Vasárnapi Ujság – 1856

1856-03-09 / 10. szám - Bernáthegyi kutyák (kép) 80. oldal / Érdekességek - Növény világ titkai. Dr. Encz 80. oldal / Tudományos

Ezen módosítványok közül Bequerel, Daniell, Bunsen, Grove és Schmee fejtettek ki nagy erélyt. Ezek közöl Daniell poharakba állított réz és horgany elemeket kénsav és rézvitriol vezetőkkel; Grove horgany és ereny elemeket salétrom és kénsav vezetőkkel; Bunsen szén és horgany elemeket és szintén kén és salétrom sav vezetőket használ. Végül Schmee telepei abban különböztek a többitől, hogy poharak helyett alkal­masabb agyagczellácskákat és szén helyett ezüstöt használ. (Vége következik.) A növényvilág titkai. Dr. ENCZTÓI, (Folytatás.) Nagy érdemű gyülekezet — igy kezdtem el beszédemet — ha az ur Isten a világnak valamennyi könyvét a bennök foglalt min­den bölcseséggel és ezernyi élvezettel együtt a világ kezdetével saját maga azon készen teremtette volna, mondják meg igazán, valljon mi sors érte volna e könyveket sok ezredév lefolyta alatt? Bizonyosan nem más, mint hogy azokat az ere­detileg tudatlan emberek, mint ha­szontalan jószágokat tekintették volna azért, mert ezredévekig senki sem leendett vala képes megfejteni azon girbe-görbe kis apróságokat — a betűket — mikből azok álla­nak. Nemde így tartott volna az mindaddig, mig az emberek közt egy olly lángész nem támadt vol­na fel, ki a betűkhöz feltalálta volna a kulcsot. Ezen kulcsot pe­dig feltalálván, szerencsésen egy­szerre képes lett volna az embe­riség megfejteni és közhasznúvá tenni mind­azon termérdek tudo­mányu kincset, melly a könyvek­ben letéve van. — A bölcs terem­tőnek azonban nem tetszett a mi könyveinkre nézve ez utat válasz­tani, ámbátor azok szervezete a természet nagy könyvének szerve­zetéhez majdnem ugyan azonos és hasonló csodaszerűséggel bir. A mi könyveinkhez 30 és néhány jel az­az betű adja kezeinkbe a kulcsot, mellyel birván, azokat hiba nélkül elolvasni tudjuk. A természet nagy könyvének megfejtésére 50 és né­hány jel, betű vagy elem­ adja az a-b-c-ét, mellyet tökéletesen ismer­nünk kell, ha a természet nagy könyvében azon, a tudatlan előtt girbe-görbe jeleket érthető sza­vakba fűzni és hiba nélkül elol­vasni akarjuk. Megengedjen azonban a t. gyü­lekezet, ha Kétkedi Tamás uram előbbi hegyes észrevételére ezúttal csak azt mondhatom, miszerént az illy észrevételek magok is már azt tanusitják róla, hogy a természet nagy könyvében még olvasni nem tanult. A természet 50 és néhány elemből alkotja valamennyi szerves és szervetlen lényeit, valamint mi 30 és néhány látható jel vagy betű segítségével adjuk meg valamennyi láthatlan gondolatunknak a megtestesülést. Az elemek különböző aránya egymás közt adja okát a természeti testek ezernyi különbféleségének. —Betűink különböző aránya egymáshoz adja meg szintúgy szavaink,­gondolataink­ és esz­méinknek a megtestesülést és ugyan ezernyi értelmét. Igy, ha p. o. a négy betűt az Imre szóban más arányokba hozzuk egymáshoz, Emir válland belőlök, ha ismét másokba teszem, lesz belőle Mire és Rime stb. Így történik az az elemekkel is, mikből a természet számtalan testeit alkotja. — Betűk közt vannak magánhangzók és ismét ollya­nok, mik csak másokkal hangzanak, — a természet könyve a-b-c-éjá­ban is ugyanazt ves­szük észre. A mi magánhangzóink öten van­nak, a, é, i, o, u, — a természet egyszerűbb magasztos műveiben mint mi gyarló emberek; ő illy magánhangzó négy betűjével vagyis főelemmel éri be, nevek : éleny, könyeny, légeny, és széneny. — Éleny azért, mert az éleny minden életnek főforrása. Könyeny : mert minden elemek közt a legkönnyebb. Légeny : mert levegőnknek leg­nagyobb részét képzi. Sse­weny : mert a szénben legnagyobb mennyi­ségben fordul elő. Vízpára, és ezen főelemeknek mind a négye fordul elő bizonyos arányban levegőnkben, melly egész világunkat körü­luszsza. Mivel pedig ezen a levegőben foglalt 4 elem sajátságos és bizonyos egymáshozi aránya bármi szerves testnek is fő alkatré­szeit képzi, természetes, miszerint ezen szerves testek s leginkább a növények megélhetési kellékeiknek azaz táplálékoknak egyik tete­mesb részét ugyan a levegőből szívják vagy merítik. Lássuk a mondottak igazságát tapintható példákban : Midőn a Topa völgye, a­hol most mulatunk, mintegy 20 év előtt merő holt sziklatöredékek ál­tal ölnyi magasságban eltemette­tett, vége lőn benne a szerves élet minden legkissebb nyomának. Mai nap ismét az életnek kedves képe kecsegteti érzékinket körös-körül benne. — Trágyából nem merítet­ték ezen ezernyi növények tápukat, mert az nem volt. Egyéb sem vette körül a kopár sziklatöredéket, mint az Isten levegője, tehát egyébből sem meríthette életét és annak táp­ját a völgynek mai nap változatos viránya, mint ugyancsak a leve­gőből. Megmagyarázandom azonnal mikép. A szétdarabolt kemény és érdes szikladarabok a levegő elő­nyével jövének érintésbe és kap­csolatba, miáltal elveszték felü­leteiken keménységüket, valamint olvadhatlanságukat a vízben. — Igy egyesül a kemény vas is a levegő elenyével s válik rozsdává, melly alakban szintúgy a vizben is felolvad. — Az olvadékonynyá vált szikladarabok felületeit eső érte s lemosta rólok az itt-ott elő­forduló mélyedésekbe a néhány már olvadékon­nyá vált porsze­met, mik az esővízben még jobban szétmállottak. Az esővíz által tá­madt kis tócsák a napon lassan ismét elpárologtak, de az elpárol­gás folyama alatt a levegőből a szénényt és légényt (a növényélet tulajdonképeni táplálékát) mindin­kább felvették. — Az illy tócsács ha­talmának nyomát visszahagyta elpárolgott ismét a napon, de tar­egy már színes foltban, melly többszöri eső és kipárolgás után a meggyült széneny tartalmánál fogva mindinkább megbarnult, s igy a szerves élet táplálékának már némi kezdeményeit magában foglalta. — A föntebbi barnás foltokon mutatkozik t. i. a természetben valami piros por, mellyet a természet-bavarok viola kőnek neveznek azért, mert dörzsölve viola­szagot fejt ki és a nagyító üveg alatt némi aprócska gombácskák­nak egy nemét mutatja fel. —íme ez a szerves életnek első legegy­szerűbb s legtökéletlenebb kezdeményes formája. — Száraz idők járnak, a gombácskák porrá úsznak s elhalnak : poruk az első trágya, melyet a természet maga készített. — Neki ered az eső ismét s a már csekély adagnyi trágyával megtelt mélyedésben most már a zuzmók és mohnak egy-egy neme jelenik meg — tehát már valami tökéletesebb növény, melly alulról eldödje salakján — felülről a levegő ismert s tápláló alkatrészeiben találja fel élete nagyobb szükségleteinek forrásit. (Folytatás ka Tetke,,k.: St. Bernhardt hegy.

Next