Vasárnapi Ujság – 1857

1857-07-05 / 27. szám - Jászó (képpel) 257. oldal / Hazai tájleirások - Talált régiségek Felső-Dobszán 257. oldal / Történeti czikkek

259 A baromfi faj nemesítő s terjesztő intézet programmja. Az 1857-diki junius 6—10-ki pesti magyar gazdasági egyleti kiállítás alkalmával, meg­szilárdult a baromfiakat bíráló bizottmány ama meg­győződése, miként hazai baromfi fajunk figyelmetlen ápolás és kezelés által annyira elkorcsosult már, hogy az évenkint elfogyasztott több milliónyi értékű gabona mennyiséget sem képes értékesítni, annál­­ így fogva a gazdaság eme tekintélyes ágát nemzetgaz­dászati tekintetben is akként hiszik illő jövedelme­zéshez vezetni, ha részint új fajok behozatnak, és azok keresztezésével törzs­baromfifajunk felemeltetik, részint pedig értelmes kezelés által ezeknek jöve­delmező tulajdonai kifejtetnek. E czélra a bizottmányi tagok a kedvező alkalmat felhasználva, ez­úttal egy baromfitenyésztő és nemesítő intézetet indítványoznak, következő alap­eszmék mellett alapitni : 1-szer. Az intézet 10 ftos részvényeken alakul, a részvényesek az inté­zet tulajdonosai, az intézet kedvezményében ők osztoznak, és ők kezelik s kezeltetik az intézetet. 2-szor. Azok, kik 1867-dik esztendeig évenkint 1 ft. fizetésre magokat kötelezik, az intézet kedvezményeiben részesülnek ugyan, de annak nem tu­lajdonosai, s kezelésébe befolyást nem gyakorolnak. 3-szor. Az intézet jeles baromfi fajokat beszerez, azokat tenyészti, ne­mesiti, és terjeszti. Évenkint kiállításokat rendez, melly alkalommal a nemes baromfi fajok jeles példányait a részvényesek és részvevők közt elsorsolja, •ollyanok tojásait bizonyos meghatározandó számban kiosztja, s jutalmak által a baromfitenyésztést serkenti, 4-szer. Az intézet gondoskodni fog arról, hogy egy baromfitenyésztési czélszerű irodalmi szakmunka létre­jöjjön,­­ valamint arról is, hogy a gaz­dasági ipar ez ága valamelly közlöny által irodalmilag alkalmasan képvisel­tessék, 5-ször. A részvényesek az intézeti szabályok megállapítására, és a ke­zelési érdekek fölötti értekezésre folyó évi augusztus 23-dik napja délelőtti 9 órára, Pesten a köztelek egyik termében megjelenni kéretnek, 6-szor. A részvénydijakat saját nyugtáikra az ivtartók felvehetik ugyan, mellyekkel azután az intézet pénztárában beszámolandnak; részvény­jegyek a mondott értekezlet után adatnak ki az akkor megválasztandó inté­zeti képviselők által; — addig az érdekek kezelésére a bizottmány jegyzője Lukácsy Sándor bízatván meg. Kelt Pesten a köztelken, 1857-diki junius 9-kén. — B. Prónay Gábor m. k., elnök; Siebenfreund János m. k., bizottmányi tag; Kunig József, bizottmányi tag; Lukácsy Sándor, bizottmányi jegyző. — Pécsről irják : Van itt egy igen ügyes szíjgyártó mesterünk, ki az egész vidékben ismeretes munkájának csinosságáról, s jóságáról, elannyira, hogy ez egész tájról, ha valaki egyszer hozatott is Pestről vagy Bécsből ló­szerszámot, többé soha sem teszi, mert olly jót, s jutányos árért nem kapott mint itt. Voltak is évek, mellyekben egy maga 400 szerszámon felül készitett s adott el. Ezen ügyes mester a napokban inditott el uralkodó herczeg Lippe-Schaumburg részére egy 4 lóra való pompás sallangos magyar szerszámot, melly csakugyan megérdemlené, hogy bármelly nemzet kiállítására vitetnék, — hiszszü­k is, hogy a német földön megbámulandják,mert illy eredeti lószer­számot alig­ha láttak; az egész igen ízletesen, s művészileg egybeállított, ezüst czimlapokkal, karikákkal, rojt és sallang főkkel, csatokkal ellátott szer­számnak ára egy 30 pftos ostorral együtt, összevéve 400 pft. — valóban olly olcsó , hogy ha az ezüst s egyéb szerek árát leszámítjuk — alig marad annyi tiszta haszna, mint a legközönségesebb 4 lovas szerszámnál! — Azt reméljük, hogy ez egy példány több magas külföldi uraságokkal meg fogja kedveltetni a magyar szerszámot! (A fődolgot kifelejtő tudósítónk, a derék mester nevét is megmondani. Elvárjuk. — Szerk.)­­ A fóti lóverseny ez idén october 19-én, az aradi pedig november 7-én és 8-án menend végbe.­­ Kolozsvárott ez idei lóverseny julius 20-án fog megtartatni. A Gömörben a Concordia nevet viselt vasgyári társulat minden gyá­rát Sárkány Károly vásárolta meg 115,000 forintért. Ő most e vidéken a legjelentékenyebb gyárbirtokosok közé tartozik. Találmányok, fölfedezések, újítások. — Gizelle-forrás. (Visk, Mármaros, junius 25.) A világhirü római Vatikán földabroszokkal teljes egyik csarnokában találtatik édes hazánknak egy régi térképe, ezen rövid ismertetéssel : „Magyarország — hajdan alsó Pannónia— földének termékenységéről, férfiainak vitézségéről s aranyának bőv­ségéről ismeretes," mint ez a jeles utazó Hoványi „Olasz utjának." II. kötete 265-dik lapján olvasható. És igy már századokkal ezelőtt ismeretes volt ha­zánk a természet áldásairól; és valóban igaz is, hogy annyi kincset, annyi áldást alig halmozott a jó Isten egy egy országra, mint édes hazánkra, és ha lesz értelem és akarat, melly e kincset fölfedezze, szorgalmatos kéz, melly feldolgozza, minden idegen idétlen jövendőlés daczára e hazának biztos jöven­dőjéről kételkedni nem lehet. Van itt a természet 3 országából minden annyi, s olly naponkénti tökéletesedésben, hogy ha a kor czélját nem tévesztjük s megkezdett utunkon lankadatlanul haladunk, a művelt külfölddel is ide s tova bátran versenyezhetünk; mit reménylenünk a V. U. 24-ik számában le­irt s általunk messze vidékiektől is hazafiúi örömmel olvasott gazdasági ter­f­m­t­é­mények kiállítása is eléggé feljogosít. Vannak ásványos és becses forrásaink, mellyek egészségre s élvezetre olly igen kívánatosak. Illy gyógyforrásokban alig gazdagabb országunknak bármellyik része, mint a mi Mármarosmegyénk s ebben különösen koronás Visk városának határa. Itt van a várhegyesi fürdő, mellyet számosan látogatnak s jobb kényelemre most épitnek. Itt van — a mellyről tulajdonképen szólani akarok — a Sajánhegy alatti, ezelőtt Bugyo­gónak neveztett vas-érczes­ forrás, melly csúzos és köszvényes betegségek­ben gyógyerejünek tapasztaltatott s borral használva kedves ízű. Használtuk mi ezt eddig is, de csak télen és szárazság idején, midőn az égető nyár­ a kö­rülötte folyó patakokat, mellyek esős időben beleszakadván elmocsárositot­ták, kiszárasztotta. Most sikerült egy helybeli s különösen a szomszéd Bus­tyaházi cs. kir. só-kamara derék hivatalnokaiból alakult társaságnak e jeles forrást használatlan állapotából kiemelni s élvezhetővé tenni, azt csinos fedél alá vétetvén s szükséges karozattal körülkerittetvén. — Ennek emlékére, hogy egy vig s barátságos napot töltsön az említett társaság, f.é. junius 21-én átjött hozzánk a szép környékben gyönyörködni s a tisztességesen felsze­relt forrást felszentelni, s miután vig poharak emeltettek azokért, kik előttök tiszteletre és szeretetre méltók, s e jó kivánságok taraczkok hatalmas hangjaival pecsételtettek : elvégre a forrás O cs. kir. Apostoli Felsége szülöttének Gizelle főherczeg asszonynak magas nevére ünnepélyesen Gizelle forrásnak neveztetett.­­ Ezt követte zene, mellynek hangjainál urak s úrnők, a nagyszámú néptömeg közé vegyülten nemzeti tánczot jártak, s példájokkal a népet is örömre s vígalomra bátorították. — Atalában uri vendégeink olly élvezetes napot ké­szítettek nékünk, hogy erre később is édesen fogunk emlékezni; s mi is azon óhajtással váltunk meg tőlük : vajha e megjelenésük — avagy csak népünk művelődése tekintetéből is, ne legyen utolsó, s azon szíves hajlandóságot, mellyet ezen igaz nemzeti érzésű cs. kir. sóhivatal irántunk sok izben tanu­sitott, tovább is birni s tapasztalni szerencsések lehessünk! — Végső kíván­ságunk pedig az, hogy a testi szomjúság oltása mellett, népes városunk szel­lemi szomjának a tudományok általi kielégitéséről is, mentől hamarább te­hessünk tudósítást. Ezt is reméljük.­­Mi pedig óhajtva várjuk s a felébredt közszellem erejére támaszkodva bizton h­is­szük. Szerk.) + Uj találmány. Hiában, Páris csak Páris, ott tudnak csak az emberek mindent kigondolni. Ujabban a nyomdai betűket ugy öntik, hogy a kis ólom­szál mindkét végén betű van s igy ugyan azon szöveget a gépben egyszerre kétszer nyomhatják, fölül is alul is. Ez által két példányban nyomják egy­szerre ugyan­azon írást, a munka tehát kétszer olly gyors mint eddig. + Uj gőzhajók: Bizorád Rudolf Mogyoróson (Esztergom megyében) szabadalmat nyert kerekes vagy csavaros folyami és tengeri gőzhajók saját találmányú javított építész módjára. Beszélik, hogy Duna gőzhajózási társulatot szándékozik fölállitni, s reméli, hogy javitott gépezetű hajóival a Bécs és Pest közti tért fölfelé 16, lefelé 10 óra alatt bejárandja, mig a mos­tani hajóknak legalább is 6 órával több kell. A Debreczenről hallottuk, hogy gázvilágitásra nemcsak vágyik, hanem e részben már szerződést is kötött egy bécsi házzal. E javítás a vasút meg­nyitásával fogna életbe lépni. Debreczenben vasút és gázvilágítás egyazon napon?! De már kalapot emelünk! Közintézetek egyletek. + A dalárda visegrádi kirándulása, melly a lapjainkban is közölt pro­gramm szerint ment végbe, sokkal vígabban ütött ki, mint mellyet múltkor a társaság a budai hegyekbe tőn. Egy kis esemény is történt, melly nagyon is komolyra változtathatta volna az egész mulatságot. Egy részvevő külföldi művész, ki a társasággal szintén felhatolt az ősi romtetőre, visszajövet azzal akarta meglepni a társaságot, hogy rövidebb utat keresve előbb leérjen,azon­ban olly helyre jutott, honnét életveszély nélkül se föl, se le nem mehetett többé, mígnem a társaság tagjai, köteleket eresztvén le hozzá, szorult hely­zetéből kimentették. A dalárda e kirándulására ő is örökre meg fog erti-CT­O fékezni. Mi újság? + Péter és Pál ünnepén Ó-Budán bucsu volt. Hogy az oda összegyűlt néptömegről fogalmat szerezhessünk, csak annyit mondunk, hogy Buda-Pest­ről a vendégeket egész napon át számtalan bér- és társaskocsi és 5 gőzös szál­lította szakadatlanul oda s vissza. + Nemrég Csokonai kulacsát, most meg, hir szerint, Kisfaludy Károly azon tárczáját találták meg, mellyet mint őrmester Olaszországban használt s azt Thaly Antal törvényszéki tanácsos ur a nemzeti muzeumnak már be is küldte volna. + Győrből irják, hogy jun. 13-án ott sem lett vége a világnak. Pedig ez aligha áll egészen, miután Farkas Miska zenebandája már odahagyta Győrt s e nyárra Varsóba költözött, hol eddig javában tánczolta­tja a lengyelekkel a szép csárdást. Másrészt azonban vigasztalására lehet a győrieknek, hogy A köztelki kiállítás alkalmával az intézethez járultak : Br. Prónay Gábor . Lukácsy Sándor . . Perger Ignácz . . . Margraber Lajos . . I­ r. Haris János . . Tóth Lőrinczné . . Sínig Istvánná . . . Kunig József.... Mrs. Fried. Bhear . Érkövy Adolf . . . Szilassy György . . Gr. Bánffy Miklósné Marsovszky Ádámné Fejér Lajos 10 részvén­nyel 100 ft. Br. Podm­aniczky L. . 1 részvén­nyel 10 ft. 2 1 20 „ Bossányi László . . . 1 51 10 „ 1 VI 10 „ Siebenf­reund János . 1 11 10 „ 1 Ti 10 „ Br. Balassa Antal . . 2 »1 20 „ 1 7­ 10 „ Jánoshidi Prépostság 1 10 „ 1 ,1 10 „ Korizmics László . . 1 n 10 „ 1 n 10 „ Zlutk­ay Imre .... 1 n­ 10 „ 3 n 30 „ Meszlényi Lajos . . . 1 » 10 „ 1 n 10 „ Kunig J. ur nyert ju­ 1 n­ 10 „ talom dijt az intézet­ 2 •n 20 „ nek ajándékozta azaz — n 36 „ 1 10 „ Földváry Kálmán . . 1 I­ 10 „ 1 10 „ Domonkos Amália . . 1 n 10 „ 1 n 10 „ Herz János 1 n 10 „

Next