja szegény feje Italtól nő az ereje : Nő bizony a gyöngesége, S családjának vég­ínsége. — — Amott csoportban czifra nép A templomnak felé se lép, — Fitogatja Szép ruháját, s rágalommal Szószapúlja Embertársát gúnykaczajjal. — — Nem jól megy így, ha soká tart Debreczenben, Kevés maradt meg igazi jó erkölcsben, és isteni Félelemben. — Bár csak eltévedt hajóját Szilárd karral a két révész 6) Biztos révbe vissza hozná, Másként e jó népfaj elvész! — Kadarcsi, Kender, len, gyapja-f­on­ás-szítvés-festés. (Folytatás.) V. A szövés. Mielőtt a fonalak szövőszékre tetetnének, annyi szálnak a mennyi a kivánt szélességet kiadja, s olly hosszú mint igényeltetik egybe kell rendez­tetniük. czélra szolgál a­ n­agy tecsavaró-gé­n. A fonallal telt orsók egy asztalra alkalmazott állványba vizszmleg egy­más felett két, vagy több sorba helyeznék, s a fonalak ott egy-egy karika által egyenlő közt s irányt nyervén ugy vitetnek át, erősíttetnek meg a tulajdonké­peni lecsavaró­ gépnek egyik oldalához, hogy ott bár sűrűn egy­mást érik, de össze nem bonyolódnak, mert egy fa­rokon átmenvén a lecsavaró­ gépen egy hosszad pántlikát alakítanak, mellyet később fogantyúkkal czikkenkint meg­szorítván minden bonyolódás nélkül levehetünk, hogy bizonyos nélkü­lözhetlen kenés után a szövőszékre feszítsünk. Az áztatás vagy kenés a selyem fonalakon kívül minden más fonalaknak szükséges hogy erősbítse, s a szövőszékbeni mozgását könnyebbítse. Seprű, keményítő, réz­készlet vagy czink meleg gőzben jól elkeverve megfelel e czélnak a len s gyapotra nézve, a gyapjút bizonyos állati enyvvel szokták megkenni, s pedig leginkább csak szabad kézzel, míg amazokat alkal­masabban lehet ahhoz való egyszerű készület által beáztatni. A szövőszék, a szerint, a mint egyszerű, vagy mintaszövetet akarunk előlállítani, különböző. Egyszerű szövetek állnak elő, midőn az ugy nevezett bélfonal, mely­b­el a hosszú fonalszálak kitöltendők eme szálak közt ugy bújnak át, misze­rint az első fönt, a második alant s igy mindenik páratlan 1, 3, 5, 7, 9, 11, stb. számú fönt, s mindenik páros 2, 4, 6, 8, 10, stb. alant marad. Mintaszövetek állanak elő, a bélszálnak azon sajátszerű átbujtatása által, miszerint azon hosszad szálakat hagyja fönt, mellyek a rajz alapját teen­dik, s igy ő csak ott jelenik meg, hol az igénylett rajz, a koczka, kereszt, ba­tavia damast, arabesque virág stb. stb. kiemelendő. Az egyszerű szövetek elől állításához azon egyszerű szövőszék használ­tatik, mellyet minden nemzet ősidők óta ismer, a mintaszövetekhez pedig a Jaguard-féle. Az egyszerű szövőszékek főkelléke, hogy azon fonalszálaknak, mel­­lyek a szövet hosszát teszik, majd a páros, majd a páratlan részéről szabadon rendelkezzünk, miszerint a kifeszített fonaltömeg színvonalán kölcsönösen emelhessük fel, vagy nyomhassuk alá egyik, vagy másik sort, az 1, 3, 5, 7, 9, stb. vagy 2, 4, 6, 8,­ 10, stb. szálakat. A minta szövőszékeknél főkellék, hogy mindenik fonalszálnak fölemel­tetése vagy alávonatása tőlünk függjön. Mindenik esetben ama kis csolnakocskát, a „vetélőt", mellyben a bél­fonal gombolyaga olly könnyed forgásu tengelyeken nyugszik, hogy a bél­fonalat maga után hagyja, lökjük át, s ekkor az előbb fönt lévő hosszad szá­lakat levonjuk a lent voltakat pedig fölvonjuk, hogy a bélfonalat körükbe fogják; melly körbefogást egy fésűszerü bordával mellynek minden fonal­szálak közt egy-egy tűje van, megveregetvén elősegitjük, illetőleg az elől ál­lott kereszt-fonatot s igy általa a szövetet sűrűbbé teszszük. A lecsavaritott fonaltömeg (láncz) melly a szövet hosszát teendi hen­gerre csavartatik. Szálai,­a szövőszéken végig némüleg feszesen nyúlnak elő a mell-fához, mellyről, midőn már bélfonalakkal betöltetett, a hengerre csa­vartatik. A szövőszék tetején átmenő rúdon csigáknál fogva két vastag zsinór van átvetve, mellyek külön-külön egy-egy pálczát tartanak. Ezen pálczákon annyi fonal-lánczocskák csüngnek, a mennyi szálból áll a leendő szövet, mert hiszen ezeken mennek át a szövet-szálak, és pedig az egyik pálczához a páratlan számok 1, 3, 5, 7, 9, stb. másikhoz a párosok 2, 4, 6, 8, 10, stb. erősitvék, hogy azokat cserélgetve emelhessük fel, vagy nyomhassuk alá általuk. Ezen fölemelés vagy lenyomás két emeltyűnél fogva lábunk által törté­nik, mert a fonal-hurkocskák alsó része ismét két pálczához van megerősitve mellyek zsinórokkal az emeltyűhez kötnék. Ezek szerint midőn a jobb emeltyűt lenyomjuk a páratlan számú fona­lak lenyomatnak, a páros számúak fölemeltetnek. Köztük elcsúsztatván a veté­lőt, ez egy szál bélfonalat maga után hagy, ekkor a jobb lábemeltyűt nyom­ván meg, a szálak helyet cserélnek, a páratlanok felvonatnak, a párosak lenyo­matnak s a vetélő által ismét egy bélfonalat csúsztatván át, ismét egy fonál szélességgel haladtunk odább szövetünk elkészitésében. De nem csupán ennyi fáradságunkba került ezen hajszálnyi előhaladás. Sürüsbités végett, melly előhaladásunkat bár javitja de még inkább hátráltatja, azon borda-fésűt, melly­nek tűi mindenik szál közt elmen­nek, s nem épen gyengéden kell meg­rántanunk, hogy a bélfonalat jól a páros és páratlan f­onalsorok közé nyomjuk. Valóban nevetségig csekély ha­ladásunk , minél inkább vékony a bélfonal, s bár saját kezünk­ s lábunk­kali működésünket egy-egy gőzgép fogantyúja által helyettesithetjük, minden uj szál átmenetekor eszünkbe kell jutni ,milly nehezen jut az em­ber egy hajszál szövethez, melly napi fogyasztási czikkje." A Jaguard-féle szövőszék, mellynek rajzát közöljük még több készülethez még kevesb haladást en­ged, bár talán részint ezért részint valóban az üzletért, miszerint min­denféle ábrákat előhozhatunk álta­luk, de még­is kifizeti magát. Itt minden fonalszálon függ egy-egy késecske, S., Y., mint ezt külön majd­nem természetes nagy­ságban látjuk. Ennek alsó szára egy s) Tiltva van ünnepen bizonyos óráig a korcsmák kinyitása, de csak spárgával akaszt­ják be az ajtót, s a pálinka ivó szabadon meh­et be. e) Debreczennek két Révész nevű uj lelkésze van.

Next