Vasárnapi Ujság – 1857
1857-06-07 / 23. szám - Szatmár-Németi (képpel). Zombory G. 208. oldal / Hazai tájleirások
208 vesbbé becsülendő emberi osztály, van számtalan egyén a tanultabb osztályokban, kik megvetve minden szentet, hasznost, jót és szépet, egyedül önérdeküknek és szenvedélyeiknek tömjéneznek, s kik annál veszedelmesebbek, mennyivel terjedtebb elmebeli képességük s anyagi hatalmuk. Javítani és tanítani kell tehát a parasztságot, és ezáltal szikrát gerjeszteni benne az önbecsülésre s a nemesebb hajlamokra, nem különben ezáltal módot nyújtani nekik anyagi jólétük gyarapodására; erre nézve pedig 1-ső teendő a keresztyén hitbeni alapos tanítás. Tagadhatlan, jólétünkre az anyagi munka elkerülhetetlenül szükséges, de ez magában nem elegendő, még ehhez szellemi erők is kivántatnak, illyenek pedig a vallás oktatásából származottak. Nézzünk egy vallásos családot, milly tisztelettel, engedelmességgel viseltetnek tagjai a családfő iránt, és a családfő milly szeretettel, jó akarattal s jó oktatással van alárendeltjei iránt; ahol szeretet, egyetértés van, ott kedv is uralkodik, a kedv varázserejét pedig a munkában mindenki tapasztalhatja, csak ezen egyetlen családi viszony nem fő rugó-e a család jólétére? A vallásosságból származó és az anyagi jólétet előmozdító tulajdonokhoz tartozik még : más embertársainkkal való békés élet, józanság, munkásság s becsületesség.Ellenvetésül mondhatják: vannak családok, vallástalanok, és mégis gazdagok; ezt én is elismerem és magam is tapasztaltam, de ki mutathat fel családot, mellynek nagy atyja, atyja és fia vallástalanok és erkölcstelenek voltak, és még is a fia olly szabad rendelkezésére álló anyagi vagyonnal birt volna, mint nagyatyja? — Mondják ismét: Vannak vallásos emberek is elegen szegények, és a legnyomorultabb helyzetben. Erre nézve először is azt felelem, ki tudja, tiszta vallásosság vezérli-e őket, vagy csak szineskednek; és 2 or, a tiszta vallású embereket is érheti balsors, de azért ez nem szegény, van keblének egy kincse, melly minden földi vagyonnal felér, s melly öl a földi csapások súlya alatt is boldoggá teszi. De forduljunk csak meg és térjünk be egy vallástalan s erkölcstelen parasztházhoz, már kivülröl hallani a lármát és szitkozódást, s bemenvén a szobába, mindenkit külön szögbe húzódva találunk; nincsen itt egyetértés a család tagjai közt, nincsen tisztelet a fiúban szülei iránt, de a szülők sem tesznek arra érdemet, az anya emlőjén hordva a kisdedet, máris kenyérre önti a pálinkát és így szoktatja magzatját a korhelységre, ha a gyermek kevéssé megnő, akkor a vallástalan atya fogja tanitás alá, először is örömet tanusit, ha a fia mentől czifrábban káromkodik, ez alapja a fajtalan beszédnek, továbbá az atya az anyával czivakodván, a gyermek hol az egyik, hol a másik szülőjéhez húzódik, és ennek pártfogása alatt, sőt néha biztatására, másik szülőjét becsteleníti, innét származik a szülök iránti tiszteletlenség; vagy az atya a háztól elmenvén, az anya titkon süt, főz vagy a korcsmába viszen valamit, e miatt az anya gyermekét megtanítja a titkolózásra, és a gyermek mindennek látásából szoktattatik a hazugságra, pákoszkodásra és lopásra; később az atya a gyermeket munkára alkalmazván,mind azon fogásokra pontosan betanítja, mellyeket ő tud a mások megcsalására, szoktatja a mezei kártételekre, s bizony akad szülő, ki a lopásra is ad a gyermeknek elemi oktatást; felserdülvén a fia, az atya rendesen megosztja vele pálinkáját, vagy borát, ha tán néha a gyermek vonakodik inni, az atyja még ütleggel is kényszeríti az ivásra. — A gyermek így felnevekedvén, kivált ha még az elhanyagolt falusi iskolában legkevésbé akadályoztatott az eddig betanult erkölcstelenségekben, nem lehet tőle kívánni, hogy szülei iránt, kiktől minden roszat tanult, tisztelettel s engedelmességgel viseltessék; de nem is teszi azt a gyermek, hanem oda hányja az atyjának és anyjának a legundokabb szitkokat, mintha csak könyvből olvasná. Durva baromi módon viseltetik szülei iránt, nejét is kevésbé becsüli, és elalszik benne a szeretet szikrája olly annyira, hogy még a gyermekei iránti szeretet is kihal belőle. De ha már ennyire el vannak fajulva, nem lehet tőlök várni a más embertársaik vagy feljebbvalóik iránti tiszteletet, s jó akaratot, ők csak anyagi szükségtől kényszerítve — melly illyeneknél otthonos — hódolnak, de csak addig, míg szükség kényszeríti, s mig a törvényes hatalom büntetésétől rettegnek. Hogy az illy családnál boldogság és jólét lakjék, gondolni sem lehet. (Folytatása következik.) Szatmár-Németi. Egy a legrégibb s legnevezetesebb szabad kir. városok közül, fekszik Pesthez keletre 40, Debreczenhez 12 mérföldnyi távolságra, termékeny rónaságon. a környéke nem tartozik regényes tájakhoz, ollyan egyszerű az mint minden róna vidék, nem gyönyörködtetik itt a vándort sem a dúsnövényzetű hegyek változatossága, sem a szirtek ég felé nyúló kopár csúcsai, egyhangúságát csak itt ott szakítja meg egy-egy csoport fa vagy erdő, s csak a keleti láthatáron kéklenek a szomszéd Mármaros megye magasabb hegylánczai, de annál jobban gyönyörködteti a gazdát az aranykalászok dús hullámzata, mellyek tenyésztésére földe igen alkalmas. — Térjünk tehát a város nevezetességeire át : Szatmári Németitől hajdan a Szamos választotta el, az elsőt már Árpád magyarjai mostani helyén találták, a mellette később épült Németit, a szent István hitvesével Gizellával idejött németek szállották meg, a mint ezt II. András leveléből láthatni. 1715-ben Szatmár Németivel összekapcsoltatván, egy szab. kir. várossá lett. Nevezetes épületei: a kéttornyú kúpos róm. kath. székesegyház, melly jelenleg Magyarország legszebb s legdíszesebb templomai közé tartozik, 1 fő- és 6 mellékoltárral, s egy remekmívű nagy orgonával, melly az 1852. év Úrnapján támadt iszonyú szél áldozatja lett, ugyanis a templom homlokzata közepén álló nagy kőszobor, melly Krisztus Urunkat ábrázolá, mivel a dühöngő orkánnak legjobban ki volt téve, lesodortatott, melly roppant teherbeszakitá estében a bolthajtást, s az épen alatta levő orgonára zuhant. Az orgona csakhamar kiigazittatott, de a középső szobor helyét most csak egyszerű költehely pótolja. A hol hajdan a Szamos vize Szatmárt Németitől elkülönité, ott most egy pompás két emeletes apáczazárda diszlik, mellynek közepén egy igen csinos templom is van. Van két görög egyesült és két református temploma külön Szatmárban és Németiben. Továbbá megemlitendők : a nemrég épült püspöki kastély és papnövelde, vármegyeház és városház, az irgalmas barátok csinos zárdája kórházzal Németiben, kik 1835-ben telepittettek ide, a városi kórház, kath. főgymnasium, reform, algymnasium, a püspöki convictus, hol évenkint 15—20 szegény árva gyermek neveltetik, a Szatmári székesegyház. n