Vasárnapi Ujság – 1857
1857-05-17 / 20. szám - Korizmics László (arczkép) 165. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a „Politikai Ujdonságokkal" együtt csupán csak 3ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Korizmics László: Hazánk egyik legelismertebb gazdasági tekintélyének arczképe áll előtted, nyájas olvasó. E férfiú is azok sorába tartozik, kiknek nevét hálásan emlitendi a boldog utókor, melly vissza fog pillantani azokra, kik Magyarország értelmiségi s jóléti fejlődésének úttörői s utóbb vezérei és szorgalmas munkásai valának. Korizmics László született Agg-Szent-Péteren, Fehérmegyében 1816-ban márt. 29-én. Iskoláit részint Budán, részint Pesten végezte 1825-től 1835-ig. A pálya, mellyre eredetileg készült, a mezei gazdaság és a mérnökség volt. A mezei gazdaságra az elméleti utmutatást a mérnöki tanfolyam alatt, a gyakorlatit atyja, K. Mátyás— ki jeles gazda volt — vezérlete alatt nyerte. Később magánszorgalom volt főleg a forrás, a mellyből meritett. Iskoláit végezvén, 1835-ben Adonyba jutott, Fehérmegyébe, mérnöki gyakorlatra, honnan két évi gyakornokság után 1837-ben ismét Pestre ment, letenni a negyedik, utolsó mérnöki szigorlatot. évi — Adonyban a gróf Zichyek mérnöke mellett töltött ez után még egy évet, s 1838-ban herczeg Esterházy Pál ozorai uradalmába került, mint segédmérnök, önálló hatás1841-ben a nevezett herczeg barsmegyei kiterjedt lévai uradalmába nevezte őt ki szabályozó főmérnöknek. Ez időtájban (1840—41) kezdett írni «dasági folyóiratokba. Először az „Ismertetőben" jelent meg több apróbb dolgozat. Léván 1848-ig volt, mint főmérnök, a gaztele melly időszak alatt foglalkozása mérésekből és szabályozásokból állott. Léván léte alatt készitett egy rétöntözést is 1845/l-ban, mellyet a Gazdasági Egyesület küldöttségileg megszemléltetvén, nyilvános dicséretre talált méltónak. Ez idő alatt részint saját neve alatt, részint álneveken sokat irt a „Magyar Gazdá"-ba, mindig gazdasági és nemzetgazdászati dolgokról. Irt más lapokba is. Szintén ez időszakra esnek becses levelei a rétöntözésről, s koszorúzott pályamunkája a „Jószágrendezés"-ről. 1848 - ban Korizmicsot, a nélkül, hogy kereste volna, a földmivelési minisztériumba nevezték ki a földmivelési osztály titkárának. Jószágrendezési munkája vonta rá a közfigyelmet, melly ma kevéssel azelőtt jelent meg a „Magyar Gazdá"-val. 1849-ben inditá meg a „Gazdasági Lapokat," melly jeles folyóirat mai napig fenáll. Eleinte, az akkori viszonyok közt, alig volt háromszáz előfizetője, most már ennek is örvendetes számra növekedett olvasó közönsége. 1849. végén b. Geringer, akkori teljhatalmú cs. kir. biztos, gazdasági és közgazdászati dolgokban mint referenst használta Korizmicsot. Nevezetesb dolgozatai ez időből , a kárpótlás terve s a tagositás és birtokelkülönzési kérdések körül forogtak stb. 1850. végén a magyar cs. kir. pénzügyigazgatósághoz neveztetett ki tanácsosnak, s ugyanez évben a budapesti kerületi adóbizottmányhoz ülnökül. A pénzügynél előbb az adó dolgában, utóbb a jószágkezelés dolgában volt előadó. körrel. Korizmics László _