Vasárnapi Ujság – 1856

1856-11-09 / 45. szám - Kender stb. fonás stb.; 15 aranynyal dijazott pályamű. Kubinyi Lajostól (3 kép) 395. oldal / Gazdászati és orvosi.

henger C., rovátkáiba hull, bizonyos e czélra kilyuggatott kártya-papiron — carton át, vagy helyben marad, a szerint, a mint a kártyán lyukat talál vagy nem. Eme kártya papir kilyuggatása tehát nem kis feladat, mert átala­kozat­nak mozgásba a fonalak egyenkint, hogy a kivánt rajz a szöveten megje­lenjék. Ezen kártya-papir készítésére már szinte gyárak vannak, de mert bár­milly hosszakra gyártassanak is, 5—6000 is kell egy-egy nagy kendőhöz, 10,000 pengő forintba kerül csupán mintájuk. Ezenkívül a hengernek C, mellyre e carton csavarodik, szinte nem lehet egyenlő magasságban maradnia, hanem le és fel kell járnia, hogy a késecs­kék lyukacsaiból ki kijöhessenek, e mozgást E E emeltyűk által nyerik, mel­­lyet lábunkkal vagy gépmozdony által is működtethetünk. Az X alatti borda lyukacsain át történik a késkék működése, mellyeknek szélességüket természetes nagyságban­­­ mutatja. Ezek midőn a hengeren lyukat nem találnak a cartonra esvén s az által nyomatván fel, azt hamar meg­rongálják. Ennyi apró és nagy alkalmatlanságok kikerülése sok fejtörésre adott már alkalmat, s legközelebb Bonelli talált fel egy modort, miszerint a galvan evő folyadék által köttetnek meg, vagy ezeknek hiányakor hagyatnak szabadon a késecskék he­lyet alkalmazott horgocskák, mellyek általa fo­nalszálak levonatnak, vagy helyben hagyatnak. Ámde illy szövőszék tisztán 1000 p. ftba kerül, mig a Jacquard féle 100-ból is kiáll s olly sok figyelmet, sőt a galván folyadékhoz is értelmet kiván, mennyit takácsainktól várni nem lehet, s a mintázás tökéletlenebb. Manmené javitotta ki a mult évben a mo­dort a henger helyett, mellyen előbb a galván folyam ömlött, s mellyet mindig utolag kellett kirakni szegekkel, bizonyos táblákat alkal­mazván. Valóban csudálkoznunk kell azon véget­len erőfeszitésen, mellyet nyugat Európa né­pei tesznek a szövetek számtalanszerüsitésére, de­­ mert ez épen olly gyenge oldala az emberi nemnek, mint az „arany szomj" meg kell ta­nulnunk, hogy inkább mi adhassunk mások­nak, mint örökké csak kérjünk, kölcsönözzünk, és pedig nagy kamatokra. És pedig mit érnének a rétek minden vi­rágai, ha illatuk s szinök nem volna, gyönyör­ködnénk talán rendezett alakjaikban? mint a jégvirágokban, de nem gyönyörködnénk annyi­ra, mint igy, midőn a szivárvány minden szi­nei számtalan alakokban játszanak rajtuk. An­­nyira megrögzött már igényünk a színekre nézve, hogy csak a legelrejtettebb ruha­dara­bokat viselhetjük színezés nélkül. Annyira megrögzött igényünk a színes kelmék iránt, miszerint honunk 5—6 millió­nyi nőszemélyzetéből a legnagyobb és legsze­gényebb rész is folyvást tarka gyapot kelmékbe öltözködik, és pedig olly bőven, hogy ama 10— 15 rőfnyi hitvány kelme árán bár kevésl­é jobbat vehetne, de mert a szinváltozatok minél inkább terjedtek, annál inkább gyönyörköd­tetik, elhanyagolja saját len-s kender növelé­sét, sőt illyenért sajnálja pénzét, mert föl nem venné annak durvább, de czélszerűbb kelmé­jét csak emezek alá. Nehogy tehát hasztalan tanultuk légyen át a len-,kender-,gyapjú- és gyapotszálak mo­sását, fonását, szövését, im, tanuljuk át annak színezését is, hogy kész kelméket tudjunk szol­gáltatni önszámunkra. III. Czikk : A színekről átalában és a színanyagokról részletesben. Mielőtt a szövetfestésről beszélnénk, néma fogalmaikkal kell bírnunk a színekről átalában, hogy törvényeit ismerjük, s részletesben kellő fogalma­kat nyerjünk azoknak gyakorlati alkalmazásáról. A színek 1) Eredetiek, mellyek a nap sugarában rejlenek, annak alkat­részei képen. 2) Kölcsönzöttek, mellyeket az állat-,növény-vagy ásvány-or­szágban találunk. Lassúk milly színeket nyújthat kezünkbe az iparüzlet, mint állítja elő s mint rendelkezhetünk velők gyakorlatilag, czélszerün, hogy részint az egyen­szinezésre, részint a színnyomásra mellyekről külön czikkben lesz szó, felhasz­nálhassuk. . . . Azon szinanyagokat, mellyeket a len-,kender-,gyapjú-,gyapot-és selyem­festésére alkalmazunk a vérből gyártható színen kivül nagyobb részint a nö­vény-ország nyújtja s e szerint alkotó elemeik is az, m­elly a növény-országéi (t. i. éleny, köneny, széneny és légeny) és csak keveseket nyújt az ásvány-or­szág, mellynek, mint tudjuk, nagy része elemül tekinthető. Mindazon szinek, mellyek az említett szövetek anyagához vegytani ro­konsággal nem birnak s mindazok, mellyeket a nap, a víz, a szappan könnyen feloldoz, ha csak más közbenső szerek által le nem köthetők, reánk nézve nem létezőki­l tekinthetők, mert nem czélszerűek. Átalában a víz és melegség által fel nem oldozhatóbb anyagok rokono­sabbak az állati szövet-anyagokhoz (selyem, gyapjú), míg a feloldozhatóbbak rokonosbak a növényi szövet-anyagokhoz (len, kender, gyapot.) Átalában a növény színanyagok könnyen feloldozhatók, de a savacsok­kal s élecsekkel annyira rokoniasok, hogy elhagyván saját termő­anyagukat azokhoz kapcsolódnak. Ezek vegyületét nevezzük fénymáznak. Közvetlen rokonsággal bírnak a szövet­anyagokhoz e következő szín­anyagok : az indigó, a karmin, a kosbor (orchis), a vad sáfrány, a bor, a fe­kete ribizke, zöld dióhéj, de, mint tudjuk, ezek nem állandók. Állandóan csak az ércz-olvadékok által (savacsok) köthetjük meg a szí­neket, de ezen ugy nevezett etető szerek közül is csak némelyeket használha­tunk czélszerűen. Némellyek csupán lekötő szerek, mert színtelenek, mint a timany (alatin) és a czin-olvadék. Csak keveseknek jutott azon kettős szerep, miként a szín­anyagokat lekössék, és önmagok is szinekkel bírjanak. De mert két szin ös­­szetételvén mindig egy harmadikat állit elő, igy ezek is igen megváltoztatják a színanyago­kat, illyenek a cselény (mangan), a vaséreg, festény, chrom, és rézéleg. Mind­azon színanyagok, mellyeket ezek­nél fogva czélszerűen felhasználhatunk, 25-nél nem többek. Ezeknek növénytani neveik követ­kezők : 1. A kék szín anyagai: Indigo, pastel, (in­digó tinctoria), lacius (napraforgó). 2. A veres színeké: Buzér, (rubia tincto­rum), orchis, (kosbor­anchusa tinctoria), cam­peche (berzseny), szantálfa, bresilia, (caesal­pinia), sáfrány (carthamus tinctorius), zuzmó (orcein), codrenille. 3. A sárga színeké. Sárga gyömbér, sárga eperfa, sárga cserhaj, morin (morus tinctoria), fogas rezeda, perzsa szömörcs (rhamnus), bor (bixa orcellanea­) 4. Barna és fekete színeké. Gubacs, eczetfa (rhus coriaria), cachon ákácz (areca catechu) és zöld dióhéj. Közelebbről kell ezen szinanyagokat is­mernünk, hogy velők czélszerüleg bánhassunk, íme rövid leirásuk : I. Indigo. Hüvelyes vetemény, melly kü­lönböző éghajlatok alatt különböző árnyéklatu színanyagot ad. Terem I­elet-Indiában, Észak­amerika, Mexiko, Brasilia s Egyptom némelly részeiben. A növénytől vizbe áztatás és erje­désbe hozás által vehető el. A viz, mellyben e növény erjedésbe jött (10—12 óra után) zöl­des sárga, melly botokkal veretvén a lég ele­nye által kékbe megy át; s a színanyag vé­kony rétegkint leüelepül. Innen táblácskákká alakitva jő kereskedésbe. Igy szabatlan, ízet­len, sötétkék anyag, párolás által piros gőzt ereszt, melly hideg felületre érezszerü tű ala­kokba jegesedik. A bengáli és guatemalaiak leg­keresettebbek. II. Pastel, Izacs, festő-csülleng név alatt ismeretes. Ugyanezen anyagot adja, de sokkal gyengébb s kevesebb szintartalommal. Meg­terem Angliában , Francziaországban , Pie­mont, basse Normandia vidékein is vadon. — Nálunk még termőbb s termelhetőbb volna. *) Szárítva csomagokba köttetnek (coques de pas­tel) vagy leveleik az első erjedés közben összegyuratván csűrök alakban árul­tatnak. 1. Buzér: A mezei nyagfűhez hasonló. A színanyag gyökereiben van. Gyökerei a föld alá ásatnak, s több évek után vétetnek ki, hol minél össze­nyomultabbak, annál jobbak. Ezen gyökér vastag hártyája maga a szinanyag. A növény megérletik, ennek színanyaga a többek közt egy sárgás színanyag­gal van vegyülve. Ezen sárgás színanyag alkalmatlan lévén a szövet-festésre kénsavany által hideg vizben elvétetik, s csak ama piros színanyag (alizarine) hagyatik meg, melly a hideg viz által feloldozhatlan s a kénsavany által is csak 60 foknyi melegben szenved változást. Ez a vaséreg, vagy zimany által bármelly szövethez is leköttetvén ezeknek tömörségükkel arányosan adandja a leggyengédebb rózsától a legsötétebb feketéig kigondolható minden árnyék­latokat. — Ezen növényt 100 év előtt leginkább csak a leventi földeken terme­lék, de azóta Seeland, déli Francziaország, Hollandia vidékein is termelik ha­szonnal, s külön-külön árnyéklatokat nyervén azokat vegyitgetni szokták. (Folyta tása kövcsín.) Kolozsvári eml­­k-oszlopok. — Szent- Iványi Mihály emléke. *) Próbáltatott Kecskeméten, Rosnyón. Szerk.

Next