Vasárnapi Ujság – 1856
1856-12-21 / 51. szám - Pusztai jelenet (kép) 445. oldal / Érdekességek
III. nép költői képzelődése is tündérekkel népesíti meg azt, kik szerintök itt szokták hosszú aranyhajukat az ablakból leeresztve, a Körös hullámaiban megfüröszteni. Ki építette voltaképen, mikor, és mi czélra e kis lakot ? mind nem tudatik. Hanem a legidősebb emberek előadásaiból világos hogy, az emberek emlékezetét meghaladó idők óta áll fen. A vége azt mondja, hogy a bihari vár Árpád vezérei Usubu és Velek által elfoglaltatván, annak az előtti ura Mén Marót bujdosott ide, ő építtette magának e kis lakot, ő lakott itt a vidéki népnek rémül és ostorúl. Ide hordta az elrablott szüzeket, kiket ha megunt, a Körösbe szokott lehajitani, s ujakkal fölcserélni Egyébiránt a lakhoz csupán csak csolnakon vagy tutajon juthatni, nem engedvén a szárazon menetelt a meredek hegyoldalt közvetlenül mosó Körüs árja. Hogy e lakból valaha kölépesőzetek vezettek fel a hegytetőre, ennek némi homályos nyomai ma is láthatók, valamint az is gyanítható, hogy a szomszéd szűk üregű barlang alagútal szolgálhatott ki szükség esetében e lak birtokosának a kérez túlsó oldalára, hol szinte több lyukak és torkolatok szemlélhetők. Végre e szép látvány érdekét nagyban emeli még a viszhang, melly a Körös túlsó partján talán épen e czélra felállított kőszirt mellől a már leirt félholt alakú kőszikla felé kiáltott két szótagot tisztán, érthetőleg vissza adja. Sokáig szerettük volna még lelkünket e ritka szépségű vidék látásával gyönyörködtetni, de a nap hanyatlott, tehát sietnünk kellett. Alig félóra negyednyi idő mulva a jobb kéz felöli hegysor halommá törpült előttünk, azután egészen megszűnt, míg a bal kéz felöli nagy erdőséggel koszorúzva folyvást összeköttetésben, csupán mindinkább balra térve, nyúlik el előttünk. De jobbról is más hegylánczolaj merül fel a láthatáron, egyenes irányban vágva Nagy-Váradnak; s e két hegyláncz képezi a szép, a regényes, de gazdálkodási tekintetben igen szegény Körösvölgyét.— Bonyhay József. (lazdákat érdeklő rovat. TA R SST Rima vidékéről, december 8-án. Nem tudom,ismeretes-e az e lapok olvasói előtt a vidékünkön már több év óta használni szokott üszög elleni szer, melly nálunk „búzaméreg" név alatt gyógy ti'; rákban árultatik? Különösnek tetszett előttünk, hogy az alvidéken, de még a bodrogközi vidéken is a kér Hez. déses szerről szó tétetett.Ha a búza ezen szerrel, melly egy köbölre hat nehezék, Vitriolum coeruleum és két nehezék Sulfur rubrumból áll, adván hozzá fél font sót, s annyi meleg vízben olvasztatik föl az egész, hogy az olvadékkal a köböl búzának minden szeme megérintessék, azaz : megnedvesítessék, mi az ahhoz készült teknőkben legjobban eszközölhető, miután a búza újra megszárittatván,elvettetik; az ezen szerrel meglocsolt s elvetett búza az