Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-02 / 9. szám - Tatár mészárszék (kép) 72. oldal / Nép- és országisme.
A pamutbokornak, mint minden termesztett növénynek számos fajai és válfajai vannak, s csak nehezen lehet elhatározni, mellyik legyen faj, mellyik pedig válfaj ? A pamutnövény meleg éghajlatot kiván ; az egyenlítő környéke s a mérsékelt égöv kevesb tájaiban legszebben tenyész. — Európában legészakiabban Nápoly táján, délszakiabban Kalábria- s Szicziliában is találtatik, — spanyol honban keletre Valencziáig s a déli partokon terem. — Görög honban termelése nem csekély jelentőségű s egész Konstantinápolyig terjed. — Kivételesen Krim félszigetének déli hegyoldalain is találtatik, hol a magas hegyek az északi szeleket feltartva, helyenkint melegebb égaljt okoznak. Ázsia, partvidékei, Kis-Ázsia, Szíria s az ázsiai szigetek, Egyiptom s az egész északafrikai part tetemes mennyiségű pamutot terem. Habár Ázsia Európánál hasonló szélesség alatt ridegebb éghajlatú, mindazonáltal a pamut itt is keletre, nyugatra, sőt északra egész Chiváig el van terjedve. A csin birodalom s Csapánban is szerte széjjel termesztik A két hindostani félsziget, a délafrikai szigetcsoport s Új Hollandia keleti része szinte hazája. — Afrika belsejében majdnem mindenütt található , hasonlóg Dél- és Észak-Amerika államaiban Carolinában s Floridában a Missisippi völgyében. A pamutfa nem felette zsíros, sőt sovány, homokos díszlik földben legszebben ; sok helyütt tapasztalák, miszerint a nedves tengerjég jótékonyan hat tenyészetére. — A pamut legjelebb faja, a hosszú, finom szárú tenger islandi pamut alacsony, homokos szigeteken terem, meglehet , hogy a levegőben szállongó finom sáparányok, a pamutnövény termését elősegítik, miért a is savas iszap pamutföldek legkeresettebb trágyaneme. A tokok felpattanásakor hulló eső néha az egész termést megrontja, a pamut illyenkor könnyen penészesedvén, sőt el is rothadván. A vetés és aratás ideje különbféle éghajlat alatt különböző, déli Európában április májusban vetik, szeptember-, octoberben aratják. A mag sorban vettetik, s mihelyt a fiatal hajtás bizonyos nagyságra nő, csúcsa letöretik, hogy oldalt több virágot s igy több tokot is hajtson. — A pamutbokort s a pamutfát hasonló czélból nyesik, s szép termést akarván nyerni, a tövében nőtt dudvát szorgalmasan ki kell gyomlálni. Őszkor, ha a levelek sötét zöldje közül a virágok sárga bokrétája s a félig felpattant tokokból a hófehér pamut szálai virítnak, alig lehet virágzásban lévő pamutzöldnél szebb látványt képzelni; s e látvány, a favirágot és gyümölcsöt egyszerre teremvén, tartós, miért is a tokok leszedése s betakarítása huzamosb időt igényel. — A leszedés kézzel történik, a betakarított tokok megszáritatván kettős hengerből készült eszközbe kerülnek, mellynek segélyével a pamutot a bennlévő magtól elválasztják, nehogy ez olajos lévén, a pamutot elrontsa. — Hogy kisebb tért foglaljon, szállítás előtt különös sajtók által összeszorítatik s igy kerül a kereskedésbe. Mi a pamut használatának s a pamutnövény termesztésének történetét illeti, meglehetős valószínűséggel állíthatjuk, miszerint szövetekhezi használata Krisztus urunk születése előtt Kelet-Indiákra szorítkozott. Herodot, a történet atyja, ki öt századdal élt Krisztus születése előtt, megjegyzi, miszerint Indiában egy különös fa létezik, mellyen gyümölcs helyett a juhok gyapjához hasonló anyag terem, csakhogy fehérebb s finomabb, s hogy a hinduk ebből szövik ruháikat; — s Arrián régi földiró szerint, a hinduk finom fehér lenből készítik öltönyeiket, melly azonban nem fűben, de fán terem. E két példából láthatni, hogy az ókorban a többi előttünk ismeretes néptörzsek pamutot nem vetettek, s ruházatukhoz csak kivételes, ritka és felette becses szövetként használták. — A szentirásban előforduló, s drága szövetként említett byssus aligha pamutszövet nem volt. — Kevés idővel Krisztus születése után ugy látszik, mintha a pamutnövény termesztése s vele a pamut használata terjedni kezdett volna, mert időszámításunk első századában élt Strabó említi, miszerint a perzsa-öböl partjain pamutot termesztenek, s Plinius híres természettudós szerint, korában a pamutnövény nemcsak Kelet-Indiában, de Egyiptusban is termesztetett s az ottani papok fehér köntöseik ebből készültek. —Európába a pamutfát ugy látszik az arabok hozták, Mahomed korában; időszámításunk hetedik századában nálunk pamutszövetek szerte divatoztak, s spanyol hon volt az első föld Európában, mellyben legelőször pamut vet tettett. — Ebu Alvam arab irónál olvassuk, hogy korában spanyol honban pamutot mindenfelé termesztettek.— Csak később terjedt el Szicziliában, déli olasz s görög honban; a középkorban azonban pamut-szövetek legnagyobb része Indiából Konstantinápolyon át került az európai vásárokra. — Mikor hozatott légyen be a csin birodalomba, arról hallgat a történet; különbféle körülményből azonban méltán gyaníthatni, hogy a kilenczedik század előtt ismeretlen volt, s ez időben selyem volt a ruházat közönséges anyaga, holott korunkban a csin nép pamut-, a gazdagok és urak pedig selyemszövetben járnak. Habár a középkorban Konstantinápoly, Egyiptom s spanyol honból pamutszövetek szállíttattak is, a pamutkereskedés csekély kiterjedéssel a pamutgyártás pedig még csekélyebb jelentőséggel bírt. A tizenharmadik században Granadában,a tizennegyedikben Velenczében, tizenhatodikban Németalföldön s a tizenhetedikben angol honban pamutgyárak keletkeztek ugyan, mindazáltal ezek gyártása a mult század közepéig nagyon csekély volt.A Pamutszövetek nem igen keltek, s a kivonatot az indiai kereskedés sokkal inkább kielégité, sem hogy a hinduk s a csinek kifejlett s a tökély magas fokára jutott ipara mellett nagy nyereséget várni lehetett volna, annál is inkább, miután a nyersanyagnak több száz mértföldnyire leendő szállitása, s ebből eredett tetemes költség, s a hindu s csin munkások munkájának felette nagy olcsósága a sikeres versenyzést mind annyival nehezité. Mindennek ellenére a pamutgyártás óriásilag növekedett, s főleg angol honban odajutott, miként daczára annak Egy tatár mészárszék.