Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-18 / 3. szám - Ó-Budai hajógyár rajza 24. oldal / Hazai tájleirások
24 Ezen számokból világos, hogy a Nap egyenlő időszakok, u. m. 24 óra alatt nem egyenlő utakat tesz, annyira hogy a legkisebb gyorsasága (júliusban) és a legnagyobbik közt (december végén) 238 secunda a különbség, és e szerint állításom, hogy a Nap olly formán utazik a zodiacusban, mint az I. czikkemben például vett ember, be van bizonyítva. De mivel a Napnak ezen változó gyorsasága a mindennapi, keletről nyugatnak tartó, útját is meg kell, hogy zavarja, aminthogy azt valósággal meg is teszi, abból a következő eredmények és igazságok folynak: 1) Mivelhogy a Nap egyenlő időkben nem egyenlő utakat végez, világos az, hogy egyenlő utakat nem végezhet egyenlő időszakok alatt. Nevezetesen egyik déltől a más következőig való körútját, mellynek mindig egyenlőnek kell lenni, — mert hiszen az az ég köre, — különböző idők alatt teszi meg és igy egyik déltől a másikig különböző mennyiségű idők telnek el. S valóban igazolja ezt a tapasztalás is, mert hogy a szélsőségeket hozzuk fel például, július elején egyik déltől a másikig 24 óra helyett 23 ó. 59 p. és 53 másodpercz telik el; december végén pedig 24 ó. és 9 másodpercz, tehát 16 másodperczczel, és a többi ezek közt ingadoznak. — 2) Lehetetlen olly órát készíteni, melly a Nap egyenetlen járását kövesse; mert minden gépnek a tökélye abban áll, hogy járása a lehetségig egyenletes legyen. Az az óra tehát, melly ugy járna, hogy p. o. julius első napján déltől fogva 2-dikán délig épen 24 órát vagyis kétszer tizenkettőt haladjon, azt ha dec. 25-én délben inditnám a 12-főtől, másnap már 11 óra 59 p. 44 másodperczkor mutatna delet, holott a Nap csak 16 másodpercz múlva jutna a déli vonalba. De lehetséges igen is olly órát készíteni s készitenek is valójában eleget, melly az év bizonyos napján, teszem április 15-én, akkor mutatván 12 órát, esztendő beteltével ugyan csak ápr. 15-én délben ismét összetalálkozzék a 12 óra az igazi déllel. Ezen óra mutatója hát szintúgy mint a Nap, 365-ször járta meg az egész év alatt a 24 órát, de mivel a Nap hol gyorsabban, hol lassabban járja meg a napi útját, az óra pedig egyforma gyorsasággal, hát hol előbb hol később érkezik a déli állomására, mint a mutató a 12 órára. A különbség eleinte igen csekély ugyan, de a mai napnak, például, a késéséhez hozájárul a holnapi, ehez a holnaputáni s igy tovább, utoljára meglehetős nagyra nőhet, a mint valóban nő is többre 16 percznél. Egészen hasonlít tehát egy tökélyes óra és a Nap összevetett járásuk az első czikkemben fölvett gép és ember járása módjával. Az óra egyforma, egyenletes járású, a Nap egyenetlen; tehát a ki órája delét a Napéhoz akarná alkalmazni; azt mindennap kellene igazitnia s az által tulajdonkép rontaná, mivel gépies természete ellen kényszeritné járni. Most már az a kérdés támad, hogy a két időmutató, u. m. a Nap és a mesterséges óra közt, mellyikhez tartsuk magunkat, mellyikhez szabjuk, kivált nagy pontosságot igénylő foglalkozásainkat, ügyes bajos dolgainkat? Mert ha két embernek teszem február 15-kén déli 12 óra volna találkozási perczől határozva, s az egyik az órájához, a másik a Naphoz tartaná magát, kétségkívül elvetnék egymást, miután azon napon kevés másodpercz híján egy fertályóra különbség van az óra-dél és a Nap-dél között. Ha minden óra tökélyesen jól járna, a feltett kérdésre pillanatnyi tétovázás nélkül kész lenne a felelet. Ugyanis, már maga az a körülmény, hogy az óra rendes, szabatos egyforma járású, holott a Nap egyenetlen s majdnem szeszélyesnek látszó, elsőséget ad az órának, mint szabályzó sinórmértéknek. Hát ha még ehez hozzávesszük, hogy az órát minden pillanatban megtekinthetjük, holott a Napot nem mindig látjuk: télben a 24 óra kétharmada, nyárban egyharmada alatt láthatárunkon alul rejlik; nappal gyakran — néha napokig folyvást fellegek boritják. Mikor látjuk is, egész napi órában más pontnak nem vehetjük hasznát csak a déli állomásának, mert az égen nincsen számozott óratábla. Továbbá a délpontot csak úgy lehet kitalálni, ha déli vonalunk van húzva : e pedig, ha tökélyest kívánunk, annyira bajos és kényes munka, hogy kevesebb tudomány és ügyesség kell ma egy zsebóra összeállítására, mint egy jó délvonal húzására. *) Az óráé lenne tehát az elsőség, s valóban csak annak is adják a közéletben; csak az a bökkenő, hogy az órák legeslegtöbbnyire nem járnak tökélyesen; ha egyforma is a járásuk, siet vagy késik, a legroszabbaknak pedig még nem is egyforma, minek legfőbb oka a hideg és meleg befolyása, mellyet csak különös mesterséges szerkezettel lehet semlegesitni s ezen szerkezettel járó baj és fáradság a készítésben az illy órákat nagyon drágákká teszi. E szerint hát magukat az órákat is, vagy legalább a tőlök nyert adatokat igazitnunk kell s itt mar most az az ujabb kérdés áll elő, hogy mihez igazítsuk már őket? Erre egy tekintetben könnyű a felelet : a csillagok, t. i. az úgynevezett álló csillagok járásához. A milyen változékony ugyanis a Nap mindennapi körútjai, mint látók, delelése az égen, ép olly változhatlan, szabályos és egyenletes egy álló csillagé; sőt mondhatni, hogy csaknem egyetlen tapasztalható, mondjuk, látható példája az egyenletes, egyforma haladásnak a világon a csillagok ezen körútja. Ha egy csillagot (pl. a ragyogó Syriust), felveszünk, ennek egyik delelésétől a másikig, innen a harmadikig figy tovább, a legszigorúabb pontossággal egyenlő idő telik el, és telt el azóta, amióta bármily régi korról csillagászati tudósításaink vannak. E hát a legbiztosb mód volna, csak hogy itt is a megtevés és a miképtevés közt egy kis meghasonlás van. Nem mintha a miképtevés némi rendetlenséggel járna, mint fenebb a Napra nézve fejtettük ki, de jár ám nehézséggel, még pedig (Lásd Masjon életrajzát.) három rendbelivel : 1) Egy az, hogy a csillagok vizsgálatát csak éjjelre kelve vehetjük munkába. Ez ugyan a legkisebb baj, de a közéletre és közhasználhatóságra nézve mégis baj. 2) Hogy a csillag delelése vizsgálatát mesterséges, és minden ember által sem nem birható, sem nem kezelhető szerszámok által hajthatni végre. 3) A csillag egyik delelésétől a másikig a bevett és használatban levő idő, vagyis napidő szerint nem 24 óra, hanem csak 23'0', 56 p. és 4 másodpercz telik el, s ennek következtében, ha óráinkat ahhoz akarnók igazítani, mesterséges számításokat kellene igénybe vennünk. A csillagászoknál ugyan mindezek mindennapi dolgok, tehát nekik egyik sem baj vagy vesződség, azért is ők valójában a csillagokat használják óráik szabályozására. Könnyű nekik, mivel különben is többnyire éjjel teszik vizsgálódásaikat, kezökön a sokféle mesterséges drága szerszám, s a számítás mindennapi kenyerek. Aztán könnyű még a bécsieknek, pestieknek is, mert egy harangszó a csillagdából jelt ad nekik, mikor igazítsák órájokat délben 12-re! De bajos ám a vidéki embernek, ki ezen segédeszköztől megfosztva, még annak sem sok hasznát veszi, ha történetesen nagy városban levén, ott a helyes időhöz igazittatja óráját. Mert sokat mondok, ha megengedem, hogy ezer közül egy óra az, mellyhez egy éven egyszeri, vagy kétszeri igazitással tökélyesen bizni lehessen. Továbbá, milly könnyen megtörténik a legnagyobb gond mellett is, hogy az ember elfelejti felhúzni az óráját, s akkor minden korábbi igazitás füstbe megy. Végre még azt is tekintetbe kell venni, hogy mikor Pesten dél Februárius 1. napján déltől 2-dikán délig halad 3663 secundát. 99 15. 55 55 16 55 55 55 3633 55 Mártius 1. 55 55 2 55 55 55 3608 55 J9 15. 55 55 16 55 55 55 3580 55 Április 1. 55 55 2 55 55 55 3547 55 >9 15. 55 55 16 55 55 55 3517 55 Május 1. 55 55 2 55 55 55 3489 55 99 15. 55 5» 16 55 55 55 3466 55 Junius 1. 55 55 2 55 55 55 3447 55 99 15. 55 55 16 55 55 55 3435 55 Julius 1. 5 55 2 55 55 55 3433 55 99 15. 55 55 16 55 55 55 3433 55 Augustus 1. 55 55 2 55 55 55 3448 55 99 15. 55 55 16 55 55 55 3462 55 September 1. 51 55 2 5» 55 55 3490 55 99 15. 55 55 16 55 55 55 3513 55 October 1. 55 5» 2 55 55 55 3548 55 99 15. 55 95 16 55 55 55 3574 55 November 1. 55 55 2 55 55 55 3609 5 J 99 15. 55 55 16 55 55 55 3631 55 December 1. 5» 55 2 55 55 55 ?654 55 99 15. 55 55 16 55 55 55 3664 55 Óbudai hajógyár. ( *) Bolognában a közelebb mult évszázadban világnevezetesség gyanánt mutogattak egy délvonalat. Európa nevezetesebb csillagdáiban a délvonalak készitői neveket is fennhagyták mivekkel.