Vasárnapi Ujság – 1857

1857-05-24 / 21. szám - Kukoricza-szalmából papir. Dr. Tőkés 181. oldal / Természeti tudományok - Hódolati jelvények: Kereskedelmi testület emléke (kép) 181. oldal / Vegyes tartalmu czikkek

181 Hódolati jelvények Pesten május 4-én. Lapunk 19-ik számában közöltük leírását azon diszműveknek, mellyek a cs. kir. Felségeik legmagasb megérkezése napján Buda­pest nyilvános teréin nevelték az ünnepély külfényét. Ugyanott kö­zöltük a nagyhid utcza nyílásán emelt pompás diadalkapu rajzát. Hátravan, hogy a többi szép mű rajzaival is megismertessük ol­vasóinkat. Mai számunk a pesti izraelita község és a kereskedelmi testület (Lloyd) által emelt építményeket tünteti fel hű másolat­ban. Jövő számunkban a budai díszművekkel fejezendjük be e tár­gyú közléseinket, még mielőtt a külföldi képes újságok meg­előznének. Nem melegében közöljük ugyan­ezen újságot olvasóinkkal. Beszéltek már e tárgyról sokan, örültek rajta, vitatkoztak felette, a­minthogy teljesen meg is érdemli azt. Nem fog többé drága rongy kelleni a papír készítéséhez, sokkal olcsóbban foghatunk majd gyártani ollyat .... egyszerűen kukoricza­szárból. Hallatlan, de igaz! Századunkat a papir korának nevezik és ez élcczet tekintélyünket és értékünket akarák csökkenteni azok előtt, kik az aranykorban él­tek, azon rengeteg mennyiségű hi­telpapírra utalván, mellyek a mai forgalom fő életerejét képezik. Ugy hiszem azonban, hogy korunkat a szó komoly értelmében nevezhetjük el papir-kornak, és erre büszkék lehetünk. Olly állam, mellyben az írott okmány aranynyal egy értékű, olly nép, melly közt ezer millió forint érték­papirokban képezi az árkeretet, olly magas jogi kifejlettségnek s a közhitel olly fo­kának tanújelét mutatja fel, mint a millyennel csak a civilisatio, emel­kedő művelődés és a próbált igaz­ságérzet üdvös befolyása alatt gya­rapodó államokban találkozunk. Olly nép, melly nem bir ér­tékpapírokkal, még mindig kifejlet­len nép. És a papir nem zászlója-e a szellemi kincseknek! Büszkék lehetünk és örülünk, hogy papír korszakban élünk, mert ha a világhirű vegyész Liebig sze­rint a szappan-szükséglet mértékül szolgálhat valamelly állam culturá­jának megismeréséhez, mennyivel inkább még a papir fogyasztása? Az ausztriai birodalomban évenkint fél millió mázsa papir fogy el. A német vámegylet (Zollverein) Ausztriával egyetemben egy millió mázsa papírt gyárt. Francziaország 5 milliót, mellynek pénzértéke 30 millió frank. Angolország 15 millió mázsát a szappan ségben. Ez tehát Európa többi országaival együtt 30 millió mázsa papírt tesz, a­mellynek minden évben szükségképen kell gyártatnia, miután ezerféle do­logra nézve kikerülhetlen termény az. Miután 30 millió papírhoz 40 millió mázsa rongy szükségeltetik. Angol­országban minden egyes embernek 75 fontot kellene szállítnia, ha Angolor­szág maga akarná gyártani e roppant mennyiséget. E körülményből magya­rázható a papír árának évenkinti feljebb szökkenése. Mindenkép azon voltak, hogy rongyot pótló anyagot találjanak fel és azon 10,000 pátens közt, mellyek Európában minden évben uj találmányokra osztatnak ki — nem túlzok, ha 10,000-re állapitom meg azok számát, miután tavaly egyedül Francziaországban 5830 találmányi pátens osztatott ki — azon 10,000 pátens közel 100-on fölül a papír­gyártásra vonatkozik, és Liebig szerint a cultura mértéke-azaz ugyan­csak Angolhonban fogyasztatik el legnagyobb mennyi-Mindenből akartak már papirost csinálni : fából, falevelekből, mohából sőt a törkölyből is — és mégis, olly anyag volt közel, melly legalkalmasbnak látszék ... és ez a szalma. Szalmából kell papirt gyártani tudni, mert sejtjük, sőt tudjuk is, hogy ama csodált papir, mellyet Chinából kapunk, szalmából van készítve. De mit érnek nekünk a chínai falak mögötti találmányok, mellyeket az élelmes és vizsga angol sem ravaszsággal, sem hatalommal nem bir elsajátítani; az európaiaknak a porcellánt, lőport és sajtót újra kellett feltalálni és követ­kezéskép a szalmapapirt is. A kukoricza-szalma a lőporral abban egyezik meg, hogy annak is több­ször kellett föltaláltatnia. Midőn, a mint tudva van, Schwarcz Bertholdtól eltagadák a lőpor talál­mányát, mivel tán általánosan azon közhit uralkodott, miszerint a né­met . . . csakugyan nem találta fel a puskaport, Böttger és Schönbein utólag hazudtolák meg e közhitet, a lőgyapotot fedezvén fel. 17-ik És tudjuk azt is, hogy már a században a tudós Janus Plancus Riminiben olly papirmal­mot látott, mellyben a papir kuko­riczaszárból készült és maga Schäf­fer mintegy másfél századdal az­előtt Regensburgban kukoriczaszár­ból csinálta a papirost, de még akkor a tengeri olly ritka volt mi­nálunk, mint a virágzó aloe és igy csak e készítés-módnak elmélete maradt reánk anélkül, hogy bírtuk volna a gyakorlati kivitel titkát. Diamant Mór urnak elvégre sikerült sajátszerű elbánás és saját­szerű gépek segítségével a kukori­cza szárát és leveleit olly módon feldolgozni és elkészíteni, hogy az e kezelés folytán nyert anyagból papirost lehet gyártani, még­pedig szépet, hajlékonyat, simát, nyomta­tásra és írásra egyaránt tökéletesen alkalmast. E találmány különösen Ma­gyarországra nézve mérhetlen hord­erejű. Diamant úr eljárása szerint 3 mázsa kukoricza - szalma 1 mázsa papirt ad. A­mint már említem, Ausztria körülbelől millió mázsa papirt gyárt,mihez tehát 1­­2 millió mázsa kukoricza-szalma volna szükséges. Reden báró szerint Ausztria éven­kint 64 millió mázsa kukoricza-szal­mát termeszt, a­miből csak egyedül Magyarországra 24 millió esik. Az anyagot tehát kimerithet­lennek mondhatjuk, miután a tö­rök­ búzatermelés élénkebbségével Magyarország és a birodalom még néhány termékenyebb tartománya egyedül képes volna fedezni azon összes papir mennyiséget, mellyre az iró, nyomtató és pakoló emberi­ségnek szüksége van. Ezen fölül az uj papírgyártási anyag igen olcsó. Hazánknak némelly megyéjében fűtenek a kukoriczaszárral vagy hamuvá égetik azt. Igaz, hogy el is telel rajta a marha, de ha már a szár jó áron fog elkelni, jobb takarmánynyal látja el szarvasmarháját a gazda, és igy kettős, hármas, százszoros az a haszon, melly e körülmény által el van érve . . . vagy a mint bizton hiszszük, el lesz érve. Nagy előnyére szolgál Magyarországnak az, hogy a kukoricza-szalma nem olly általánosan elterjedt termény mint a rongy, s melly mind ennek da­czára jó bőven van. Északi Németországban, melly roppantul fogyasztja a papirt, és Angolhonban, mellynek papirszükséglete legnagyobb mind az öt világrészen, csak hírből ismerik a tengerit. E találmánynak mellyek tehát legközelebbi következései? Ausztria a papírgyártásban monopoliumot fog létesíteni, mellyel azon tilalom által, mi­szerint a kukoricza-szalmát ne szabadjon északi Németországba szállítani, hatalmas érvényre tudna emelni, vagy megtartván a gazdászati czikkek for­galmának elveit, ugy Ausztria a félanyagra nézve mindenesetre természetes monopoliumot fog magának fentartani és főképen Magyarországból sok mil­lió mázsa kukoricza-szalma fog a tengeren által Angliába szállíttatni. Kukoricza-szalmából papir! Pesti hódolati jelvények: III. A kereskedelmi testület (Lloyd) által emelt emlék a lánczhid téren.

Next