Vasárnapi Ujság – 1857
1857-05-24 / 21. szám - Kukoricza-szalmából papir. Dr. Tőkés 181. oldal / Természeti tudományok - Hódolati jelvények: Kereskedelmi testület emléke (kép) 181. oldal / Vegyes tartalmu czikkek
181 Hódolati jelvények Pesten május 4-én. Lapunk 19-ik számában közöltük leírását azon diszműveknek, mellyek a cs. kir. Felségeik legmagasb megérkezése napján Budapest nyilvános teréin nevelték az ünnepély külfényét. Ugyanott közöltük a nagyhid utcza nyílásán emelt pompás diadalkapu rajzát. Hátravan, hogy a többi szép mű rajzaival is megismertessük olvasóinkat. Mai számunk a pesti izraelita község és a kereskedelmi testület (Lloyd) által emelt építményeket tünteti fel hű másolatban. Jövő számunkban a budai díszművekkel fejezendjük be e tárgyú közléseinket, még mielőtt a külföldi képes újságok megelőznének. Nem melegében közöljük ugyanezen újságot olvasóinkkal. Beszéltek már e tárgyról sokan, örültek rajta, vitatkoztak felette, aminthogy teljesen meg is érdemli azt. Nem fog többé drága rongy kelleni a papír készítéséhez, sokkal olcsóbban foghatunk majd gyártani ollyat .... egyszerűen kukoriczaszárból. Hallatlan, de igaz! Századunkat a papir korának nevezik és ez élcczet tekintélyünket és értékünket akarák csökkenteni azok előtt, kik az aranykorban éltek, azon rengeteg mennyiségű hitelpapírra utalván, mellyek a mai forgalom fő életerejét képezik. Ugy hiszem azonban, hogy korunkat a szó komoly értelmében nevezhetjük el papir-kornak, és erre büszkék lehetünk. Olly állam, mellyben az írott okmány aranynyal egy értékű, olly nép, melly közt ezer millió forint értékpapirokban képezi az árkeretet, olly magas jogi kifejlettségnek s a közhitel olly fokának tanújelét mutatja fel, mint a millyennel csak a civilisatio, emelkedő művelődés és a próbált igazságérzet üdvös befolyása alatt gyarapodó államokban találkozunk. Olly nép, melly nem bir értékpapírokkal, még mindig kifejletlen nép. És a papir nem zászlója-e a szellemi kincseknek! Büszkék lehetünk és örülünk, hogy papír korszakban élünk, mert ha a világhirű vegyész Liebig szerint a szappan-szükséglet mértékül szolgálhat valamelly állam culturájának megismeréséhez, mennyivel inkább még a papir fogyasztása? Az ausztriai birodalomban évenkint fél millió mázsa papir fogy el. A német vámegylet (Zollverein) Ausztriával egyetemben egy millió mázsa papírt gyárt. Francziaország 5 milliót, mellynek pénzértéke 30 millió frank. Angolország 15 millió mázsát a szappan ségben. Ez tehát Európa többi országaival együtt 30 millió mázsa papírt tesz, amellynek minden évben szükségképen kell gyártatnia, miután ezerféle dologra nézve kikerülhetlen termény az. Miután 30 millió papírhoz 40 millió mázsa rongy szükségeltetik. Angolországban minden egyes embernek 75 fontot kellene szállítnia, ha Angolország maga akarná gyártani e roppant mennyiséget. E körülményből magyarázható a papír árának évenkinti feljebb szökkenése. Mindenkép azon voltak, hogy rongyot pótló anyagot találjanak fel és azon 10,000 pátens közt, mellyek Európában minden évben uj találmányokra osztatnak ki — nem túlzok, ha 10,000-re állapitom meg azok számát, miután tavaly egyedül Francziaországban 5830 találmányi pátens osztatott ki — azon 10,000 pátens közel 100-on fölül a papírgyártásra vonatkozik, és Liebig szerint a cultura mértéke-azaz ugyancsak Angolhonban fogyasztatik el legnagyobb mennyi-Mindenből akartak már papirost csinálni : fából, falevelekből, mohából sőt a törkölyből is — és mégis, olly anyag volt közel, melly legalkalmasbnak látszék ... és ez a szalma. Szalmából kell papirt gyártani tudni, mert sejtjük, sőt tudjuk is, hogy ama csodált papir, mellyet Chinából kapunk, szalmából van készítve. De mit érnek nekünk a chínai falak mögötti találmányok, mellyeket az élelmes és vizsga angol sem ravaszsággal, sem hatalommal nem bir elsajátítani; az európaiaknak a porcellánt, lőport és sajtót újra kellett feltalálni és következéskép a szalmapapirt is. A kukoricza-szalma a lőporral abban egyezik meg, hogy annak is többször kellett föltaláltatnia. Midőn, a mint tudva van, Schwarcz Bertholdtól eltagadák a lőpor találmányát, mivel tán általánosan azon közhit uralkodott, miszerint a német . . . csakugyan nem találta fel a puskaport, Böttger és Schönbein utólag hazudtolák meg e közhitet, a lőgyapotot fedezvén fel. 17-ik És tudjuk azt is, hogy már a században a tudós Janus Plancus Riminiben olly papirmalmot látott, mellyben a papir kukoriczaszárból készült és maga Schäffer mintegy másfél századdal azelőtt Regensburgban kukoriczaszárból csinálta a papirost, de még akkor a tengeri olly ritka volt minálunk, mint a virágzó aloe és igy csak e készítés-módnak elmélete maradt reánk anélkül, hogy bírtuk volna a gyakorlati kivitel titkát. Diamant Mór urnak elvégre sikerült sajátszerű elbánás és sajátszerű gépek segítségével a kukoricza szárát és leveleit olly módon feldolgozni és elkészíteni, hogy az e kezelés folytán nyert anyagból papirost lehet gyártani, mégpedig szépet, hajlékonyat, simát, nyomtatásra és írásra egyaránt tökéletesen alkalmast. E találmány különösen Magyarországra nézve mérhetlen horderejű. Diamant úr eljárása szerint 3 mázsa kukoricza - szalma 1 mázsa papirt ad. Amint már említem, Ausztria körülbelől millió mázsa papirt gyárt,mihez tehát 12 millió mázsa kukoricza-szalma volna szükséges. Reden báró szerint Ausztria évenkint 64 millió mázsa kukoricza-szalmát termeszt, amiből csak egyedül Magyarországra 24 millió esik. Az anyagot tehát kimerithetlennek mondhatjuk, miután a török búzatermelés élénkebbségével Magyarország és a birodalom még néhány termékenyebb tartománya egyedül képes volna fedezni azon összes papir mennyiséget, mellyre az iró, nyomtató és pakoló emberiségnek szüksége van. Ezen fölül az uj papírgyártási anyag igen olcsó. Hazánknak némelly megyéjében fűtenek a kukoriczaszárral vagy hamuvá égetik azt. Igaz, hogy el is telel rajta a marha, de ha már a szár jó áron fog elkelni, jobb takarmánynyal látja el szarvasmarháját a gazda, és igy kettős, hármas, százszoros az a haszon, melly e körülmény által el van érve . . . vagy a mint bizton hiszszük, el lesz érve. Nagy előnyére szolgál Magyarországnak az, hogy a kukoricza-szalma nem olly általánosan elterjedt termény mint a rongy, s melly mind ennek daczára jó bőven van. Északi Németországban, melly roppantul fogyasztja a papirt, és Angolhonban, mellynek papirszükséglete legnagyobb mind az öt világrészen, csak hírből ismerik a tengerit. E találmánynak mellyek tehát legközelebbi következései? Ausztria a papírgyártásban monopoliumot fog létesíteni, mellyel azon tilalom által, miszerint a kukoricza-szalmát ne szabadjon északi Németországba szállítani, hatalmas érvényre tudna emelni, vagy megtartván a gazdászati czikkek forgalmának elveit, ugy Ausztria a félanyagra nézve mindenesetre természetes monopoliumot fog magának fentartani és főképen Magyarországból sok millió mázsa kukoricza-szalma fog a tengeren által Angliába szállíttatni. Kukoricza-szalmából papir! Pesti hódolati jelvények: III. A kereskedelmi testület (Lloyd) által emelt emlék a lánczhid téren.