Vasárnapi Ujság – 1857
1857-07-19 / 29. szám - Egy régi templom (Rétyen) 281. oldal / Történeti czikkek - I. Napoleon három arczképe (képpel) 281. oldal / Történeti czikkek
i • 281 balfelöl, egymás mellett megfordított irányban oldalvást futó két zsilipé, mellyek egyikén, — a baloldalin — a sürü rostán áthulló fűmag, vagy ezzel egyenlő tökéletlen gabonaszemek, a másik oldalon pedig az ocsu hull ki. Szerkezete ollyan egyszerű ezen hirtelen felkapott, — mondhatni legújabb divatú — rostának, hogy minden valamire való falusi kovács megigazithatja. Ara 50 pft. Kisebb birtokú földmivesek többen szerezték meg együtt, mert naponkint lejár 100 — 150 mérő gabonát pelyvás garmadából, magtárit pedig 2—300 mérőt is át lehet rajta rostálni. Jár vele 8 különböző rosta, tehát a ki megszerzi, rostálhat rajta búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, kölest, repczét. Dienes Lajos: A nagy Napoleon három arczképe. Párisban, a franczia királyok hajdani palotájában, a Louvre-épületben, melly most nemzeti muzeumul is szolgál, számos nevezetesség van, mellyek I. Napoleonra, a mostani császár nagybátyjára, emlékeztetnek. Ahová csak pillantunk, mindenütt az ő reá emlékeztető tárgyakra, az ő kifejezésteljes arczának másolataira találunk itt : e nevezetességek közül három rajzot közöl mai számunk. Mindegyik kép Napoleont ábrázolja. Az első kép a 16 éves Bonapartét mutatja, mellyet egy akkori barátja emlékül fekete krétával rajzolt neki e felirattal : „Mio caro amico Buonaparte, Ajaccio 1785." A fiatal vonásokon már meglátszik a genius, de az egészen bizonyos lágy ábrándozás fuvallata ömlik el, melly később az ágyuk tüze s a világgali küzdések között kemény aczéllá tömörödött. A második mint császárt tünteti föl, világtörténeti nevezetességű kalapjával fején s classicus nyugalom kifejezésével az arczon ; festette Gérard, kiről a császár maga mondá, hogy legjobban eltalálta. A harmadikat végre a császár orvosa rajzolá vörös krétával, Longwoodban, Szt. Ilona szigetén 1821-ben, természetesen lopva, midőn a császár végrendeletét irá, O 7 néhány hónappal halála előtt,ezen felírással : „Automarchi 1821. St. Helena." Minő különbség a reményteljes 10 éves ifjú s a száműzött, fogva tartott császár között, kit elárultak barátai s bebörtönöztek egy puszta szigetre, hol Prometheusként sziklához lánczolva, az emlékezet ragadozó madaraitól marczangolva mult ki! Egy régi templom: Réty (Erdély, Háromszék). A rétyi helvét-hitű eklézsiára nézve nevezetes időszak derült fel a tavasz napjaiban, mert sok századon fennállott agg templomának romjaiból egy csaknem ujat és a réginél nagyobbat teremtett elő. Fájdalommal válánk meg az ősi szent háztól, de mégis kénytelenek valánk e lépésre, mert az összeroskadáshoz már közel állott. Mielőtt emléke elhalna, sietünk számára egy lapot kérni e becses folyóiratban. Építészeti tekintetben erősségén kivül kevés megjegyezni valót lehet e falain találni, semmi csin, legnagyobb idomtalanság tünt fel mindenütt benne. Erős kőből, tégla nélkül voltak a falak rakva, csak ott hol ablakokon, ajtókon bolthajtás volt, lehetett kevés, de igen erős téglát találni. Födele az épület szélességéhez képest igen magas volt és kupás cserépből állott. — Nevezetesebbek az évszámok mellyeket itt-ott felfedezhettünk. A déli oldalon a karzat fölött ezen irás találtatott nagyon gyönge betűkkel: Az Erheszthei ekla corussa 1188 (a hármas szám megfordítva). Eresztevény Rétynek szomszédságában fekszik és régebben Rétynek filiája volt, s templomi székét az alsó karzatban tartotta; de ebből az, hogy a templom 1138-ban épült volna, nem jön ki, innen csak annyi következnék, hogy az eresztevényiek számára a karzat akkor épült; a templomnak tehát ennél jóval régebbnek kellett lenni. Az említett évszám után egészen 1626-ig nem találtatik semmi adat; akkor készíttetett a kéken festett menyezet, melly 1807-ben javíttatott ki, az 1626-ban készült mennyezetet megelőzte egy más, mellyen, valamint a szomszéd komollói templom akkori mennyezetén különbféle festvények valának, például kígyók, sárkányok, oroszlánok stb. — A templom két részből állott, mostani név szerint nagy és kis templomból. Régen a reformatio előtt a kis templom valami szentély lehetett, mellynek bemenetét egy idomtalanul épített fglkörben álló boltív ábrázolja. Ennek födelén 1779 történt valami javitás . A templom-tornácz 1758-ban épült. A kathedra fölötti koronát 1794- ben készittette Gazda András és neje Gáspár Anna. A templomtól délfelé d ölre díszesen emelkedik a torony, melly a templommal egy korú; de 1846-ban régi födele lebontatván; 1847-ben kőfala egy öllel magasabbra emeltetett s díszesen bádoggal fedetett meg, mellynek egészbeni bevégeztetése 1851-ben történt meg. Szép tornyunknak még nagyobb diszt ad a pompás 2 nagy harang, mellyeket rétyi Székely Mózes ur öntetett, a rajtok levő felírás ez : „A Rétyi refor eklézsia számára öntette rétyi 7. Székely Mózes ur 1773." A hálás kor a harang adományozó urnák porait még ugyan azon évben a templom alatti sírboltba tétette. A templom építése az előbbiek szerint vagy a keresztyén vallásnak eldődeink közti elterjedése előtt történt, vagy a keresztyén vallás elterjedésével egybe esik. De mindenesetre fontos kérdés itt az , hogy miféle felekezetű lehetett helységünk addig, míg a reformatio ide is elterjedt? Nézetünk szerént : görög óhitűnek kellett lenni, mit e következő okokkal támogatunk: 1) Rétyen régebben számos óhitű volt, jelenleg nincs egy is; számosan vannak ma is a szomszéd Komolló községben, kik székely viseletben járnak, magukat pedig oláhoknak tartják. 2) Erre mutat a keleti részen ma is meglevő szentély. 3) A templom falain itt-ott homályosan feltünő festéseket is lehete kivenni. 4) Ezt bizonyítja a kathedra építési modora, melly a templomnál jóval ifjabbnak látszott, hogy pedig ez, nem puszta állitás, kitetszik azon körülményből is, mikép a kathedra régen meszelt falhoz volt rakva. A hagyományra keveset lehet építeni,minds azáltal öregeinknek apai nagyapai hallomása után egy hagyományunk van, melly szerint Réty a reformatio első korában reformálódott s a három szomszéd falvakbeli : bitai, komollói eresztevényi református sok Rétyre rendeltettek templomba, mig azon falvakban is a reformátusok önálló eklézsiákat képezhettek, melly esemény Bitára és Komollóra nézve hamar teljesülést nyert; Eresztevény pedig azután is filiája maradt Rétynek s csak a mult század utolsó felében szakadt el, önálló eklézsiát képezvén. — A régi templom belső világa 32 • öl volt, s mégis mind azon eklézsiákat befogadhatta, mi nem igen nagy népességről tanúsít, Rétyen csak ezelőtt egy századdal a kereszteltek száma évenként 7—8 volt, most pedig 30—35. E szerint a javításon kívül nagyításra is van szükségünk, mert jelenleg eklézsiánk népessége közel 800. Leszen tehát a templom nagysága, az északi falat és szentélyt meghagyva s kellőleg megnagyítva, 42 • öl. Réty, Háromszék alsó részének csaknem közepében a fekete ügy vize jobb oldalán fekszik; lakosai a régi felosztás szerint képezik a nemesség, székely katonaság és úrbéresek osztályát. A nemesség a háromszéki főbb nemes családok sorába tartozik, kiknek buzgósága és áldozatkészsége villanyozta fel a más két osztályt is egy, a réginél nagyobb, diszesebb templom építésére. — És itt alkalmat veszek szólani átalában a háromszéki székely nép reformált részének buzgóságáról és értelmi állásáról. Ha széttekintünk csak Sepsi egyházvidékünkön, az 1848. és 1849-beli szerencsétlen események óta négy uj templom emelkedett *), hét régi templom**) javíttatott, s más egyházak vagy uj építés vagy javítás küszöbén állanak***), sok kiadása van Xapoleon három arczképe *) Málnáson, Szemerján, N.-Borosnyón, Eresztevényen. **) Hidvégen, Arapatakon, Sz.-Királyban, Koraallón, F.-Dobolyban, Rétven, Egerpatakon. ***) Besenyőn, Bodolán.