Vasárnapi Ujság – 1857
1857-09-13 / 37. szám - A jövő század találmányai. Dr. Tőkés 385. oldal / Természeti tudományok
386 jobbam szaporodik a gyuanyag. Ez okból megszakad, hol itt, hol amott, és a föld kérgét olly hullámzásba ejti, mint amillyenbe a vihar a tenger színét. Illyenkor aztán túlságos mennyiségű tűz szabadul ki egyszerre, és miután tűzesőt eredményez, sokszor valóságos áradások zuhognak le a földre. Ha már most mesterséges szellentyűket alkalmaznánk, az egész földet kedvünkre láthatnók el sütő és világító anyaggal. Egy franczia legújabban egész tudományos komolysággal földünk „nagy nyomású roppant légszesz-mérőjének" számára az illy biztosító szellentyük mesterséges létesitését inditványozó, artézi tüzforrás-kutakat, hogy ezek segélyével a légszeszt : világító-, fütő- és öntözési czélokra lehessen lecsapolni, minek következtében a sok szenet, coaksot, fát, turfát és az ezekkel járó költségeket megtakaríthatnék s a piszkot kikerülhetnék. E végre csak az lenne szükséges, hogy nagy tűztekénk vértén keresztül jó mélyre fúrhatnánk, nem magáig a tűzig, hanem csak a légszesz rétegekig, mellyek a földkéreg bizonyos mélységében a tűz felett képződnek. A kinaiak, kiket mindenki, ha saját meggyőződésből itéli, meg őket, a legbékésebb, a legműveltebb népül ismeri el és mindenki, ki azt nem ismeri Palmerston s az alkotmányi szemfényvesztés folytán, ágyuztatásra, csábításra és lefőzetésre méltó barbároknak gondolja, a kínaiak ebben is legtovábbra illetőleg legmélyebbre vitték. Ők fásták a legmélyebb artézi kutat, 1033 métres mélységűt, Uting-Iuaonál. És midőn, hogy a kihalt sóforrást újra feléleszszék mind mélyebbre fúrván, jégszeszre akadtak, ezt a kősóbányájukban meggyült viz elpárologtatására rögtön fel is tudák használni. A franczia tűzforrás kutaival legelői is Párisra van tekintettel, de miután minden pontról a föld közepéig lehet fúrni, nemsokára tán az egész világ neki foghatna e munkának, mert kiapadhatlan ingyen forrására akadna a világosságnak, fűtőanyagnak és esőnek. Egy millió frankkal, mellyel önszántából adózna a város, azt hiszi, hogy a lázongó Vulcanus, Neptun, gnómok és szalamanderek országát fel tudná forgatni és ennek folytán czélt érni. Páris lakossága a légszesz köblábát egy centime-jával adhatná el. Ez egy perezre jövedelmezne 300 frankot vagyis évenkint 158,420,000 frankot. Lám, ennyi adóképességet rejt magában a föld csak egy városra nézve is. De még ez nem mind. Miután a fűtő- és világító anyag ingyen buzog a kifagyhatatlan földkéregből, a várost meg is öntözhetjük, az az, hogy esőt idézünk elő, ahányszor csak megkívánja a szükség. Illy esetekben a légszeszt csak kevéske ideig hagyjuk a légbe özönölni, villanyos sárkánnyal meggyújtjuk azt, és íme a tűz eső képében fog leszakadni. Minden égési processus vizet képez. „Kellemes, szép, a légszeszmérő szerint pontosan kiszámított eső — mond az indítványozó — a várost enyhítené, a sétányokat tisztán tartaná és a szomszéd földeket jól megáztatná." Itt aztán hazafiúi lelkedésben kitörve magasztalja Páris szabadalmát melly szerint „fensőbb helyen engedélyezett" esőt áraszthat és uj szerkezetű napsugarakat: boldogra boldogtalanra, fűre fára és a fejedelmek és idegenek ama roppant mennyiségére melly eljár majd ide zarándokolni imádva az emberi elme egy uj hóditmányát. Utóbbi tán nagyon is hazafias és gyöngéden mondva, kissé nevetséges is, de maga a dolog épen nem lehetetlen, és valószinüleg rövid évek múlva ép ugy lesz használatban és gyakorlatban mint az azelőtt kivihetlennek gúnyolt vasutak, gőzhajók és légszeszvilágitás. Midőn Stephenson — a legnagyobb gépész — az első vasutat akará építeni Angolhonban, a parasztok papjuk vezérlete alatt összeröffentek, hogy ezt az „esztelenséget" meggátolják; minden angol lap neveté a bolondot, kinek mozdonya kétszer annyi gyorsasággal akarna haladni mint a postaszekér,sőt a parliament műtanárai , technikusai is „őrültnek" mondák e férfiút és a felsőház egy lordja lekötelezé magát, hogy az első vasúti vonatot szőröstül bőröstül megeszi. És most, alig harmincz évvel később? Így lesz ez mindig a népek nagy találmányaival! Manchester a legerősb város, mivel folytonosan ezer ló erejű tüzet és gőzt hoz létre, és e működéseit éjjel nappal folytatja. Minden földrengést számtalan záporos zivatar követ. Ügyes mérnökök keze alatt a mesterséges Vezúvok és Aetnák több meleget, életet eszközlenének a legridegebb, a legfagyasztóbb égaljban, mint a „geyserek", e forró források. Islandban, mellyek a bennlakókat meleg vízzel látják el. Mire Páris képes, azt tán Grönlandban is megkísérlendik, hogy az északi földsark jégrétegeit kissé föleresszék, s hogy ott, hol emberek és állatok laknak, meleget, világot, esőt és napot idézzenek elő. Az egyedüli nehézséget csupán csak a fúrás képezi. De ezt eltanulhatnók a kinézetektől, ha csak tulmivelteknek nem tartjuk édes magunkat. Legalább üdvösebb volna, mint hazugsággal tartani, tűzzel vassal pusztitani őket és igy vad, rettenetes hiénákat csinálni szegényekből és aztán keresztényi méltatlankodással fölkiáltani : „Már most csak azért is öljük őket!" . . . Franklin találmánya által az ős menydörgő isten, Zeus kezéből kicsavartuk a villámot, elannyira, hogy remélhetjük, miszerint a földet szeszélyes kifakadásaitól is megfosztani és azokból tetszésünkre tűz-, víz-, világ- avagy esőforrásokat alkotni leszünk képesek. Hogy sokan joggal vonják még kétségbe ezt, tán lehangolja kissé egetverő tudományosságunkat; igaz, hogy még nem ettünk mindent kanállal, s hogy azt, mi nagyban és egészben is kicsinynek mutatkozik és könnyen kivihetőnek, nem hódítottuk még meg, még nem tudjuk mind azt alaposan meghatározni mi naponkint szemeink előtt megfordul,és bölcs könyvekben ismert tények és kétségtelen hypothesisek czime alatt tudományi hitkolompolásoknak s öndícsőitéseknek szolgál igazolhatlanul alapjául; ... de azért, hogy a természet által bármilly szédítő magasban vagy lélegzetet elfogó mélységekben kitűzött ösvényen haladni akarunk s keresni a föld mélyében az áldást, ha a föld felettivel nem tudjuk beérni : ez semmi egyéb, mint józan felfogása a mai korszaknak, méltánylása azon számtalan érdeknek mellyeket ipar és gazdászat képviselnek, és mellyek gyarapodásukat a tudománynak, az örök igazságot kutató és igy az áldást fönt vagy alant, vagy a föld méhében kereső tudománynak és az ezt segélyző vállalkozó szellemnek tulajdonithatják egyedül. Dr. Tőkés: Irodalom és művészet. (Színházi nyugdíjintézeti naptár.) Láttuk e napokban a nevezett jövő évi naptár kinyomott iveit s elkészült képeit s bízvást elmondhatjuk, miszerint az mind irodalmi belső értékre nézve, mind műmellékletei díszében minden eddig nálunk megjelent naptárt felül fog múlni; különösen remeknek mondható azon kép, mellynek eredetijét leghíresebb művészünk Barabás Miklós Jókai Mórnak „Mátyás fája" czimű regéjéhez rajzolta, s mellyet Böhn metszett kőre; a mindennapi szükségre való és tudományos rovatok is mind igen czélszerűen vannak betöltve; figyelmeztetjük azokat, kiknek még aláírási ivek vannak kezeikben, hogy azokat beküldeni siessenek, mert a mű october elején megjelen, s azontúl csak magasabb bolti áron lesz kapható; még igy olcsóbb árért postán a megrendelőnek helyébe küldetik. *** Megjelentek Losonczi László költeményei II-ik kötet, igen diszes kiállítással. Szerzőt azon közönség, melly az ép egészséges magyar versezetekben gyönyörködik, érdemei szerint kedveli; hisszük, hogy e jelen költeményfüzért is hasonló pártolásban részesitendi, a minővel fogadta az első kötetet, annyival inkább, minthogy ez szerzőnek saját költségén kiadott munkája. + A N. F. irja, hogy b. Sina Simon, Csengery „Budapesti szemléje" kiadásánál netán történhető veszteség fedezésére késznek ajánlkozott. Reméljük azonban, hogy a közönség részvéte felmenti a nemes bárót ígérete teljesítésétől. Egyházi és iskolai hirek. + A dunamelléki helv. hitv. egyházkerület II. ülése (az I. ülést 1. V. II. 36.sz.) Pest, sept. 1. A jegyzőkönyv fölolvasásakor a kecskeméti egyház küldöttei nehézségüket jelenték ki a tegnap közölt végzés fölött s ujolag azon óhajtásukat nyilvániták, hogy a pesti papnövelde csak mintegy a többiek felett álló felsőbb papnövelde lényével birjon, hová az ifjak, csak más növeldék végeztével felsőbb képeztetés végett jöhessenek, de ott papi növelésöket ne kezdhessék; kinyilatkoztaták továbbá azon óhajtásukat, miszerint mondatnék ki egyenesen, hogy : vagy a kecskeméti vagy a pesti szűnjék meg, egyszersmind egyházuk e tárgybani folyamodásának felolvasását kívánták. A gyűlés azonban a folyamodás fel nem olvasását kimondá — s a tegnapi végzés megmaradt. A nagykőrösi tanítóképezdére nézve az egyház ker. szellemi pártfogását ajánlá fel; az anyagit csak annyiban, a mint N.Kőrös is a többi iskolákkal együtt (de nem külön is a tanítóképezde) egyik rovatát teszi a segélygyüjtéseknek. Az elemi kézikönyveket illetőleg kimondatott, hogy az ajánlottak és kötelezettek elfogadása (nem magok a könyvek) a protestáns egyház elvével és törvényeivel ellenkezik, hanem a hiányosak helyett czélszerübbek igen is készitendők. — III. ülés sept. 2. A kerületbeli iskolák (Pest, Kecskemét, II.Kőrös, Gyönk) igazgatását illetőleg a helybeli igazgató választmányoknak felette álló s Pesten székelő bizottmány rendeltetett, melly az egyházkerület kifolyása legyen. — IV. ülés sept. 3. Az egész ülés idejét egyházak ügyei, panaszai, papválasztásai foglalták el. — V. ülés sept. 4. A pesti és kecskeméti iskolák közelebbi belügyei jévén szőnyegre, Török Pál kijelenté, hogy a pesti tanárai, kettőn kivül, valamint eddig ugy ezután is dij nélkül ajánlják fel közreműködésüket, tehát tavaszig semmi igényt nem alkotnak az e ker. segélyére. A kecskeméti küldöttek az eddigi 5 helyett 6 tanárt kivántak és még egy tanszék felállítását is; feljebb kívánták emelni a tanári dijt is; a két kérdésre végzés lön a status quo megtartása. Az egyik megürült kecskeméti tanári székbe Farkas József papjelöltet választák meg. — VI. ülés sept. 5. A pesti theol. intézetben Tatai András és Ballagi Mór rendes tanárokat megerősíttetvén, fizetésük az eddigi maradt az a kerületből begyülendő segélyezésig, a kerület pénztárából vagy a takarékpénztári iskolai alapból (kölcsön utján visszafizetés mellett) leend teljesítve. Az el nem intézhető nagy tárgyhalmaz miatt egy uj sup. gyűlés fog tartatni. Az egyházmegyék jegyzőkönyveit illetőleg több tárgy vagy elhalasztatott, vagy elintéztetett. Péld. a gymnasiumot végzett ifjak a theologiába léptükkor megvizsgáltassanak; érettségi vizsgát pedig nem kötelesek letenni. Felirat határoztatott, hogy kölcsönösségnél fogva, más felekezetek ünnepén a protestánsok se köteleztessenek munkaszünetet tartani. Szintén feliratban kérendő annak eldöntése, hogy az egyházi földektől eső adót a lelkész vagy az egyház fizesse-e? Az anyakönyvi kivonatok taksája mindenütt 1 pftra emeltetik. — Sabbah — orosz-bessarabiai helység — helv. hitv. lakói abbeli kérelmének, hogy Isoz Ferencz bocsátassék ki hozzájuk lelkésznek, elégtétetett. — A jegyzőkönyv hitelesítése utólagos küldöttségre bizatván, a gyűlés berekesztettnek nyilatkoztatott. TÁRHÁZ.