Vasárnapi Ujság – 1857
1857-04-26 / 17. szám - Nép és tájrajzok: A római sánczok vidéke. Kondor Lajos Sokácz menyecske (kép) 141. oldal / Hazai tájleirások - Zólyomi vár (képpel). K-ly J-s 141. oldal / Hazai tájleirások
141 állnak, gazdaságát fiai s unokái által akkép kezeli, hogy a legidősb fia oldala mellett a másod gazdát képviseli, azután jön a volár (gulyás), csoban (juhász) és a legifjabb a szvinyár (kanász.) Jellemző, hogy farsangjok csak három napig tart, melly alatt minden lakodalom végbe megy, még pedig nagy cerimóniával. Ha a legifjabb, t. i. a kanász, házasodik, egy nappal elébb az erdőről haza hivják. Miután uj kalap, szűz és sarkantyús csizmába fölöltöztették, dudaszóval mennek menyasszonyáért, és a pap által megrendelt időre a templom előtt összegyűlnek. Megnyilván a templom ajtaja, az egész csoport betódul. Itt lakásban állnak, s először beszenteltetnek, azután név és pár szerint a hozzájok tartozó tanukkal összeállittatnak, megeskettetnek. Esketés után ujjongások, kurjongások s dudaszó mellett (a mennyire telik) haza sietnek, ekkor az alig 16 éves férjnek első gondja a teritett asztalhoz ülni, a talán még sohasem is evett pecsenyék, rétesek és süteményekből jóllakni, fölborozni, hogy bátorságot szerezzen magának, feleségével néhány szót váltani. — Ebéd után tánczra vezeti, melly a falu legelőkelőbbjének háza előtt tartatik, itt azután félig lassan a nemzeti kólótánczot eljárja, kedves feleségének merő hizelgésböl lábait tapossa. Estve menyasszonyát haza vezeti, uj ruháját leveti, bocskorba öltözködik, tarisznyáját vállára vetvén az erdőre nyájához siet, majd ha a tarisznyájából kifogy , feleségét is meglátogatja. Több ünnepélyességgel tartatnak a másodgazdák lakodalmai, kiknek menyasszonyai aranyos mentébe öltözve, a négylovas kocsiról maguk le nem szállnak, hanem udvariasan le-és fölemeltetnek, a mikoron lábuk alá a templom ajtajáig szőnyeg teríttetik. — Férjeik a nőket szigorúan tartják, s ezek a családasztalnál sem ülnek velük, hanem, a tányérból merítve, hátuk mögött esznek. A fonó-házakat szeretik, mellyek, hogy többnyire erkölcstelenségek gyülhelyei, arról a magyar földön is szólhatunk. — Kondor Lajos, Zólyom, melly 1244-ik évi január 5-én kelt és IV. Béla királytól nyert kiváltsággal szabad királyi várossá emeltetett, s a melly királyi oklevelet Mátyás, I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf megerősítették, Zólyommegye középpontja, legszebb tájékán, a mellette lefolyó Garan vizének balpartján, Besztercze sz. kir. várostól délfelé ig 4 állomásnyi távolságra fekszik. A selmeczi postautban Bucsán túl egy posta fogatnyival felérvén, a magasan emelt csinált uton kellemes meglepetéssel szemléli az utas a Garantól keresztül hasitott hosszú völgyet, mellynek túlsó végén Besztercze tornyai, erülső végén pedig Zólyoméi nyúlnak fel, a régi várral együtt. Két ócska torony maradványai közt vezet fel egy szekérút a vonó hídig, mellynek végén az egyetlen bejárást engedő tömörboltozatu kapu áll. Ezen oldalról összefüggésben volt valaha a vár a várossal. Régi fegyverek és harczi készületek békésen hevernek ma a kormos falakon,a mostani néhány urasági hajdúból álló őrizet fegyverei mellett, kik most nem annyira hadi, mint gazdasági szolgálatra fordíttatnak. A belvár udvarára szinte csak egy kapu enged bemenetet. Góth csúcsboltozatok nyúlnak itt fel finom faragású mesterileg készített sugár oszlopokkal; a falakat fülkékre (cellákra) a boltivet pedig koczkákra osztván, mellyekben még az őskor készítette festés maradványok bizonyítják az építő fény kedvelését. Egy emelettel vannak feljebb a várúr szobái, azon nagy teremmel együtt, mellyben ama nevezetes országgyűlés tanácskozmányai folytak. A magyar királyok s vezérek ábrái életnagyságban a terem boltozatára vannak festve, melly ábrák azonban a valódi hasonlatosságot nem bizonyítják. Azon szobák, mellyeket egykor Corvin Mátyás használt, most már magtáraknak, s a kamarai tisztség lakhelyéül használtatnak. A legutolsó szobában kelet felé egy függőajtó zárja el a föld alatti boltozatba való menetelt, hol Bethlen a Pozsonyból ide hozott koronát tartotta, nehéz vasajtók, karvastagságú reteszek s mesterséges lakatok tanúságot adnak, milly sokat tartott a hatalmas ember győzedelmi jeleinek legragyogóbbikára. A várkápolna kicsiny és fénytelen, de a korábbi századok bélyegét viseli magán, melly néhány hajdan ott lakott mágnások maradványait zárja keblébe. Borzasztó a nyugoti torony mély börtönébe tekintés, mellyben számtalan sóhaj és jajszó hangozhatott el hallatva és hallatlanul, midőn a rettenetes Giskra élet és halál uraságot gyakorolván e vidéken, ezen várból hirdeté karddal írott törvényeit. A cseléd és lovász csoportnak tágas lakszobái hosszas négyszögben nyúlnak körül a főépületen, mellynek a Garan felé néző oldalán, hol a szikla leginkább ellapul, erős külfalai valának, de most már halomra dőlnek. Ezek olly vastagok voltak, hogy két szekér kitérhetett rajta egymásnak. A külső bástya pedig egészen a Szlatina és Garan összefolyásáig nyúlik ki. Ugy hiszem, felesleg mondanom is, hogy mély kutak, őrtornyok, föld alatti utak, és minden rejtek helyek, mellyek egy illy régi várhoz megkívántattak, itt is megvannak. Jövedelmei Zólyomnak a kisebb királyi haszonvételek, „Bahova Torna" nevü majorság, Leszkócz, Lukovo és Baczur helységek; csorbítja azonban a város jövedelmeit a Garan évenkinti kiáradása, melly az utakat mindenkor megrongálja, úgyannyira, hogy sokszor a járást is könnyen veszélyesé tenné, ha a lakosok szorgalma és a város nem iparkodnék gátat vetni a mindent romboló viznek. 1378-ban Nagy Lajos az itt mindekkorig Rákosnak nevezett tájékon, hol most szép és viruló rétek és jó kapáló földek vannak, országgyűlést tartván, ugyanitt Hedvig leányát Jagelló lengyel királynak feleségül adá. Megjegyzésre méltó még az is, hogy I. Ferdinánd 1563-ban november 16-án kelt királyi kiváltság által a véres viasszali pecsételtetést megengedé. — Zólyom szomszédságában van a dobranai uradalom is, s mondják, hogy Verböczy a dobranai várban, mellyből most csak romok láthatók, irta volna hármas könyvét (Tripartitum J. H.), melly vélemény igen valószínűnek látszik annyival is inkább, mert valaha a Verböczyek birták a várat a hozzá tartozó birtokokkal együtt. Figyelemre méltó nevezetesség itt a várostól délre eső „Puszti hrad" nevü váromladék, mellyet Bors, Árpád fővezére építtetett. E várromon felül nyugot felé vonuló erdő részét még most is Bursovának nevezik.— Ugy nem különben figyelmet érdemel a várostól 1/2 órányi távolságra és Szliács felé vonuló ,,Borova hora" nevü dombocska, mellynek közepén a szliácsi vizhez hasonlatossággal biró tócska van, s kenderáztatásnak használtatik; bányát kezdének itt először a lakosok ásni, melly czéljuktól azonban a folyton fakadó vizeket elmozditá. E dombocska szántóföldekkel van körülvéve, s néhány év előtt czérnavékonyságu tiszta arany szálat, mellynek darabjából még most is látható egy aranygyűrű a bécsi kincstárban; mult. században szintén arany czernával körülfont buza kalászt találtak. E ritkaságoknak magyarázata különféle, leghihetőbb, hogy a török háborúk alatt innen számos család kiköltözött s ezek kincseiket föld alá ásták. Egy különös ritka tüneményről még most is beszélnek a zólyomi öregek, mit ők is a hagyomány utján öröklének. 1616-ban esőközben egy nagy fakereszt esett le a városba, mellyet a város az akkori ország nádorának mint valami különös esemény jelét megküldé, de a nádor, midőn az eseményt béketűréssel kihallgatta volna, azon keresztet visszaküldé a városnak. Ezen kereszt a zólyomi vár levéltárában sokáig tartatott, de az idő viszontagságánál fogva a mint jött, ugy el is enyészett. K . . . ly J... s. Zólyomi vár. (Vége.) Nép- és tájrajzok : Sokácz menyecske.