Vasárnapi Ujság – 1857
1857-02-08 / 6. szám - Roff eredete 52. oldal / Történeti czikkek
52 ur lépe elő, s egy velős rövid beszédben őszinte jobbágyi köszönetét nyilvánitá Felséges urunknak községünk iránt mutatott legkegyelmesebb megemlékezéseért. — Az egész ünnepélyes cselekvényt a r. kath. parochián főtiszt, Király Antal plébános és sárréti alesperes ur által adott barátságos és víg ebéd zárta be. — Adná az ég, hogy egyházi életünkben illy ünnepélyes cselekvények, illy emlékezetes jelenetek minél gyakrabban forduljanak elő, mert igy lehetséges, hogy mind a fejedelemnek s hazának több-több s jobb polgárokat, támaszokat, mind a népnevelésnek lelkesebb s szorgalmasabb terjesztőket nevelhetnek. S. L. Vágmellékéről, jan. 19-én (Községi könyvtárak.) Különben is ritkán hallatszik vidékünkről valami hir, pedig itt az irodalomnak sok pártolója van, hadd legyen tehát az is, mellyet e lapokban közzé teszek, örvendetes. A lapokban elszórt eszmék nem esnek kősziklára a nép kebelében, különösen a V. U. tavali számaiban pengetett „községi könyvtárak" eszméje, mint idáig olvastam, de vidékünkön is tapasztaltam, már csemetévé nőtt, s gyümölcsöket is terem. Községi könyvtár alakult e vidéken Deákin, Diószegben, Hidas-Kürtön, Taksonyban, Tallos, Felső-Szeliben, Farkasdot nem is emlitve, hol a derék ref. lelkész T.J. már régebben megalakitotta.Emlitettem községek 16 p. forintot ajánlottak meg előlegesen a V. Ü. „Vasár-és hétköznapi könytár", Boldogházi esték, és Falusi Gazdára, s más könyvekre. Ha köznépünk megszeliti az olvasást, reménylem több áldozattól sem fog vonakodni. Most előlegesen 63 p. forintot küldtünk Pestre, hogy azon lapok, és könyvek vásároltassanak számunkra.Ennek közzétételét nem azért óhajtom, hogy feldicsekedjem vidékünk buzgalmával, hanem hogy több községet is hasonló nemes tettre buzditsak. Ha soraim napvilágot látnak, másszor is szolgálok illyen örvendetes hirrel. K. o. s. Jolsva, jan. 20. Casinói egyletünk gyorsan előre haladt, könyvtárunk szaporodik. Ez utóbbit illetőleg, büszke lehet városunk műveltebb osztálya, hogy olly rövid idő alatt, alig fél év lefolytában, 400 ft. értékű magyar könyveket szerezhete,'s könyvtára jövőjét illy szilárd alapra fektetheté. Ide nem számítom azon példányokat, mellyekkel egyesek könyvtárunk szaporításához járulni sziveskedének. Fogadják ezennel hála köszönetünket! — E hó 18-kán társalgási tánczvigalom tartatott, mellynek tiszta jövedelme e szent czélra fog fordíttatni. A vendégek száma kielégítő vala; vidékiek is részt vettek tánczünnepélyünkben, csak azt nem lehet helyeselni, hogy több casinói tag, tán meg nem jelenhetvén, legalább a beléptijegy árát nem küldé meg. Illy szent czéltól, egy fillért is megtagadni, bűn! — ízletesen volt elrendezve a tánczterem, falain díszlett, néhány ujabb magyar jeles kép mint Dezső halála, magyar írók képcsarnoka, Vörösmarty sat. Zenénk szép volt, tiszta jövedelmünk körülbelől 100 pengő forint. — Isten növelje, fölsohajték nem egyszer, a vigadók körében, városunk ezen szépen gyarapodó intézetét! H. J. Egyveleg. Roff eredete. Roff azelőtt Hevesben, most uj felosztás szerint Külső-Szolnokmegyében a Tisza partján esik, csinos magyar helység, sok uri családdal. Ennyit bevezetésül idegen olvasó kedveért, mert az ottani t.cz. birtokos urak semmi földtani leirásra nem szorulnak. E helység t. cz. M. F. oda való uraság szerint, utinaplóm jegyzeteivel bizonyítva — nevét azon egyszerű okból kapta, mivel a XVIII-ik század elején Rákóczy e földdarabot, mint sajátját Borbély Balásnak becsületes vitézségeért oda ajándékozván — a jutalmazott, vagy maga Rákóczy Ferencz még nevezetes disznócsordát tartott rajta, s ezek röfögés között feltúrván a földet, Borbély Balás azt emlékül, igen meglévén a a termelési erővel elégedve, eleinte a sertések tiszteletére Röffnek, később Roffnak keresztelé. — Erre nyilt megjegyzésem, hogy Roff igen-igen régi név. Kéza S. a kunok kapitányai közül már emliti Roff-ot az Érd nemzetségből I. K. II. F. e. h. 15. 16. lp. Egy oklevél Fejér Codexében már 1277. Roff létezését tanusitja. V. K. II. R. 417. lp. Bonifacius 1403. jun. 9. költ levelében emliti Rofut, „in ripa Ticia" Tisszapartján lásd Koller Hist. Quinqu. eccles. T. III. p. 226, s a mi különös történetíróink közül némellyek szerint 1595 Borbély Györgyöt mint temesi bánt s Rudolf kir. emberét itt Roftnál verték meg, meglehet t. M. F. ur győződve, hogy Roft nem 1700 elem keletkezett — ennek ellent mond maga a reform, imaház melléki török romladék is — s elnevezéséhez, hogy Roffnak kereszteljék, egyetlenegy sertés sem szükségeltetett, de azon hely ősi, magyar hely, hajdan mint most Tisza partján állott és Érd nemzetségből származott Roff kunkapitány tiszteletére keletkezett . . . ennyit a hely birtokosai s a helynevek helyesebb magyarázata iránti kegyeletből. Ifj. E. S. Adomák. — Gr. W. M.-nak hajdanában a szamosujvári tanácsnál pere volt a szokás szerint informálni rendre járta az érdemes Senator urakat. Mindenik a legjobb biztatásokkal bocsátá el a grófot, midőn azonban határozatra került az ügy, a gróf megveszté a pört. A vesztő gróf elnyelé a keserű falatot s ugy tett mintha az egészet elfeledte volna. Darab idő múlva a tanácsos urakat ebédre hivja s azok ünnepélyesen meg is jelennek. Midőn a társaság egybegyűlt, a gróf minden ételt asztalra rakat, s ajtait bezáratván, ételt-italt mind összevegyit. Kezd kinálkozni. — Tessék uraim! — A tanácsos urak éhesek voltak és ismerték kivel van bajuk. Egyik közülök féltréfásan megjegyzi, hogy jobb lett volna az a sok jó étel külön-külön. Ugye? monda a gróf, a ti igéretetek is jó volt külön-külön. — Már most egyétek meg ti is igy együtt, . . . mint én megettem a ti deliberatumotokat. Abban az időben egy hatalmas olygarchától sok kitölt, meglehet az is, hogy a tisztelt magistratust illyen muszka modorban megebédeltette. — A laki pappal hivei igen méltatlanul bántak, járandóságát pontosan nem teljesiték, e miatt őket gyakran feddé, ezek pedig azzal fizettek, hogy a szegény papot faluj okból kitúrták. Mielőtt a pap elhagyná őket, illyeténképpőn tőlök bucsut „itt hagylak te Lak, hol se a rektor se a pap jól nem lak." Szerkesztői mondanivalók. 993. Kálmáncsára. Tudomásul vettük a jeles tudósítást. Reméljük, hogy a sötét képek helyett nem sokára fényesebbekkel fog ön kedveskedni. Vegyük észre a kevés jót s közöljük mások buzdítására. 994. Egy alföldi technikusnak. A kézirat a kiadóhivatalban átvehető. 995. Paksra M. S. A kérdést megfejtés végett elküldtük a czikk írójának. Visszatérünk reá. 996. Mátyás Szabácsnál. 997. Messze útra kelt a dal, stb. 998. Csak kesergek, stb. 999. Az árulók jutalma, nem adhatók. 1000. Munkáknak. Bajos azt megérteni vagy épen „furcsaságot" találni benne. 1001. Tövisre M. F. és K. J. Tagadhatlan, hogy illy esetek világos kárára vannak az egész irodalomnak, s minden becsületes kiadó hitelét csökkentik. A lapok szerkesztőségeit e miatt nem illetheti felelősség. Az irodalom terjesztése iránti kötelességünk, különösen ott, hol, mint a kérdéses esetben, az író a megjelenő munka egy részét már készen mutatja be — az uj irodalmi művek megjelenésére figyelmeztetni a közönséget. A többi felelősség a munkák kiadóit illeti, főképen akkor, midőn előfizetési felszólítások is bocsáttattak szét. Mi a kérdéses munka kiadójával semmi összeköttetésben nem állunk s csupán annyit tudunk, hogy nincs Pesten. 1002. Hetény dunavízi védangyalához. Legtiszteletre méltóbb érzelmek, s ha nem közöljük,csupán annak tulajdonitsa ön,hogy a vers külformája nem üti meg azon mértéket, melly irodalmunk mai állásában egy költeménytől méltán kívánható. 1003. Ferenczy Károly urnák Ar. Megyesen. A levelében említett 3 pftot nem találtuk. Bizonyosan nyomára fog ön jutni a tévedésnek. 1004. Lengi Gy. újabb kisérleteket ajánlunk, ez mg nem üti meg a mértéket. Az adomák többnyire régiek. 1005. A. B. O. N-várad. Az ügyet közöltük szakértő férfiakkal s általában megtettünk mindent, mi tehetségünkben állott, de fájdalom, eredmény nélkül Az egész felelősség az ügynökre hárulna, de ez csőd alá esvén, a kereset alapja is elveszett. A felküldött okmányok iránt szíveskedjék önrendelkezni. Lapunkban illy speciális eset vitatása nem közölhető. 1006. X. Y. II.-M.-Vásárhely. Kérnünk kell azt, hogy a tárgy tovább feszegetésétől álljon el. Eltesszük az adatokat „szükség esetére." Lapunk megtette kötelességét, figyelmeztetvén a közönséget egy visszaélésre. A többi a hatóságok dolga, mellyek már kezükbe is vették az ügyet. Kérjük ön megigért további szives közléseit. Felelős szerkesztő : Pakli Albert. Miután a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 1857-dik első félévi folyamából csekélyszámu példányokkal rendelkezhetünk, ezennel 3 és 11 hóra uj rendkívüli előfizetést nyitunk. — Előfizetési feltételek: 5 hóra (február—junius) 2 ft. SO kr. — 11 hóra (február—december) ft. SO kr. fájg A pénzeslevelek bérmentesítve küldendők. — Pest, februárban 1857. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (egyetem-uteza 4. sz.) Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetemuteza 4-dik szám alatt Pesten.