Vasárnapi Ujság – 1857
1857-08-23 / 34. szám - Léva vára (képpel) Pereczparti 345. oldal / Hazai tájleirások
1 347 a Bálványosvár), az őshitüek szenthelyeitől és szobraitól igy nevezve, kik hogy régi vallásukhoz hiven ragaszkodtak, az I. Béla alatt Székesfejérváron tartott nemzetgyűlésen (1061.) történtek bizonyítják. Csak szent László királyunknak sikerült a keresztyén vallás ügyét teljes diadalra emelni. A keresztyén hitnek minden irányban elterjedése végett, első apostoli királyunk az egész országot tiz püspökségre osztó, egyházakat s a hitbuzgó benczések számára klastromokat épittetett; törvényrendeletileg minden tiz falunak egy templomot kellet állítani, a püspöknek pedig azt pappal és könyvekkel ellátni; s igy, mert az első király alatt már sürüen érték egymást a bár igen kicsiny faluk, a térités mindenüvé elhatott, s a szellemi mozgalom szükségkép élénk lett. A XII-dik században növelték a lelkitanitók számát az ujdon alapitott s honunkba is áttelepített premontréi és cisterci szerzetek, mellyekhez a XIII-diknak kezdetén a dömések, s az először hazánkban felállított pálosok, majd a ferencziek is járultak. Mindezekben a vallási buzgóság s a közoktatás uj tényezőket nyert, kik az ujan megtelepedett tatárok, kunok, neugárok, izmaeliták (mohamed hiii bolgárok) térítésében a szelídebb emberisedésnek felette hasznos szolgálatot tettek. Ezen szent czélra összeállott egyesületek fiai tisztították s irtották ki elébb közös igyekezettel azon tüskékkel zordon térföldet, mellyen később a polgárisodás szép virágai diszlettek, s a miveltség gyümölcsei bőven termettek. Nemzeti csinosodásunkra s polgári kifejlődésünkre az Árpádvér királyságának kormány idején legsikeresb hatással voltak bölcs királyaink, s ezekkel egy szellemben közczélra dolgozó apostoli papjaink, kiknek hitbuzgalma által elterjedt s meggyökerezett honunkban az áldott keresztyénség, melly isteni vallás — miként magasztos szelleméből könnyen érthető — mindenütt, hová elhatott, oktatólag, képzőleg s nemesitőleg hatott a népekre, mellyeknek tudományt s miveltséget nyújtott. Lelkes királyaink ugyanis jókor átlátván a keresztyén vallásnak a nemzetek polgárosítására munkálódó felette nagy erejét, jókor behozták honunkba azon szerzeteket, mellyek ezen vallás elterjesztésére, tanítására s tisztán tartására alapíttattak, s mellyek közöl a benczés rendé nemzetünk megtérítésének dicsősége. Ezen hihösök mindent elkövettek, hogy nemzetünket a szilajságból kivetkeztetvén, az anyaszentegyháznak, s ez által a szelídebb emberiség nagy családjának megnyerjék, s a harczias hajlamot a béke csendes foglalkodásai felé irányozzák. Mire nézve magok ragyogtak jó példával kalandszerető eldődeinknek az okszerű föld- és szőlőmivelésben, gyümölcsfa-nemesítésben, az irtványok s lecsapolt posványok hasznosításában, s némi kézművek meghonosításában. A közbátortalanság idején az ő egyházaik és zárdáik voltak szent szállásai a csendes iparnak és kereskedésnek. Ők édesgették a művészeket s kézműveseket a monostor falaihoz, kik az ököljog s rablóvárak lecsapásai elöl örömmel vonultak ide, hogy az örökös jobbágyság nehéz jármába erőszakoló nemesség kezei közül szabaduljanak. De az üldözött bujdosók előtt is megnyíltak a monostorok ajtai, mellyek ezeknek oltalmat, élelmet s biztos szállást adtak. — Illy sokoldalulag hatott a keresztyénség nemzeti mivelődésünk kifejtésére, emelésére. fFo...„„.„ k„velk, l,éva vára. (Barsmegyében.) Léva várának Vietorisz Antal ur által rajzolt romjait és széplaki Botka Tivadar ur érdekes levéltárából nyert adatok nyomán szerkezeti vázlatát adjuk azoknak, kik a régi maradványok becses emlékeiben gyönyörködve őseink intézeteit kegyelettel tisztelik. Léva az 1156-ik évi okmány értelme szerint a XII. század közepén „Conventus hospitum" kezdetszerű gyarmat volt, melly saját anyaegyházzal nem bírván, a szomszéd Baracska faluban, hihető a •mostan igy nevezett szántóföldek helyén. Euridinus gazdag birtokom költségén épült és Martirius esztergomi érsektől fölszenteltetett anyatemplomhoz kapcsolt fiókegyházi község vola. Első telepítőiről mit sem tudunk, mert határozottan nem állithatjuk, hogy ez időtájban II. Géza király meghívása következtében letelepült flandriai és szász gyarmatosok amazokkal összeköttetésben lettek volna. Lévának még ekkor vára nem volt, hanem a megyei székes Bars várnak kerületéhez tartozott. A történelmi sejtelmek legvalószínübbé teszik azon állítást, hogy a gyászos tatár dúlás után IV. Béla király illyes csapások ellen, az ország több alkalmas helyén örvárakat építtetni rendelvén, Léva is czélszerü fekvésénél fogva uj erődül vala kitűzve. — Már a szomorú emlékezetű királyválasztási villongások idejében ott állott a büszke sziklavár. Visszaadatván pedig a rég óhajtott béke, Róbert király korában Léva a földúlt hazának erős vára, s jelentékeny állomása jön. Miután pedig a négyszázados Bars vár végkép elpusztult, birtokai az uj Léva várhoz kapcsoltattak; kormányzása megyei főispánokra és tekintélyes harczfiakra bízatván, mindenben megyei székesvár minőségre emeltetett. 1321-ben maga a félelmes ellenem győzedelmeskedett fiatal király, már biztos útjában, Léva vára alá jött, a hol tábort ütvén, hiv követőit maga körébe gyüjté, s királyilag megjutalmazá. Itt a nagy vendéget Jéva v nrh.