Vasárnapi Ujság – 1857
1857-04-26 / 17. szám - Szigligeti (arczkép). Jókai Mór 137. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. — Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai Újdonságokká!" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Aki már tudja, hogy mi a magyar nemzeti szinház, az tudni fogja, hogy kicsoda Szigligeti ? Akik még többet is akarnak felőle tudni, azok olvassák meg e rövid életrajzot. Szigligeti Ede atyját Szathmáry Józsefnek, anyját Szerepi Katalinnak hitták; ő maga Szathmáry József nevet viselt mint gyermek és később, mint szorgalmas tanuló. Szülői mérnöki pályára nevelték; Nagyváradon és Temesvárott taníttatva s tanulmányai befejezése végett felküldék Pestre. A művészet jó szelleme azonban azt sugá az ifjúnak : „hagyd el e pályát, van egy másik fölméretlen ország, a mit neked kell tagositanod, más épületeket kell neked fölépítened, más pusztaságot lakhatóvá tenned, mint az, a mellyre készülsz." Az ifjú megérté jó szelleme sugallatát, és lett szinész. Azonban a családi tisztes nevet kétséges koczkára tenni nem volt szabad; igy lett Szathmáry Józsefből Szigligeti Ede. Később azután e név hirt és becsülést gyűjtött maga körül, s büszkesége maradt annak, a ki azt nem örökölte, hanem önmagát tette családja első ősévé. Mint színműírót min- szig 1den évben uj meg uj koszorúkkal láttuk őt megjelenni, s azok közül bizonyosan több megmaradt örökzöldnek, mint ahány elhervadt. Legelső művei voltak : A megjátszott cselek, dráma és Dienes szomorújáték; ezek még Budán kerültek szinre. Következtek Vazul, Gyászvitézek, Pókaiak, Abaj Romilda, Miczbán, Czilley, Rózsa, Al Endre, Troubadour, Korona és Kard, Nagyidai czigányok, Kinisi, Szökött katona, Gerő, Két pisztoly, Zsidó, Gritti, Rab, Vándor színészek, Szekrény rejtelme, Zách unokái, Pasquil, Csikós, Mátyás fia, Színésznő, Renegát, Istenitélet, Rákóczy, Liliomfi, Fidibusz, Házassági három parancs, Vid, Egri nő, Aggteleki barlang, Nagyapó, Andronik, IV. István, III. Béla, Arcz-kép, Tündér Ilona, Lári Fári, Czigány, Castor és Pollux, Csokonai, Diocletian, Pünkösdi királyné, Dalos Pista, Pál fordulása, Veszedelmes jó barát, Nevelő kerestetik, Világ ura, 10000 forint, Amama, Béldi Pál (folytattatik). Összesen hatvanegy színművet irt! Azok közül öten : Rózsa, Vándor színészek, Zách unokái, Mama és Béldi Pál száz aranyos jutalomérti versenyben diadalmaskodtak, kettő : Kinisi és Gerő másodjutalmat nyert, legnagyobb rész nagy hatással tartotta fenn magát, és csak három esett el a deszkák csatamezején: Frangepán Erzsébet, Rontó Pál és a Debreczeni ripök; ellenben százszoros diadalt aratott a Szökött katona (mellynek felemlítésénél kegyelmes akarok lenni s nem vetem szemükre a birálóknak, a mit e mű ellen vétettek) és későbbi népszínművei : drámái közül a Pókaiak, Miczbán, Rózsa v. j., Gritti, Zách unokái, Mátyás fia, Rákóczy, Vid, Andronik, Diocletian, Világ ura stb. stb. *) iget' ') Midőn e sorokat irom, még akkor Béldi Pál nem adatott elő.