Vasárnapi Ujság – 1857
1857-02-01 / 5. szám - Kliegl József (arczkép). D. L. 37. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Kriegl József: Ritkaság ollyan ember, akinek lángeszét szinte két évtized folytán hirdeti a sajtó, bámulja ország-világ, műveit már gondolatban is megcsodálják, — aki éjjel nappal töri magát, mértékletes életet él, társalgásában nyájas, követeléseiben szerény , és mégis szegénységgel kell küzdenie, ollyan szegénységgel, a melly lefekvéskor felkeléskor bús sóhajjal kiséri a Miatyánknak ezen szavait: „Add meg a mi mindennapi kenyerünket." Ilyen ember lakik Pesten a József- és nagy-tér közötti gróf Cziráky-ház harmadik emeletén, kisded, hónapos szobában, ott másolgat festett pápaszemmel — mert öreg már a legény — csekély rajzokat, még csekélyebb dijért, hogy legyen neki min meghozatni azokat a vegyészi szereket, mellyek nélkül a villanyüteg nem működhetnék, ha valami uri társaság meg találja látogatni nem annyira őt, mint legújabb találmányát, a „zongora hangok varázs-jegyzőjét", melly gépről annyit irtak legközelebb a lapok, s mellynek mai napig nem akadt két kézzel felkaroló pártolója. E lángészben gazdag, földi javakban nagyon is szegény hazánkfia ugyanaz, kinek arczképét e sorok közé nyomattuk, s rövid életrajzát a következő sorokba foglaljuk: Kliegl József 1795-ikben született Baján Bácsmegyében. Magyar nemes család ivadéka. A mint Pesten az egyetemi tanulmányokat elvégezte, katona lett, de csakhamar mint fiatal Kliegl József, tiszt megsebesülvén, kénytelen jön a katonai pályáról lelépni. Kora árvasága azt a keserű gyümölcsöt érlelé számára, hogy mikorra nagykorú lett, nem igen volt mit átvennie a szülői vagyonból, mellynek nagyobb részét elnyelték az örökléssel járó adósságok. Beállott tehát gazdasági tisztnek, majd megyei eskütt tett Bácsban, s végre összeszedvén vagyona maradékát, feleségével, gyermekeivel felment Bécsbe, hol a festész és rajz-akadémiában annyira kimivelte magát, hogy ezen tudományából táplálta több évig jól felszaporodott családját. Saját állitása szerint 1835-ben lépett fel először gépész eszméivel, mellyeket tervben egy akkori nagy tekintélyű hazánkfiának ajánlott fel, de hidegen fogadtaték. A felajánlott tervek között volt az a hires betűszedő gép, mellyről egy országgyűlés népe sokat és lelkesen beszélt egy időben, pénzt is adtak össze szép számmal, de nem annyit, amennyi elég lett volna egy illyen világ érdekű eszme teljes életbe léptetésére. Ollyan „búvárhajó" tervet is mutatott be ugyanazon főúrnak 1835-ben, melly a víz alatt járhat, de elutasittaték tulcsigázott képzelődéseivel. (Tavai más nemzetbeliek roppant zajt ütöttek illyen hajó próbatételével.) Szinte 1835-ben Bábon (Nyitramegyében) gr. Zichynél a kit családostól lefestett, s kinek házánál nagyon szivesen látott vendég volt, számoló gépet talált fel, mellyet későbben Francziaországban is föltalált ollyan ember, a kinek testvére látta Bábon a Klieglét. Későbben a vasutakra forditá figyelmét nyugtalan lángeszű hazánkfia, s van ollyan terve, melly szerint csak egy sin kellene a vaspályára, van más terve, melly a roppant költségekkel járó talajegyengetést kiméltetné, mert Kliegl ollyan szerkezetű mozdonyt gondolt ki, melly le hegynek 1 : 4-hezi meredekségben képes bármelly ponton és pillanatban megállani; még ollyan vasutat is tervezett, a hol a mozdony magával vinné a síneket. Mi viszonyainkhoz és a kor kivonataihoz képest legfontosabbaknak s legsürgetősebbeknek tartjuk ezen vasúti terveket lehető legszigorúbb és részrehajlatlan vizsgálat alá venni, hisz nálunk annyi a szükséges vaspályavonal tervben, és olly kevés kész még, hogy nagyon is méltó dolog lenne, ha a társulatok fő emberei nem sajnálnának néhány ezer pftot ezen tervek megpróbálására, mellyek jó siker esetében milliókat kíméltetnének meg. Kliegl azt állítja, hogy a két első helyütt