Vasárnapi Ujság – 1857
1857-06-14 / 24. szám - A m. gazdasági kiállitás. P. A. 217. oldal / Elmélkedések
218 aszalt gyümölcsöt, végre ragyogó nyers selymet, mézet és viaszt keményítőt, csirizt, hajport, abroszt és asztalkendőket, ponyvákat préselt szénát, turfát, csontlisztet, élesztőt stb. Itt állott egy ízletesen készült sok szögletű üvegszekrény, mellynek tartalma kicsinyben egy egész kis kiállítást jelképezett, gróf Festetics Csáktornyai uradalmának összes termelését. Egy kis mellékszobán keresztül menve, mellyet Mayr pesti virágkereskedő gyönyörű virágokkal díszített, s hol azonkívül a hazai mezei növények s az ártalmas rovarok érdekes gyűjteménye volt kiállítva, balra két kisebb terembe jutottunk, mellyekben hat pyramis-alakú állványon s ugyanannyi fal melletti lépcsőzet-alaku emelvényen a magyar borok, hazai szőlőink ezen tűznedve, mosolyogtak elénk néhány ezer palaczkból. A gyűjtemény koránsem tökéletes, fájdalommal nélkülöztük ott részint egészen több hegység képviselőit (Erdély épen nem mutatta be magát), részint egyes bortermő vidékekből igen szerény hirmondókra akadtunk; mindazáltal e gyűjtemény igen meglepő, szemet szivet vidámító s különösen a nap melegében szomjazó látogatókban erős vágyakat ébresztő vala. Mit nem adott volna egynémellyikünk, ha Tokaj, és az egész Hegyalja, Magyarát, Somló, Szerednye, Badacsony, Vál, Érmellék, Miskolcz, Visonta, vagy Buda, Szegzárd, Eger, Ménes és Villány stb. stb. ványt képezték, boraiból, mellyek szinei a legváltozatosb szivara világos sárgán és Tokaj arany színén kezdve a bakatorok és sillerek eleven pirosságán keresztül a legsötétebb bikavérig — ha ezekből csak egy kortyot juttatott volna számára a sors! E szobát lehete a tantalusi kínok szobájának nevezni. Illően képviselve valának a magyar pezsgőnek különféle fajai is. A borokkal szép egyetértésben ott állottak a szesznek különféle nemei, mint számtalan liqueur, cognac, rhum, tiszta alkohol, és pálinka, sőt csapra verve ott díszelgett néhány hordó finom martiusi sör is, mellynek már akadt Ganymedje, mert a mellettök álló fiatal ember örömest töltögeté a habzó kóstolót diszes nagy poharakba az arra jövő menőknek, még pedig ingyen, csupa becsületből. — A borkiállításnak kiegészítő részéül szolgált a különféle borászati és szőlőmivelési eszközök, csapok, szállók, tölcsérek, pintérpörölyök, szivárványok, lopók, dugaszoló gépek, must- és bormérők, ollók, kések, kapák, karók, sajtók stb. gyűjteménye, s egy asztalon egy csoport igen szép és ízletes porczellán-kancsók, kupák, billikomok, poharak, kulacsok stb. A harmadik terem a gyapjúnak volt szánva. Hazánk e részbeni gazdagságát hat hosszú zöld asztalon nagyszámú egész gyapjúbunda tanusitá, mellyek az ország legelőbbkelő juhászataiból szintúgy, mint egyesek szerényebb tenyészeteiből kerültek. A legfinomabb, selyempuhaságu, sűrű gyapjú, s a kevésbé finom, keményebb és ritkásabb bunda egymás mellett foglaltak helyet, mutatva a gyapjú- és birkanemesités dicséretes buzgalmát, melly az utolsó tizedekben óriási lépéseket tett nálunk. A gazdák és gyárosok közönsége kedvtelve mulatott e teremben s igen gyakran gyönyör 1 tűk, körös-körül az állatok osztályai fa A köztelek udvarára mostani rendezett, csinos alakjában alig ismerhet rá az, a ki csak néhány hónappal ezelőtt látta amaz egyenetlen, völgyes, dombos, rendezetlen tért, hol most a legkényelmesebb és szép építmények egész sora tűnik fel, még pedig nem pillanatnyi fényűzésre számítva, hanem hosszú időkre szólólag, kellő szilárdsággal épitve. Az udvar terén, melly több ezer szekér földet és homokot nyelt el, mig mai egyenlőségét nyerhette meg, virágzó növénycsoportozatokat, fiatal faültetvényeket, pázsitokat, kutakat s kavicscsal kirakott tiszta utakat láttunk, melly körül az állatok és gépek kiállítására rendelt épületek mintegy rámát képeznek. A nagy udvart azelőtt egy rozzant palánk választá ketté, most ez eltűnt s helyébe egy oszlop-sorokon nyugvó szín köti össze az udvar elő- s hátulsó részét, s itt a gépek azon része, melly az idő viszontagságainak ki nem tehető, volt kitéve. Az oldalakat, mint mondérzettel tapogatta s fejtegette az egyes gyapjak szálait, glalált el. Az udvar előrészének két oldalán a juhok állomásai voltak. A szoru idegen tökéletesség birkafajnak, mégis szerettük volna végett, ha ezen inkább szép, mint hasznos hazai fajunkban is gyöa szakértő engedni Innen a főtermen visszatérve, a jobboldali melléktermekbe hosszú szőrű magyar juh képviselőit, hiába kerestük, s ámbár tudjuk, értünk, hol egy a maga nemében páratlan, s illy teljességben még hogy ez becsben sokkal alatta áll a nálunk meghonosodott finomnem látott kiállítását találtuk a magyar dohánynak. A narcoticus illat már messziről kellemesen izgatólag hatott az idegekre, s a teremben számos hosszú asztalon, a termőhely szerint megnevezve, szemet is örvendeztetve ott feküdtek, —a világos sárga levéltől kezdve a legbarnábbakig s a közönséges kapadohánytól a muskotályig s a legillatosabb csetnekiig—dohányaink minden fajai ízletes csomócskákban. E kiállítást a cs. k. központi dohánygyári és beváltási igazgatóság rendező nemcsak a szorosan vett Magyarország, hanem Erdély, Horvátország, Szlavónia és a Temesi bánság dohánytermő vidékeiről is. Név szerint : 1) a pesti felügyelőségből itt láttuk a sok között (miket el nem számlálhatunk) Jánosháza, Letenye, Füzes-Gyarmat, Serke, Csetnek, Végh, Verpeléth, Debrő, Kompolt, Heves, Szihalom, Jánoshida, T.Roff stb. dohányait; — a debreczeni felnyörködhettünk volna. Meg fogják nekünk juhászok, ha e kivánatunkat kifejezzük. Mindazáltal el kell ismernünk, hogy a kiállítás juhosztálya egyike volt a legérdekesebbeknek, s igen gazdagon volt képviselve. Itt láttuk külön-külön páholyokban, külön juhászok által őrizve, egymástól elrekesztve faj és kiállítók szerint, közel 300 példányban (cseréppel fedett fészerek alatt s olly készülettel, hogy még az alkalmatlankodó napsugarak ellen is leeresztett függönyök által védeni lehetett őket), a nemesitett magyar juhnyájak legszebb képviselőit, a merino, dishley, infantado, rambouilet, negretti stb. fajból, s magyar törzsnyájakból s ezekbeli vegyületekből; kosok, anyák, ürük, jerkék, bárányok — ügyelőségből : Nagy-Kálló, Paszab, Battyán, Matolcs, Nyírbátor, bámész csoportozatokban csakúgy bégetve és kérődzve, mintha Porcsalma, Verend, Szilágyság stb. küldeményét; — 3) a temesvári s senki sem nézné őket, a magyar gazda ezen mindig növekedő jövőfelügyelőségből : Omor, Palánka, Majláthfalva, K.Oroszi, Kübek- jdelmi forrását s méltó büszkeségét. A főbb kiállítók természetesen háza, Szeghegy stb. leveleit; — 4) a marosvásárhelyi felügyelőségből : Szemeria, Cserefalva, Kaál, Mező-Madaras, Fogaras, Alvincz, Kövesd stb.; — 5) a szegedi felügyelőségből : Arad, Dombiratos, Mácsa, Kevermes, Pankota, Szent-Anna, Csongrád, Kígyós, Csaba, Apácza, Apátfalva; — 6) a tolnai felügyelőségből : Dorogh, Kajdacs, Paks, Majos, Gyönk, Mekényes, Barcs, Szulok, Dugoszelló, nagyobb földbirtokosaink valának, mint Albrecht főherczeg , cs. k. Fensége, Sándor gróf, Zichy grófok, Károlyi grófok, Sina bárók, Eszterházy herczeg, Keglevics grófok, Andrásy György gróf, Ürményi Ferencz, és a hírneves juhász Czilchert Róbert stb. A juhok közötti téren külön kis épületben volt a Gazdasági Egyesület selyemfonodája (filanda), hol a selyemtermelés egész Eminovcze, Novakovecz, Belura, Turcsicse stb. stb. dohánytermesztő helyek küldeményét. A legtöbbnek nevét kénytelenek vagyunk elhagyni, menvén a kiállított fajok száma többre 200-nál, mellyek között mégis egynémelly ismeretesebb dohány nevét nélkülöztük. — A dohány-kiállítással egy fedél alatt voltak a dohánymiveléshez szükséges eszközök, s egy száritóház mintája. Az evvel összeköttetésben levő két mellék teremben a magyar erdészet kincseit s működésének tárgyait láttuk kizárva. Hazánk legnagyobb erdészetei (Ö csász. kir. Fensége Albrecht főherczeg Szász-Coburg-Gothai Auguszt herczeg, báró Sina Simon, gróf Károlyi stb.) dúsan valának képviselve s a legérdekesebb és gazdagabb mutatványt a magyar erdészegyesület rendezé. Volt itt mindenféle fagyüjtemény több százra menő fajokban a legkarcsubb fácskától óriás terjedelmű századéves tölgyekig (egyes lapokban, keresztvágásban), számtalan faszén, gubacs, falemez (fournir), makk, vasúti tölgygerendák, puskaágyak, kerékküllők, kaszanyelek, villák, gereblyék, tengelyfák, szobapadló, talicska, füleskosarak, favágó s mivelési műszerek, járom, zsindely, keréktalp, taplósapka, fatálak, mindenféle minták, erdészeti abroszok, tervrajzok, erdészeti üzleti könyvek, sőt még az erdészeti irodalom jelesebb művei is, és ki tudná e gyönyörű gyűjtemény egyes részeit előszámlálni? Az ember szintúgy szeretett volna egy puskát akasztani vállára s vele bebarangolni ama zöld rengetegeket, honnan e kincsek kerültek, s mellyek lakosai voltak a külön állványokról szarvasfejek és kürtök közül lepillantgató farkasok, vadmacskák, sasok, kányák s egyéb négylábúak és madarak, mik most itt kitömött állapotban nevelték a yüjtemény érdekét. Ez bizonyosan egyike volt a legcsinosabban rendezetteknek s szemet vidámitóknak. E teremből két üres szoba nyílott a bíráló- s jutalomosztó bizottmány ülései számára, mellynek szakértő tagjai itt hoztak a helyszínen megvizsgált tárgyak felett ítéleteket. II Az udvarokban.