Vasárnapi Ujság – 1857

1857-07-26 / 30. szám - Murány vára (képpel) 293. oldal / Hazai tájleirások - Ujabb lendületek a kisdedóvás körül. Ney F. 293. oldal / Vegyes tartalmu czikkek

293 ásáskor Szabolcs faluban a régi földvár közelében találtatott. Illy edényeket Bodrogközön a Szerdahely s Szomotor közti homokon ta­lálhatni leginkább, s az itt közlöttek némellyikét Szerdahelyen b. Vécsey Pálnál rajzoltam le. Fedeles, mint látjuk, csak egy van közöttök, fölirat pedig a megyénkben kiásottak között tudtomra egyen sem találtatott. Kézhez nem mindegyik jut, ha találója pa­raszt, kivált tótparaszt, boszuságában hogy kincset nem talál bennök, rendesen összetöri kapájával; e sorsra jutott többi közt a néhány év előtt Bánóczon talált nagy agyag hamvveder is, melly­ben a hamvra, karikába tört egyenes kard volt téve, e kardnak csak mintegy két arasznyi része jutott hozzám. A végül ide rajzolt s hazánkban több helyt talált rúgószerü­ rézkarika iránt, melly­böl egy példánynyal ma­gam is birok, szabadjon kérdést tennem hazánk­fiaihoz, meg van-e már valaki által fejtve mi ko­ré, nemzeté volt legyen az, s mi végre használ­tatott ? tudtomra még mindekkoráig sincs tud­va 5 a Kubinyi Ferencz által pár év előtt kiadott kötetek (czimét elfele­dem) programmján több régiségek között e réz­karika rajza is állván, előre örültem remélt megfejtésén, a vállalat folytatása megszűntével azonban, ez is elmaradt. — Szemere Miklós. Annak neve, ki Gö­mör megyében e sasfész­ket, e nyaktörő sziklára épité, nem tudati­k ; leg­valószínűbb , hogy az Ilosvaiak épiték ezt is, kik Jolsva mezőváros határában két várat bir­tak. A 15-ik században Giskra vezérnek szolgált biztos lakhelyül, melly­ből öt Mátyás király alatt Zápolya István ű­zte ki. A 16-ik században mind a várt, mind az uradal­mat a Tornallyaiak bir­ták, később Bacsó Má­tyás kezébe jutott, ki is innét csapatával az egész felvidékre kiterjesztő rabló kirándulásait — egész a sziléziai és len­gyel határokig. De az 1548-i országgyűlés hon ellenének nyilvánitván öt Salm Miklós hadvezér küldetett ki ellene, ki hosszú ostrom után is csak árulással vehette be Murány várát. Bacsó megmenekült ugyan, de bujdosása közt elfogatván, lenyakaztatott. Ezután császári tisz­tek kapitányi czim alatt igazgaták a várat és uradalmait , később Rothal német gróf vette meg, kit 1605-ik évben ellene támadt haj­dúi és jobbágyai annyira szorongattak e várban, hogy élete meg­mentését csak Kolonics Fridrik császári hadvezérnek köszönheté. 1620-ban Bethlen Gábor a várt és uradalmat Széchy Györgynek adta, kinek halála után özvegyét, a hőslelkü bájos homonnai Dru­geth Máriát, uralta Murány, ki is azt az ostromló Wesselényinek szivével s kezével együtt birtokába adta. A Wesselényi-féle össze­esküvés következtében Károly lotharingi herczeg szállta meg, de a hirtelen meghalt Wesselényi neje, Széchy vagy Drugeth Má­ria, hősileg védelmezte azt és csak egyezség utján adta fel Ez­után ismét császári tisztviselők kormányozták Murányt s uradal­mait; 1683-ban Tököli Imre foglalta el, de rövid idő múlva ismét a kormány kezébe került; 1702-ben a vár leégett, de csakhamar fölépült s 1706-ban II. Rákóczy alatt Bercsényi Miklós birtokába jutott.Ez időben a magyar korona is sokáig itt tartatott; 1720-ban III. Károly király Koháry Istvánnak engedményezte, melly azon­ban folyvást katonai felügyelet alatt állott. Ezután a vár falai las­sankint romladozásnak engedtettek át, ugy hogy ma teljesen lak­hatlanok. Jelenleg a Szász-Coburg-gothai herczegek bírják, kik azt Kohárytól leányágon öröklötték. Mind ezek bővebben olvasha­tók a Vasárnapi Újság 1855-ik évi 23-ik­­ szá­mában „Kirándulás Mu­rányba" czim alatt. Ere mult, hogy e czim alatt közlöttem némelly ada­tokat a V. U. junius 15-di­ki számában, mellyekhez folytatólag ismét néhányat csatolni szándékozom. A tények elősorolását ott kezdem, hol tavat végez­tem t. i. a győri óvodánál, mellynek ujabb megnyitha­tására Magvasy Mihály en­gedelmet nyervén, a jelen­­ évben engem arról értesi­tett, hogy az intézet él, és örvendetesen gyarapodik. — Csak pár hónappal ezelőtt jutott tudomásomra , hogy Rimaszombaton több év óta létezik óvoda, Droppa Ká­roly, a pesti k. ó. képezde hajdani növendékének veze­tése mellett. A nagyváradi óvodához az ottani község­tanács meghívása nyomán, tavai őszszel a mármaros­szigeti óvó, Sztankovics Já­nos alkalmaztatott, kinek helyébe Hl.-Szigetre képez­dénk egyik növendéke He­mela János választatott meg­, o­ az ottani egyesület által. Legújabban pedig, arról nyertem Nagyváradon értesítést , hogy második óvoda is alakult, külön társulat fel­ügyelése alatt. — Szegeden a már régebben fenálló in­tézet mellett hasonlag egy második óvoda keletkezett, mellyhez a pesti képezde egykori növendéke, Petry Já­nos hivatott meg óvóul, még mult évi september havában. — Buda-Ujlakon az előbbi óvó elemi tanítóságra lépvén át, Dézsy József— képezdei hallgató —lőn kisdedóvónak alkalmazva. — Eddig a té­nyek. Lássuk most az ujabb m izgalmakat. — Még jóval mutatkozott re­mény, hogy Novák úr kezdeményezése nyomán Halason óvoda fog létesülni, azonban, nincs tudomásom arról, a mennyire érlelte meg ez eszmét az azóta le­folyt idő. — Váczon — hol az egykori óvodát eltemette a némelly tekintet­ben menthetlen közöny — Weisz tanitó szándékozik egy külön óvodai osz­tályt is nyitni. Adja Isten minél előbb sikerüljön; — Aradon — a mint érte­sültem — Nagy József egykori óvó ujabban szándékozik meginditni az inté­zetet, mi ha sikerül, Arad két óvodával birand t. i. ezzel, s a már fenálló izraelita­ intézettel. — Mindezen szép kilátások legszebbike az , hogy Makó városa óvodát alapit s ennek számára külön házat is szándékozik építtetni, mellynek terve itt Pesten készül. — Elmondván a lehető legrövidebben — (talán kelletinél szárazabban is) — a hazai kisdedóvást érdeklő kedvezőbb tényeket és jeleket, legyen szabad ezúttal a t. közönség figyelmét különöseb­ben a k. ó. képzőintézet felé is irányoznom. Murány vára. Ujabb lendületek a kisdedóvás körül. M­u­r­á­n­y vára.

Next