Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-25 / 4. szám - Kis Szeben (képpel) 34. oldal / Hazai tájleirások
34 „Ember vagy, Dom Miguel, — mondja az ezredes, — elviszem magam!" A fiú megint szabadabban lélekzett, és várta, mikor vezényli az ezeredes az elmenetelt, azért szemközt nézett vele, mintha életre halálra várakoznék, de íme az ezredes úr közelebb lép és meghatottan mondja : ,Kezet ide, fiu, —• egy Dom Miguel megérdemli, hogy ezredese kezet fogjon vele, — mert elmondhatom, hogy ma bücsületes emberrel fogtam kezet. x * Szóról szóra ezen szavakat mondám ezredes, s én édes örömmel irám le e történetet, mellyhez ugyan nincs több; hanem azt mondom ám én is : elég ebből ennyi. Ime, illyen a Dom Miguel most, és illyen volt az előtt. Kis-Szeben1. Vannak védfalak s városok, mellyek erősebben daczolnak az idővel, mint szikla, illyen Szeben városa Sáros megyében. Ezen kis népességű városka Eperjestől mintegy négy órányira fekszik északra gyönyörű lapályban, melly lombos hegyekkel van övezve. Itijövetkor Eperjesről az első, a magasan emelkedő hegy, Sáros várával, alatta van a város, mellyet a Tarcza folyó foly keresztül; fölfelé mentiben a jó karzatba helyezett utón elér az ember Kis-Szeben alá; a város az első látásra mindjárt magára vonja figyelmét. Az a szép hegy jobb oldalán a városnak, melly ujabb időkben izletteljes kertté alakittatott, egész paradicsommá változtatja a vidéket. A várost magát falak övezik, mellyek még most is számos tornyaikkal jó karban állanak a város körül. Belsejét igen szépen rendezett házak és utczák diszitik; a falak alatt van a sáncz-gödör, mellyet a szorgalmas lakosok kertek gyanánt használnak; ezeken számos hidak vezetnek keresztül. Szeben alapitása a nép monda szerint ez : A magas Sáros várban tartózkodott udvarával István, a sárosi és szepesi herczeg, mellyeket Nagy Lajostól nyert. A hosszú mulatozás a vár falai közt unalmassá jön, s öt társaival együtt a szabadba üzé.Egykor vadászaton társaitól eltévedt az erdő sűrűjében, kimenetelt nem találván, a hosszas keresés után egy helyre akadt, melly neki kényelmesnek látszott nyugalomra; ő már a lováról a nyerget levenni akará, midőn ennek nyugtalansága s kutyájának szaglása figyelmessé tevé, körültekintve észrevett István a lombok O Cv ' sűrűjében egy pislogó világot és távoli kutyaugatást, örvendve veté magát ismét nyeregbe s lovát megindítván rövid idő múlva egy kis várda előtt állt, mellynek kapuja hosszú zörgés után megnyílt, a várdának zászlósa Tarczay csak hosszas kérdezősködés után nem igen szivesen bocsátátt a várda falai közé, miután hallá, hogy István háznépe közül való ember. A herczeg megelégedve fogadá el az adott szívességeket, minthogy tudá, hogy a várdsának őrzője Tarczay az egész környékben mint mogorva ember vala ismeretes, s azért is, mert híre járt a nép között Tarczay gyönyörű leányának, kit bár senki nem láthatott, mert Tarczay erős őrizet alatt tartotta, de szépségének hire, és hogy Szabinának hivaték ismeretes volt. — István véletlenül meglátta a Ivánt, s igazolva 6t> o találta a hírt, mit felöle hallott; másnap reggel, a nélkül, hogy kilétét fölfedezné, visszalovagolt sárosi várába Ott legelső teendője az volt, hogy titkon mikép kerülhetne Szabinához? anélkül, hogy a vendégszeretetlen Tarczay megtudná, sikerült is különbféle ürügyek alatt Tarczaytól elfogadtatást nyernie. S nem lett nehéz Szabinát viszont szerelemre birni. De a titok nem maradt soká Tarczay tudtán kivül, és a herczeg kedvesét erőszakkal akaró zsarnok atyja kezeiből kiragadni. Egy háborúban pénzsegély ürügye alatt Bodónak, a herczeg egyik csatlósának kellett a vendégszeretetlen vitézt hosszadalmas párbeszédbe vonni, mialatt Gergely, a herczegudvarnoka, Szabinát az őrizetlen várkertben kocsijába filteté, S nyargalt vele Sáros felé. Tarczay azonban majdnem utóléré őket, midőn István maga hajdúival feléjök jött, Gergely akkor a diadal jeléül három rózsát emelt föl, azon perczben karját egy nyil fúrá át, mellyet Tarczay dühében utánok külde, de a czél eléretett, Szabina István karjaiba jutott, ki a boldog találkozás helyére Szabina várost épitteté, melly később a lakosok nyelvén Szebenre változott át, s ezen név alatt mint erősség is épittetett, s a viszályos időkben sokáig daczolt mindenféle ellenséggel; Rákóczy szintén elfoglalá, s legkedvesebb várainak egyike volt. István hű szolgájának Gergelynek a nem messze levő alsó-felsőlak falukat ajándékozá elsőbb rendű nemességgel, őt pedig Gergelylakynak nevezé, czimerébe egy nyillal átlövött kart, melly ostort és három rózsát tartott fölfelé, üdvözlé őt személyesen; a legutolsó ága a 17. században halt ki ősi városában. T A R Kakas Márton a színházban. XXXIV. Levél. Nem meghalt. Kövér Lajostól. Ne tessék megijedni : senki sem halt meg: mindnyájan megéltünk,még a darab is. Kivételképen valahára ollyan színművet is láttunk már egyszer, amellyben a becsületes emberek, a jó férjek diadalmaskodnak feleségeik csábítóin, s a jó madarak , kegyelmeik lesznek nevetségesekké. Az eszme vakmerő volt, de szerző becsülettel megküzdött vele. Felhozott egy jámbor férjet, akit a felesége igazán szeret, s ki nejét épen legjobb barátjától félti; azt pedig nem veszi észre, hogy a főbiró miért tartja őt ollyan igen hivatalképesnek, s egy gazdag földesúr, olly kikerülhetlenül jószágigazgatóságra hivatottnak, mig egyszer a gyanúsított jó barát azt a tanácsot adja neki, hogy hiresztelje el felesége halálát. Perse, hogy a főbiró mindjárt nem találja az özvegy férjet hivatalra valónak s a földesúr sem óhajtja őt özvegyen tiszttartóvá venni; a nő megjelenése pedig megszégyeniti a pirulásra méltókat; a tisztességes férjek nagy elégtételt kapnak, a lepke úrfiak pedig annak rendi szerint megkorbácsoltatnak. Megvárjuk minden feleséges criticustól, hogy e jeles színművet tehetségei szerint méltányolja s minden jó házaspártól, hogy elmenjen bele, mikor adják, és ott teljes erejéből tapsoljon, az igazgatóságtól pedig, hogy farsangon át legalább háromszor adassa , úgy is nehéz az embereket beleédesgetni a szent házasságba. Kakas Márton: Irodalom és művészet. — Következő nyilatkozat küldetett be hozzánk : „A „Losonczi Naptár" szerkesztősége többek megnyugtatására, kik a Naptár bizonyos adomáját magukra vették, jelenti, hogy azzal távolról sem czélozott senkire, s hogy az a „Mindig nevető Democritus"-ból van véve, s az csak gyarlóságát árulja el, a ki egy igen sok évvel ezelőtt irt kalendáriomi adomát magára veszen a XIX század utó felében." — Gyulán megjelent a Szeberényi Lajos által szerkesztett s kiadott „Néptanítók könyvének múlt évi utolsó vagyis a II kötet 6-ik füzete. A tartalom most is sok érdekest nyújt, így az értekezések között. Levelek a nevelési reformról Rákositól. Erkölcsi módok a szülőket gyermekeik iskoláztatására rábírni Gaál D.-től. Elemi iskolai fegyelem Raicher ./.-tól. A németországi tanítók 8. közgyűlése. Szeberényi L.-tól. Séták a népiskolában. Sz. A.-tól. Az értekezéseken kívül vannak élet és jellem rajzok, nevelési munkák birá s Á Z. latai, ujabb könyvek elősorolása, s a Tárczában számos külföldi s hazai iskolai s nevelészeti közlések. A füzet végén közli a szerkesztő mult évi előfizetőinek névsorát is, összesen 2o1-et, a vállalat belbecséhez és szükségességéhez képest valóban állítólag csekély szám, főkép ha még hozzávesszük, hogy előfizetési dija nem több 2 ft. 30 krnál! A szerkesztő mindazáltal nem ijedt vissza e részvétlenségtől s uj előfizetést nyit a ,,Néptanítók könyve" 1857 évi vagyis harmadévi folyamára, óhajtjuk, hogy dicséretes buzgalma végre érdemlett méltánylásra találjon. — Maros-Vásárhelyen egy kis irodalmi mű jelent meg illy czimmel „Mindenkit szorgalmas templom-gyakorlásra ébresztő, lelkesitő s kötelező Indokok", népszerű versezetben olvasmányul iskolát végző gyermekek s ifjak számára. Szerzette Sebestyén István, mező-madarasi ev. ref. pap. Maros-Vásárhelyen, nyomtatta Kali Simon 1856. kis 8 rét. Aranyomt. papiron 12 kr., irópapiron 16 kr. p. A kis mű nagyon el van terjedve az ottani vidéken s ismertetése e lapok szerkesztőségéhez három érdemdús egyházi férfiú ajánlataival küldetett be, kiknek nevei : Péterfi Károly, Antal Imre, Viski Zsigmond. x* Az előfizetőiben és belértékében napról napra gyarapodó Nagy Tükör 3-ik füzete is megjelent következő tartalommal : Politikai körút gyalog. — Románcz. — Baromtörténetek, Kakas Mártontól : I. „A nemesszivü bika." II. „Az érzékeny disznó." — Hírhedett íróink arczképei. — Műfordítások. — Synonimák. — Lélia asszony. — Férges almák. — A figyelmetes csősz. — Valószínű. — Libaper. — Török adoma. — Mellyik jár jól? — Gonosz kategória. — Csínján binján. — Szófogadás. —Hamlet apjának a lelke. — Pénz elrepül. — Fokozat. — Kegyes tanács. — Befelel neki. — A gibernyázi kovács mint fogorvos. — Adomák. — Székely képek. — Krumpli Jeremiás hallatlan epigramái. — II. Arczkép a Nagy Tükörre elő nem fizető celebritások.* „Kaczagányoti." Bernáth Gáspártól. A csinosan kiállított 100 lapra terjedő könyvecskének mondva se csinálhatott volna senki jobb czimet, mert annak változatos tartalmát ugy állitá össze, a mi régi jó időkből is ismert, apadhatlan kedélyű, örökifjú tréfa és szikrázó életmesterünk, hogy a Kaczagányok bármelly lapjára nyisson az ember, néhány soron végig futva csakugyan kaczagnia kell. De nincs is panasz vevők hiánya ellen, mert nagyon kelendők a Bernát Gazsi által fölprémezett és kisujtásozott ,,Kaczagánijok Kiadja Müller Gyula. Ara 40 pkr. x*Kis Hegedű, vagy magyar dalok kis gyermekek számára, készité Horkai