Vasárnapi Ujság – 1857

1857-03-15 / 11. szám - Kapy György uram leányai. P. Szathmáry Károly 86. oldal / Elbeszélések - A gázvilágitás Pesten (rajzzal). Boros Antal 86. oldal / Természeti tudományok

8a­ tarozások , azért az átalánosan vett csendességet, a két udvar kö­zött komolyan fel nem zavarták. S igy állván a dolgok, joggal hi­hetők Erdély s annak rendei, hogy immár minden bajaiknak vége van. De nem jön ugy. Izabellának egész magyarhoni életfolyama a szenvedéseknek meg nem szűnő iskolája volt;s ha természetesnek látszik, hogy azok is segiték szivében a bizalmatlanság, a gyanú indulatait s a daczot kifejlődni : bizonyára az a hat év, mellyet országán kivü­l, annyi nyomásnak kitéve, töltött, érlelte jellemét olly makacs szilárddá, s e makacsság tevé aztán, hozzá járulván a szintés kétértelmű mű­vészete is, kormánya utosó éveit olly viharosokká. — Országa főbb­jeit, tanácsosait, minden kimutatott jó­indulatok mellett sem hitte többé őszinte ragaszkodásunknak, s mindenikben, egy egy Marti­nuzzit vélt boldogtalan előitélete lappangani. Lengyeleit vette leg­belső barátaiul magához; azoknak hízelgett, azoknak tanácsai vol­tak előtte az egyedül jók, szintetlenek, minden más titkos ellensége S ez idézte fel azon bajokat, mellyek végnapjait elkeseriték, kor­mányát híveivel meggyülölteték, sőt vérrel is undoklták. XXIX. Az elkeseredésből származott nemzeti visszahatás első nyilat­kozata a Bebek Ferencz féle vállalkozásban mutatkozott. Nincs tel­jesen megállható alapja azon szemrehányásnak, melylyel némelly történet-írók, e tekintetben e férfiút illetik; sőt minden körül­mény oda utal, melly szerint csakugyan alakult, s már 1557-ben egy tekintélyes nemzeti párt, melly átlátván kárait a kormány kizá­rólagosan Izabella által kezeltetésének, a lengyel befolyás ellené­ben módokat kerese ennek megváltoztatására; mit abban hitt föltalálni, ha az az anyakirályné mellé, de nem kirekesztésével annak, egy magyar kormányzótársat állit. E tisztre Bebek Ferencz engedé magát kijelöltetni. Meg is jelent ő Konstantinápolyban; okai meghallgattattak, s az oláh vajda bízatott meg a tiszttel, őt hivata­lába iktatni. — Hogy Izabella mindent megkisértett a félt társtól szabadulni­­, tudva van; de följegyezve az is, melly szerint, midőn a királyné a kinevezést megsemmisítette , nem minden álnokság nélküli ravaszsággal, mégis maga küldött Bebek elé követeket, kik kérték hivatalát elfoglalni, s fogadni köszönetét haza és fia ügyében mutatott ezen gondoskodásáért. Bebek bizonyosan többet értett s tudott meg, mint mondva volt, s felhagyott a dologgal. Izabella nyugottnak mutatkozott , de megjegyezte magának Kendi Ferencz és Antal, Bebek, Balassa Menyhért, Csáki Mihály a kan­czellár neveit, kiket egykor számadásra vonjon. Ezek közé teszi Forgács, az ősz Petrovics Pétert is, az állandó hűségű­, hazáját sze­rető agg vitézt, ki egyedül bírta még a szenvedélyeket féken tar­tani; de őt a halál october 13-án 70 éves korában elvevé, kárára bizonyosan azon ügynek, mellyel eddig olly önmegadással szolgált; de jókor magának, nehogy ő is egyik véres tárgya legyen a fekete hálátlanságnak. Tetemes javaiban örökösül a királynét hagyá. XXX. Az első kísérlet meghiusult, de a nemzeti párt nem, s nem an­nak reményei. A 17 éves ifjú János Zsigmondra vetette mindenki szemeit, s ennek a lomha udvari körből kiszabadításához, az orszá­gos dolgok folyamába leendő befolyásához csatolták az ügyek jobbra fordulatát.­­ A körülmények kedvezni látszottak. II. Henrik franczia király portai követe ura meghagyásából Erdélyen keresz­tül vévén útját Konstantinápolyba, üdvözlő tisztelkedést tett Iza­bellánál királya nevében, ajánlva egyszersmind ezután is közben­járását a török udvarnál. Viszonzásul a királyné Báthori Kristófot bocsátá Párisba, kivel tartott hosszas beszélgetésben, kellő isme­retet szerezvén magának Henrik Erdélyről, annak dolgairól, az ifjú királyról, egyebek között azon ajánlattal is ereszté vissza azt, melly szerint, szövetségök s barátságuk állandósítása végett, hajlandó lenne az ifjú királynak húgai egyikét nőül adni.Nem hallgatta ked­vetlenül Izabella a követ előterjesztését; de midőn az ország rendei, élvén a kedvezőnek látszó pillanattal, sürgetni kezdék azonnal a királynét, hogy fiát bocsátná ki Váradra, engedne helyet és szavat immár a felnőtt ifjúnak a polgári és katonai tanácsban s ez által nyisson utat annak, magát jövő hivatására képeznie, nehogy a foly­tonos gyámkodás alatt tartással, valóban királyi hajlamai elpuhul­janak, felforrott a féltékeny anyában a harag; s nem egyebet akar­ván látni a jóindulatu sürgetésben, mint Martinuzzi ármányai fel­újítását : határozottan visszautasított mindent, barátságot, házas­ságot , alattvalói jóakarata hozzája közeledést. Hatalmának vélt irigyeire kinyujtá boszuló kezeit, s az ellene, im­most, tagadhatlanul összeszövetkezett Bebek Ferenczet, Kendi Ferenczet és Antalt, nem minden ösztönzése nélkül egyébiránt, lengyel és némelly magyar tanácsosainak, Gyula Fejérváron, 1558. sept. 1-je éjjelén, orgyilkos módon kivégeztette. Előterjesztette ugyan ez iránt a következő or­szággyűlésen okait , de mindezek az országnak iránta keserű elhi­degülését meg nem gátolhaták. Mit midőn szomorúan kénytelen lett tapasztalni : még jobban elvonult udvara belsejébe, s magyar­embernek alig lehetett hozzája férnie, most még inkább kegyelt lengyeleitől. XXXI. De a nyugtalanul töltött évek, 1559-ben, meghozták Izabellá­nak is hervadása napjait, s kezdett elvégre dolgairól komolyabban elmélkedni. Megismerte igazságát a követelésnek, melly fiát immár inkább vágyott kormányon látni, mint kormányoztatva. Értette azt is, hogy napjai számlálva vannak. Megjáratván azért a török és bé­csi udvarokat, a következő kötés­ pontok iránt tett egyezést Ferdi­nánddal : János Zsigmond nőül veszi a császár leányát illő nász­ajándékkal; ezért Ferdinánd nyeri Abauj megyét, s Bereg-Ugocsá­nak, melly közös birtok lesz, feleadóját. János ura lesz Erdélynek, Máramarosnak s alsó Magyarországnak,de a királyi csiniről lemond, vévén mást akármit. Izabella Máram­arosba teszi át lakását, Erdély­ből egész udvarával kivonul.­­ Az egyezés nagy titokban ment, azt csak Nizovszky lengyel tanácsos tudta voltaképen, ki a meg­erősítés végett azonnal el is indult Bécs felé. — De a halál min­dennek eléje vágott, még azon évben váratlanul meghalván Iza­bella sept. 15. d. 12 órakor, 40 évében, mielőtt a követ Bécsbe még csak fel is érhetett volna. XXXII. Izabella, mint uralkodó , dolgai vitelében ügyes, előre látó, férfias maga­tartású vala; adakozó, nem fösvény azok közt, kik rá magokat érdemesitették. Mint nő , tiszta éltet élt; jámbor volt és sze­mérmes; reményre, örömre, bánatra egyaránt s hamar váltakozás­sal hajlandó. Udvarát szereté királyi fénynyel ragyogtatni,s annak örömeiből nem zárta el magát, s ez az, a miben némellyek megbot­ránkozni szerettek. De meg kell mondanunk azt is, hogy e szép tu­lajdonait, utolsó éveiben a gyanú, szinlés, boszuvágy sötét jellege ülte meg : ezt nincs miért, nem is lehet szépitani.De visszatekintve a 20 év zivatarain, mellyeket, a 1!). évében már özvegy nő, átélt, látván mint taszítják, iszik el ép azok, kik az előtt oly hév odaadás­sal karolták fel, mint kellett rettegnie örökösen magáért, fiáért : az igazságos történész köteles azt is megvallani, hogy ő nem volt, de erőszak által lett azzá, gyűlöltté, félelmetessé. Ezért, hogy idege­neket pártolt; ezért fiának olly hévvel féltése, elzárása, minélfogva aztán az, sem testi sem lelki nevelésben nem részesülhető ollyan­ban, minőt rendeltetése igényelt vala. Ez a legnagyobb menthetet­lenség, s a történelem, megitéltetésének súlypontját ebben fogja feltalálni. Hamvai a gyulafejérvári nagy templomban temettettek el, oct. 8. 1559. A gáz-világitás Pesten. Röviden megismerkedtünk a gázkészités lényegével, s látva s ismerve e czélra szolgáló roppant gépezeteket, a minden utczában levő csővezetést, továbbá tekintetbe véve azon roppant költséget, mibe mindez a gázépülettel együtt *­ került, s hozzá véve még a hivatalnokok, a szolgaszemélyzet fizetését , önkénytelenül is azon gondolat s azon kérdés merül föl : Várjon, mivel előnyösebb a gáz­zal világítás az eddigi olajvilágitásnál, mellynél illy nagyszerű ké­születek mind elmaradtak? Vagy ennél csak a nagyobb világosság a város haszna? Mire a felelet ez **). Pest város a legutóbbi olaj­világitást ugy adta ki, hogy a bérlőnek minden egyes utcza-lám­pától tartozott fizetni havonkint (3 ft. 30 pkr., igy tehát évenkint minden egyes lámpa világításáért 78 pft. Most minden egyes gáz­lámpánál a nyereség 22 pft. 16 kr., mert az egyes gázlámpa éven­kint csak 56 pft. 42 krba kerül, s így e nyereség a lámpák számá­hoz mérve 13,000 pft., mit évenkint más jótékony czélokra lehet fordítni. De tekintve, hogy jelenleg %-dal több lámpa van, mint *) E gázépület rajzát lásd a Vasárnapi Újság mult évi 29-ik számában. — Szerk. **) Az ide vonatkozó adatok hitelesek. T. Weinberger ur, Pest városi gazda szí­vességének köszönhetem, ki megkeresésem- a illetőleg kérelmemre velem a legsziresb magyar barátsággal közli. B. A.

Next