Vasárnapi Ujság – 1857
1857-06-14 / 24. szám - Beszterczebánya (képpel). Zombory Gusztáv 221. oldal / Hazai tájleirások - Vakon született 6 testvér és a hályog hazánkban (képpel) 221. oldal / Természeti tudományok
221 — Bérért-e vagy jó szóért ? kérdezé Szendile. Az pedig annyit tett, hogy mint fizetett szolga akar-e a várba fölvétetni, vagy pedig, mint kérő, ki Szendile kezéért szolgálja ki a terhes esztendőt? Az ifjú elérte a kérdést, mert egészen elpirult bele s lesütötte a szemeit. — Hogy merném én azt tenni, aki szegény pásztorlegény vagyok, hogy a te nénédet megbántanám azzal. Nem merte mondani, hogy mivel ? — Az én néném nem büszke rám; látod én is csak illyen öltözetben járok, mint a ti parasztlyányaitok. Te szegény vagy, annál jobban hozzá szoktál a munkához; te tudsz dolgozni, s fegyvert forgatni, tűrni hideget meleget és kegyetlen beszédet, nem tehetede meg azt egy jó szóért ? Adorján ugyan gyáva ficzkó lett volna, ha illyen buzdításra fel nem emelte volna a szemeit a szép lyányhoz. Az mosolygva nézett reá. Ezért a mosolygásért pedig nem egy jó szót, de százat kiáltott volna. Mert tudni kell, hogy Léna parancsait jó szónak szokták nevezni szerte, ahogy a leány maga is mondta azoknak, akiket megakart izzasztani : ,,ne szolgám, adjak egy jó szót?" Az ő szavai pedig keservesebbek voltak más ember idegeinél Adorján még aznap felment a várba, magához szedte eszközeit, amikre gondolta, hogy szüksége lesz; görbe kését, hosszú nyelű baltáját, hegyes hajító kopjáit s bátran bezörgetett a kapun. Azt várta, hogy majd csak meglátja valahol Szendilét, de azzal nem találkozott sehol. Helyette a tornáczon várt rá Lóna, a büszke, a haragos tekintetű. Oh mily félelem ránézni. — Mi kell paraszt? mi hoz ide? riadt rá az amazon messziről. Hol a süveged? Az ifjú bátrabb volt Lóna előtt, mint Szendilével szemben. Zólyommegye főhelye, igen kies vidéken épült régi szabad királyi bányaváros, s ezzé már I . Béla király 1255-ben tette; fekszik 18 mérföldre Pesttől északra, a Garan jobb partján. Ez egyike azon régi magyar városoknak, mellyek a középkor háborgós idejében nagyobb bátorság végett, s szükség esetében magokat védelmezendő falakkal kerítették be, s bástyákkal látták el, s még mai napig is annyira épen maradtak a falak és bástyák, hogy a városba bejutni csak a kapukon lehet, ámbár a város a falakon kívül is elterjedt. Igen érdekes és meglepő az idegen utazóra ezen régi falak, kapuk és bástyák latása a város körül, miután már olly ritkák az illyenkép megerősített városok, hogy Magyarországban már alig találkozik egy kettő, példányul az utókornak. A belváros többnyire igen csinosan épült házakkal diszeskedik, különösen pedig említésre méltó a vásártér, hol az igen élénk hetivásárok szoktak tartatni, ezen piacz egyik szegletén van épitve a csinos püspöki székesegyház, és az északi oldalnak közepén egy magas őrtorony áll. E csinos város sok nevezetességgel is bir, ugyanis itt van a megye, és több cs. kir. hivatalok széke; egy római katholikus püspök székhelye, mellyet Mária Terézia 1776-ban állított fel, s jószágokkal megajándékozván, megyéjét kiterjesztette egész Zólyom, Túrócz vármegyére, Nyitra és Bars vármegyéknek pedig kisebb részére. Továbbá van papnevelő intézete, három nevezetes rom. kath., és egy evang. temploma, régi vár, gymnasium, bányaigazgatóság, réz és vasolvaszda, vashámor, répaczukorgyár, stb. kézműipara és kereskedése virágzó. Nevezetessé teszi az 1620-ban itt tartott országgyűlés, mellyen Bethlen Gábor magyar királynak kiáltatott ki. 1478-ban Corvin Mátyásnak kedvencz helye levén, gyakran mulatott itt nejével Beatrixxal. — Környékén nevezetesek : Tajova, rézolvasztó és ezüst-választó hutákkal. — Kralova vasedény és kardvasgyárral. — Hermanecz hason nevű hegy alatt,nagy papírgyárral, vidékén Tufna nevű barlang létezik, az ősvilág állatainak csontjaival. — óhegy, Sturecz tövén, csudatévő Mária képéről hires bucsuhely, rézolvaszdával, réz és ezüst bányákkal. — Urakvölgye bányamezőváros, gazdagrézbányákkal, gálicz vizzel, s egy alagúttal, melly Óhegyig visz, 1500-ra menő lakosai szétszórt házakban laknak. Radván, mezőváros, Besztercze tőszomszédja délre, a Radvánszky család ősi birtoka, érdekes régi kastélylyal és templommal, számos posztóssal, fésűssel, kalapossal, s késmüvessel; vásárai híresek. — Zombory G. Vakon szülHenti testvér és a hályog hazánkban. Az orvosi tudomány egyik legnemesebb ága a szemészet (ophthalmologia), itt tüntetheti ki az orvos szép hivatásának teljes jótékonyságát. A leghatalmasabb úr, valamint a legszegényebb koldus egyaránt érzi az isteni láttehetség hiányát, de mégis legmélyebben sújtja ezen szerencsétlenség a kézi munka után élő szegény ember kezét. Világtalannak nevezi a magyar a vakot, bizonyosan nemcsak azért mert a világosságot nem élvezheti, hanem azért is, hogy az mintegy a világon sincs. Szomorú tapasztalás bizonyítja, hogy hazánkban a világtalanságnak, különösen a szürke hályognak,igen számos példái fordulnak elő. A vakok nagyváradi intézetének alapító orvosa, dr. Orosz Frigyes (kinek arczképét a V. Ü. 18. számában közöltük) 15 év lefolyta alatt egymaga 500-nál több szürke hályogi műtétet vitt végbe földmivelőkön vagy azok gyermekein. Ezek között volt 1839-ben azon hat testvér Békésből, kiknek rajzait itt közöljük, s kiknek nevei Szűcs István 16 éves, György 11, Mihály 9, Gábor 7, János 4, Péter 1 éves. Mindezek együtt született hályogban szenvedtek s az orvos ur által szemelt világát szerencsésen nem vissza-, hanem nem nyerék. Kérdezhetné valaki, honnan e gyakori világtalanság esetei hazánkban? Ezekneknek okait dr. Grosz a következőkben találja : 1. Több barna, mint más szinü szem szenved a hályogban. 2. A földmivelő nép öltözete, étele, itala és lakása gyakran előkészitő okok hazánkban a hályogra. 3. Gyakran a hely lapályossága,hol a földmivelő egész nap lehajlott fővel kapál és kaszál a napnak kitéve, (mi által a vér fejébe torlódik), előkészíti a szemet a hályogra. 4. A hazánkban olly gyakori járvány hideglelés, mert a dr. Grosz által gyógyított hályogosok között alig volt egynehány, ki ebben nem szenvedett volna. 5. Azon nálunk divatozó szokás, hogy a mezei ember csaknem egész életét az ég alatt tölti s hűvösebb időben az éj nagy részét tűzrakás körül, folytonosan ebbe nézegetve s a másik oldalról gyakran fázva, virrasztja át. 6. Egyik oka a lapályos helyeken sokszor az erőtetett messzenézés is, mellyre a mezei ember itt gyakran kényszerülve van; mi által a szemteke-izmok, szemhéjak és szemöldök összeszorittatván, a szemben a nedvek forgását gátolják és ebből következik a szem homályosodása. (Folytatása következik.) Beszterczebánya. Beszterczebányai piacz és székesegyház.