Vasárnapi Ujság – 1857

1857-08-23 / 34. szám - Léva vára (képpel) Pereczparti 345. oldal / Hazai tájleirások

1 347 a Bálványosvár), az őshitüek szenthelyeitől és szobraitól igy ne­vezve, kik hogy régi vallásukhoz hiven ragaszkodtak, az I. Béla alatt Székesfej­érváron tartott nemzetgyűlésen (1061.) történtek bi­zonyítják. Csak szent László királyunknak sikerült a keresztyén vallás ügyét teljes diadalra emelni. A keresztyén hitnek minden irányban elterjedése végett, első apostoli királyunk az egész országot tiz püspökségre osztó, egyhá­zakat s a hitbuzgó benczések számára klastromokat épittetett; tör­vényrendeletileg minden tiz falunak egy templomot kellet állítani, a püspöknek pedig azt pappal és könyvekkel ellátni; s igy, mert az első király alatt már sürüen érték egymást a bár igen kicsiny fa­luk, a térités mindenüvé elhatott, s a szellemi mozgalom szükség­kép élénk lett. A XII-dik században növelték a lelkitanitók számát az ujdon alapitott s honunkba is áttelepített premontréi és cisterci szerzetek, mellyekhez a XIII-diknak kezdetén a dömések, s az elő­ször hazánkban felállított pálosok, majd a ferencziek is járultak. Mindezekben a vallási buzgóság s a közoktatás uj tényezőket nyert, kik az ujan megtelepedett tatárok, kunok, neugárok, izmaeliták (mohamed hi­ii bolgárok) térítésében a szelídebb emberisedésnek felette hasznos szolgálatot tettek. Ezen szent czélra összeállott egyesületek fiai tisztították s irtották ki elébb közös igyekezettel azon tüskékkel zordon térföldet, mellyen később a polgárisodás szép­­ virágai diszlettek, s a miveltség gyümölcsei bőven termettek. Nemzeti csinosodásunkra s polgári kifejlődésünkre az Árpád­vér királyságának kormány idején legsikeresb hatással voltak bölcs királyaink, s ezekkel egy szellemben közczélra dolgozó apostoli papjaink, kiknek hit­buzgalma által elterjedt s meggyökerezett ho­nunkban az áldott keresztyénség, melly isteni vallás — miként magasztos szelleméből könnyen érthető — mindenütt, hová elha­tott, oktatólag, képzőleg s nemesitőleg hatott a népekre, mellyek­nek tudományt s miveltséget nyújtott. Lelkes királyaink ugyanis jókor átlátván a keresztyén vallásnak a nemzetek polgárosítására munkálódó felette nagy erejét, jókor behozták honunkba azon szer­zeteket, mellyek ezen vallás elterjesztésére, tanítására s tisztán tar­tására alapíttattak, s mellyek közöl a benczés rendé nemzetünk megtérítésének dicsősége. Ezen hi­hösök mindent elkövettek, hogy nemzetünket a szilajságból kivetkeztetvén, az anyaszentegyháznak, s ez által a szelídebb emberiség nagy családjának megnyerjék, s a harczias hajlamot a béke csendes foglalkodásai felé irányozzák. Mire nézve magok ragyogtak jó példával kalandszerető eldődeink­nek az okszerű föld- és szőlőmivelésben, gyümölcsfa-nemesítésben, az irtványok s lecsapolt posványok hasznosításában, s némi kézmű­vek meghonosításában. A közbátortalanság idején az ő egyházaik és zárdáik voltak szent szállásai a csendes iparnak és kereskedés­nek. Ők édesgették a művészeket s kézműveseket a monostor falai­hoz, kik az ököljog s rablóvárak lecsapásai elöl örömmel vonultak ide, hogy az örökös jobbágyság nehéz jármába erőszakoló nemes­ség kezei közül szabaduljanak. De az üldözött bujdosók előtt is megnyíltak a monostorok ajtai, mellyek ezeknek oltalmat, élelmet s biztos szállást adtak. — Illy sokoldalulag hatott a keresztyénség nemzeti mivelődésünk kifejtésére, emelésére. fFo...„„.„ k„velk, l,­é­v­a v­á­r­a. (Barsmegyében.) Léva várának Vietorisz Antal ur által rajzolt romjait és szép­laki Botka Tivadar ur érdekes levéltárából nyert adatok nyomán szerkezeti vázlatát adjuk azoknak, kik a régi maradványok becses emlékeiben gyönyörködve őseink intézeteit kegyelettel tisztelik. Léva az 1156-ik évi okmány értelme szerint a XII. század kö­zepén „Conventus hospitum" kezdetszerű­ gyarmat volt, melly saját anyaegyházzal nem bírván, a szomszéd Baracska faluban, hihető a •mostan igy nevezett szántóföldek helyén. Euridinus gazdag birtokom költségén épült és Martirius esztergomi érsektől fölszenteltetett anyatemplomhoz kapcsolt fiókegyházi község vola. Első telepítői­ről mit sem tudunk, mert határozottan nem állithatjuk, hogy ez időtájban II. Géza király meghívása következtében letelepült flan­driai és szász gyarmatosok amazokkal összeköttetésben lettek volna. Lévának még ekkor vára nem volt, hanem a megyei székes Bars várnak kerületéhez tartozott. A történelmi sejtelmek legvalószínübbé teszik azon állítást, hogy a gyászos tatár dúlás után IV. Béla király illyes csapások ellen, az ország több alkalmas helyén örvárakat építtetni rendel­vén, Léva is czélszerü fekvésénél fogva uj erődül vala kitűzve. — Már a szomorú emlékezetű királyválasztási villongások idejében ott állott a büszke sziklavár. Visszaadatván pedig a rég óhajtott béke, Róbert király korában Léva a földúlt hazának erős vára, s jelentékeny állomása jön. Miután pedig a négyszázados Bars vár végkép elpusztult, birtokai az uj Léva várhoz kapcsoltattak; kor­mányzása megyei főispánokra és tekintélyes harczfiakra bízatván, mindenben megyei székesvár minőségre emeltetett. 1321-ben maga a félelmes ellenem­ győzedelmeskedett fiatal király, már biztos út­jában, Léva vára alá jött, a hol tábort ütvén, hiv követőit maga körébe gyüjté, s királyilag megjutalmazá. Itt a nagy vendéget J­­é­v­a v n­r­h.

Next