Vasárnapi Ujság – 1856
1856-02-24 / 8. szám - Ristori Adél (arczkép) 61. oldal / Életirások
A ..Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg, postai uton a ..Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft.pp. Az előfizetési — Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. A „Vasárnapi újság" t. olvasói nem sokára sűrűbben fogják e nevet emlegetni hallani, mire nézve jónak láttuk, e delnő arczképét és előleges rövid ismertetését lapjainkban közzé tenni. Ristori Adelájd (magyarul Etelka) a jelenleg élő európai művésznők egyik legnevezetesbike. Azoknak, kik a czímekben gyönyörködnek megsugják, hogy ő egyúttal marquisnő is (annyi, mint báró vagy grófné). Egy olasz főur még korábbi éveiben belészeretett s atyja ellenére nőül vette őt, később azonban művészete által atyja is kiengesztelődött; azt pedig jól tudjuk, hogy Orpheus művészete csak fiatal csodákat mivelt a kősziklákat indítva meg s az erdei vadakat szelídítve, ahoz képest, midőn egy színésznő kőszívű olasz herczeget engesztel ki maga iránt, a ki akarata ellenére ipává lett. Olaszországban régóta elismert művészi nagyságnak tárták Ristorit, azonban világhírűvé a mult évben kezde lenni, amidőn a világtárlat alkalmával Párisba ment egy kis olasz társasággal. Szerencsés körülmény volt rá nézve az, hogy a francziák legnagyobb színésznője Rachel épen akkor, midőn a francziák az oroszokkal legnagyobb harczban voltak keveredve, menthetlen pénzvágyból az orosz birodalom fővárosába ment el játszani, később pedig Amerikába utazott. Ez a keserűség méltán növelte a francziák Ristori iránti lelkesülését. A legigazságosabb véleményezők Rachellel egyenlő tehetségnek állítják őt; a nagyobb rész föléje helyezi; a német critica hódolattal ismeri el, hogy melléje állítható művésznője nincsen; a mi pedig különösen Bécsben, hol az udvari színháznál a legnagyobb tehetségek vannak egyesítve, sokat jelent. — Ristori nem fiatal többé, a művészi tökély sok tanulmány, szenvedély és életismeret eredménye; nem is az, amit az életben szépnek szokás nevezni. És mégis a színpadon magával ragadja a szíveket, és elismerteti a nézővel, hogy ez a legtökéletesebb nő! Nem sokára meglátandjuk, hogy miben áll e művésznőnek azon csoda varázsa, melly őt annyira pályatársai fölé emelte? A nemzeti színház igazgatósága hat előadásra megnyerte Ristorit, ki vendégszerepléseit színpadunkon a jövő hó elején kezdendi meg. Ezt mi örvendetesnek találjuk hazai művészetünkre nézve is. Művészeinknek üdvös a külföld nagy példáit megismerni; nem azért, hogy utánozzák őket, hanem, hogy tanuljanak tőlök. Amit Rachel, Ristori és Ira Aldridge mutattak, az mind hosszas tanulmány eredménye, egy egész élettörekvés összegyűjtött kincse volt; ki ne venné át örömmel e kincseket. Az igaz tehetség nem fogja utánozni mestereit, de el fogja tanulni tőlük előnyeiket; az áltehetség utánoz és eltanulja a hibákat. Azért nagyon hisszük, hogy Ristori megjelenése üdvös nyomokat hagyana maga után színházunknál, ha művészeink különbséget teendnek e két szó között : ,,tanulni" és „eltanulni." A művészet ugyan mindenütt egy és szabályzata örök, de alapjában még is mindig azon nemzet jellegéből növi ki magát, mellyben született. Igy a franczia művészetben mindig túlnyomó lesz a páthosz az angolban az élethűség, a németben a kedély, az olaszban az indulat, a magyarban a nyugalom és szavalás. A lángész mindenikből erényt fog kifejteni, a középszerűség túlzást. Ristori művészetéről vendégszereplései alkalmával lesz szerencsénk bővebben szólhatni *). J. M. Ristori Adelájd. *) Ez alkalommal kénytelen vagyok felszólalni arra a tréfára, amit több helybeli collegám szerez egy idő óta magának, azt állitva rólam, hogy én a „Vasárnapi újságban" Ristori ellen irtam s Gyulayval Ristori miatt vitatkoztunk. Ezt mondja Bulyovszky és Dux Adolf. Felhivom e két tisztelt urat, hogy mutassanak ki a „V. U."-ból csak egy sort, mellyben Ristori ellen szó van. Helyeseltem Gyulay magasztalásait az olasz művésznőről, rosszaltam saját művészetünk és irodalmunk lealacsonyitását. Hasznos dolognak mondom a külföld haladását velünk megismertetni, károsnak saját előhaladásunkat