Vasárnapi Ujság – 1857
1857-03-15 / 11. szám - Kapy György uram leányai. P. Szathmáry Károly 86. oldal / Elbeszélések - A gázvilágitás Pesten (rajzzal). Boros Antal 86. oldal / Természeti tudományok
8a tarozások , azért az átalánosan vett csendességet, a két udvar között komolyan fel nem zavarták. S igy állván a dolgok, joggal hihetők Erdély s annak rendei, hogy immár minden bajaiknak vége van. De nem jön ugy. Izabellának egész magyarhoni életfolyama a szenvedéseknek meg nem szűnő iskolája volt;s ha természetesnek látszik, hogy azok is segiték szivében a bizalmatlanság, a gyanú indulatait s a daczot kifejlődni : bizonyára az a hat év, mellyet országán kivül, annyi nyomásnak kitéve, töltött, érlelte jellemét olly makacs szilárddá, s e makacsság tevé aztán, hozzá járulván a szintés kétértelmű művészete is, kormánya utosó éveit olly viharosokká. — Országa főbbjeit, tanácsosait, minden kimutatott jóindulatok mellett sem hitte többé őszinte ragaszkodásunknak, s mindenikben, egy egy Martinuzzit vélt boldogtalan előitélete lappangani. Lengyeleit vette legbelső barátaiul magához; azoknak hízelgett, azoknak tanácsai voltak előtte az egyedül jók, szintetlenek, minden más titkos ellensége S ez idézte fel azon bajokat, mellyek végnapjait elkeseriték, kormányát híveivel meggyülölteték, sőt vérrel is undoklták. XXIX. Az elkeseredésből származott nemzeti visszahatás első nyilatkozata a Bebek Ferencz féle vállalkozásban mutatkozott. Nincs teljesen megállható alapja azon szemrehányásnak, melylyel némelly történet-írók, e tekintetben e férfiút illetik; sőt minden körülmény oda utal, melly szerint csakugyan alakult, s már 1557-ben egy tekintélyes nemzeti párt, melly átlátván kárait a kormány kizárólagosan Izabella által kezeltetésének, a lengyel befolyás ellenében módokat kerese ennek megváltoztatására; mit abban hitt föltalálni, ha az az anyakirályné mellé, de nem kirekesztésével annak, egy magyar kormányzótársat állit. E tisztre Bebek Ferencz engedé magát kijelöltetni. Meg is jelent ő Konstantinápolyban; okai meghallgattattak, s az oláh vajda bízatott meg a tiszttel, őt hivatalába iktatni. — Hogy Izabella mindent megkisértett a félt társtól szabadulni, tudva van; de följegyezve az is, melly szerint, midőn a királyné a kinevezést megsemmisítette , nem minden álnokság nélküli ravaszsággal, mégis maga küldött Bebek elé követeket, kik kérték hivatalát elfoglalni, s fogadni köszönetét haza és fia ügyében mutatott ezen gondoskodásáért. Bebek bizonyosan többet értett s tudott meg, mint mondva volt, s felhagyott a dologgal. Izabella nyugottnak mutatkozott , de megjegyezte magának Kendi Ferencz és Antal, Bebek, Balassa Menyhért, Csáki Mihály a kanczellár neveit, kiket egykor számadásra vonjon. Ezek közé teszi Forgács, az ősz Petrovics Pétert is, az állandó hűségű, hazáját szerető agg vitézt, ki egyedül bírta még a szenvedélyeket féken tartani; de őt a halál october 13-án 70 éves korában elvevé, kárára bizonyosan azon ügynek, mellyel eddig olly önmegadással szolgált; de jókor magának, nehogy ő is egyik véres tárgya legyen a fekete hálátlanságnak. Tetemes javaiban örökösül a királynét hagyá. XXX. Az első kísérlet meghiusult, de a nemzeti párt nem, s nem annak reményei. A 17 éves ifjú János Zsigmondra vetette mindenki szemeit, s ennek a lomha udvari körből kiszabadításához, az országos dolgok folyamába leendő befolyásához csatolták az ügyek jobbra fordulatát. A körülmények kedvezni látszottak. II. Henrik franczia király portai követe ura meghagyásából Erdélyen keresztül vévén útját Konstantinápolyba, üdvözlő tisztelkedést tett Izabellánál királya nevében, ajánlva egyszersmind ezután is közbenjárását a török udvarnál. Viszonzásul a királyné Báthori Kristófot bocsátá Párisba, kivel tartott hosszas beszélgetésben, kellő ismeretet szerezvén magának Henrik Erdélyről, annak dolgairól, az ifjú királyról, egyebek között azon ajánlattal is ereszté vissza azt, melly szerint, szövetségök s barátságuk állandósítása végett, hajlandó lenne az ifjú királynak húgai egyikét nőül adni.Nem hallgatta kedvetlenül Izabella a követ előterjesztését; de midőn az ország rendei, élvén a kedvezőnek látszó pillanattal, sürgetni kezdék azonnal a királynét, hogy fiát bocsátná ki Váradra, engedne helyet és szavat immár a felnőtt ifjúnak a polgári és katonai tanácsban s ez által nyisson utat annak, magát jövő hivatására képeznie, nehogy a folytonos gyámkodás alatt tartással, valóban királyi hajlamai elpuhuljanak, felforrott a féltékeny anyában a harag; s nem egyebet akarván látni a jóindulatu sürgetésben, mint Martinuzzi ármányai felújítását : határozottan visszautasított mindent, barátságot, házasságot , alattvalói jóakarata hozzája közeledést. Hatalmának vélt irigyeire kinyujtá boszuló kezeit, s az ellene, immost, tagadhatlanul összeszövetkezett Bebek Ferenczet, Kendi Ferenczet és Antalt, nem minden ösztönzése nélkül egyébiránt, lengyel és némelly magyar tanácsosainak, Gyula Fejérváron, 1558. sept. 1-je éjjelén, orgyilkos módon kivégeztette. Előterjesztette ugyan ez iránt a következő országgyűlésen okait , de mindezek az országnak iránta keserű elhidegülését meg nem gátolhaták. Mit midőn szomorúan kénytelen lett tapasztalni : még jobban elvonult udvara belsejébe, s magyarembernek alig lehetett hozzája férnie, most még inkább kegyelt lengyeleitől. XXXI. De a nyugtalanul töltött évek, 1559-ben, meghozták Izabellának is hervadása napjait, s kezdett elvégre dolgairól komolyabban elmélkedni. Megismerte igazságát a követelésnek, melly fiát immár inkább vágyott kormányon látni, mint kormányoztatva. Értette azt is, hogy napjai számlálva vannak. Megjáratván azért a török és bécsi udvarokat, a következő kötés pontok iránt tett egyezést Ferdinánddal : János Zsigmond nőül veszi a császár leányát illő nászajándékkal; ezért Ferdinánd nyeri Abauj megyét, s Bereg-Ugocsának, melly közös birtok lesz, feleadóját. János ura lesz Erdélynek, Máramarosnak s alsó Magyarországnak,de a királyi csiniről lemond, vévén mást akármit. Izabella Máramarosba teszi át lakását, Erdélyből egész udvarával kivonul. Az egyezés nagy titokban ment, azt csak Nizovszky lengyel tanácsos tudta voltaképen, ki a megerősítés végett azonnal el is indult Bécs felé. — De a halál mindennek eléje vágott, még azon évben váratlanul meghalván Izabella sept. 15. d. 12 órakor, 40 évében, mielőtt a követ Bécsbe még csak fel is érhetett volna. XXXII. Izabella, mint uralkodó , dolgai vitelében ügyes, előre látó, férfias magatartású vala; adakozó, nem fösvény azok közt, kik rá magokat érdemesitették. Mint nő , tiszta éltet élt; jámbor volt és szemérmes; reményre, örömre, bánatra egyaránt s hamar váltakozással hajlandó. Udvarát szereté királyi fénynyel ragyogtatni,s annak örömeiből nem zárta el magát, s ez az, a miben némellyek megbotránkozni szerettek. De meg kell mondanunk azt is, hogy e szép tulajdonait, utolsó éveiben a gyanú, szinlés, boszuvágy sötét jellege ülte meg : ezt nincs miért, nem is lehet szépitani.De visszatekintve a 20 év zivatarain, mellyeket, a 1!). évében már özvegy nő, átélt, látván mint taszítják, iszik el ép azok, kik az előtt oly hév odaadással karolták fel, mint kellett rettegnie örökösen magáért, fiáért : az igazságos történész köteles azt is megvallani, hogy ő nem volt, de erőszak által lett azzá, gyűlöltté, félelmetessé. Ezért, hogy idegeneket pártolt; ezért fiának olly hévvel féltése, elzárása, minélfogva aztán az, sem testi sem lelki nevelésben nem részesülhető ollyanban, minőt rendeltetése igényelt vala. Ez a legnagyobb menthetetlenség, s a történelem, megitéltetésének súlypontját ebben fogja feltalálni. Hamvai a gyulafejérvári nagy templomban temettettek el, oct. 8. 1559. A gáz-világitás Pesten. Röviden megismerkedtünk a gázkészités lényegével, s látva s ismerve e czélra szolgáló roppant gépezeteket, a minden utczában levő csővezetést, továbbá tekintetbe véve azon roppant költséget, mibe mindez a gázépülettel együtt * került, s hozzá véve még a hivatalnokok, a szolgaszemélyzet fizetését , önkénytelenül is azon gondolat s azon kérdés merül föl : Várjon, mivel előnyösebb a gázzal világítás az eddigi olajvilágitásnál, mellynél illy nagyszerű készületek mind elmaradtak? Vagy ennél csak a nagyobb világosság a város haszna? Mire a felelet ez **). Pest város a legutóbbi olajvilágitást ugy adta ki, hogy a bérlőnek minden egyes utcza-lámpától tartozott fizetni havonkint (3 ft. 30 pkr., igy tehát évenkint minden egyes lámpa világításáért 78 pft. Most minden egyes gázlámpánál a nyereség 22 pft. 16 kr., mert az egyes gázlámpa évenkint csak 56 pft. 42 krba kerül, s így e nyereség a lámpák számához mérve 13,000 pft., mit évenkint más jótékony czélokra lehet fordítni. De tekintve, hogy jelenleg %-dal több lámpa van, mint *) E gázépület rajzát lásd a Vasárnapi Újság mult évi 29-ik számában. — Szerk. **) Az ide vonatkozó adatok hitelesek. T. Weinberger ur, Pest városi gazda szívességének köszönhetem, ki megkeresésem- a illetőleg kérelmemre velem a legsziresb magyar barátsággal közli. B. A.