Vasárnapi Ujság – 1857
1857-04-12 / 15. szám - B. Radák Istvánné (arczkép). P. Sz. K. 117. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. A hazafiságnak, férfiúi tetterőnek és jellemszilárdságnak annyi buzdító példái után, mint e lapokban már közlöttünk, bizonyosan szívesen veendik olvasóink, ha koronként a női erények magasztos példányait is bemutatjuk. Az ide mellékelt arczkép a kis Erdély, s mondhatnám Magyarországnak egyik legnagyobb leányát báró Radák Istvánnét, szül. gróf Rhédey Klárát ábrázolja. Azok, kik ősanyáinkat kezökben karddal szeretik képzelni, lehet, hogy e szende anyai tekintetben eszményképüket föl nem találják , de kik a nőben földre küldött angyalt, a háziasság és jótékonyság nemzőjét keresik, tisztelettel fognak itt kalapot emelni. Báró Radák Istvánné ez utóbbiak közé tartozik. A Rhédeyek fejdelmi véréből származva, úgy látszik, örökölte azon nagy lelkűséget és titokban működő jótékonyságot, mellynek méltó párját nővére férjében gróf Mikó Imrében mindinkább csodálja a két haza. Sokan, igen sokan lesznek, kik e kitűnő hölgyet névleg sem ismerik; de épen ebben is fekszik egyik nagy érdeme. — Nem hiúság, nem dicsvágy a rugók, mellyek a nemes gróf hölgy szivét jótékony tettekre ösztönzik, — hanem belső ösztön, melly önmagán kivül nem keresi jutalmát. — Láthatlan ő, mint a lég, mellyből életünket szívjuk; névtelenül keresi föl a szenvedőket ? hálára nem számítva tűnik tova a jó tett után. A grófné mindenek fölött anya. Anyja gyermekeinek, anyja az árváknak és szerencsétleneknek. Én még jól emlékszem azon szegény papoktól hátrahagyott árvákra, kik ünnepi napokon, egyszerűen öltözve követék a nemes grófné szent egyházba vezető lépteit. Ezeket a grófi hölgy maga kereste föl s négyenötönkint erkölcsös jó gazdasszonyokká nevelte, anyailag gondoskodván róluk czélhoz jutásukig. Hány szegény ifjú köszönheti e nagy honleánynak iskoláztatását, előmenetelét ? .... Az a földön nehezen lesz följegyezve; de él a boldogokká és derék polgárokká lettek szivében; fölírva az égben! . . . A grófné ősi szokásainkat szigorúan tartja. Ha betegségből gyógyul föl, az örömet egész körzete megérzi. — Első tisztjétől a helység utolsó koldusáig mindenki részesül kegyajándékaiban, mellyek mindig ugy választják, hogy az ajándékozottnak ne csak örömöt szerezzenek, de egyszersmind szükségén is könnyitsenek. Az ó év utolsó napján ebédlőjében hosszan fölteritett asztal áll, mellynek egész hosszában uj évi ajándékok feküsznek egész udvara és körzete számára. Minden darabon a birtokos neve. És a grófné, szemében örömkönyükkel áll az asztalfőn. — S amilly jótékony ő a hatáskörébe jutottak iránt, ép olly BÁRÓ RADÁK ISTVÁNNÉ