Vasárnapi Ujság – 1857
1857-02-22 / 8. szám - Sibour párisi érsek (arczkép) 61. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai után a „Politikai Újdonságokká!" együtt csupán csak 3 It. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Évezredek enyésztek el azóta, a megmérhetetlen idő feneketlen tengerében, mikor a hatalmas Jehovah mennydörgés és villámlás között adta át a világ akkori legnagyobb emberének Mózsesnek ama tiz parancsolatot, mellyek között ez a rövidke két szó külön szám alatt, külön törvényül foglal helyet. Nemzetek keletkeztek, népek szaporodtak virágzó országokban, fényes büszke városokban, és ismét elpusztultak dicsőségük színhelyéről; de nem volt egy sem az igaz Istent imádók között, melly előtt e két szóba foglalt isteni törvény tilalma ne lett volna szent. Nehéz volna ollyan polgárisult nemzetet találni, sőt aligha lehetne, mellynek törvényei halálnak halálával való kimúlást ne diktálnának azokra, a kik e törvényt szántszándékosan áthágják; mert ugyanazon Isten adta ki e törvényt, akinek fia azt hirdeté, hogy : „a millyen mértékkel mértek, ugyanollyannal legyen nektek is visszafizetve." Mindezek daczára nagyon sokféleképen és felszámlálhatlan izben vétkezett e tiltó törvény ellen a bűnös vágyak, vétkes szenvedélyek által elragadtatott emberi nem vak dühében, majd tömegesen, majd egyes gyarló fiai által, majd nyilván, majd alattomban, és el is vette előbb utóbb bűne büntetését; s ha létezik, valahol, széles e föld kerekségén egy talpalatnyi föld, melly az embergyilkolás ocsmány bűnétől nincs megfertőztetve : aligha van Páris talajához fogható ugyanakkora tér,mellyről annyi joggal el lehetne mondani, hogy nincs olly szenvedély, melly rajta felebaráti vérrel ne áldozott volna bősz dühének, nincs az emberek között lajtpangó ollyan bűn, melly azt vérrel ne festette volna, és nincs a társalomban ollyan felekezet, mellynek tagjai egymás ellen is testvérgyilkos kezet ne emeltek volna az ingerültség hullámainak háborgó perczeiben. És ime, e folyó évi január 3-án ollyan borzasztó gyilkosság történt a szenvedélyek nagy tanyáján, Párisban, a minőhöz hasonlóról csakugyan nem emlékezhetnek e város évkönyvei. Pap papot ölt meg imádkozó ezrek közepett, Isten házában, Isten oltára előtt, midőn szent hivatalában járt el, épen azon perczben, mikor fölemelé jobbját, hogy megáldja a főpásztori áldást térdre borulva váró keresztyén hivek sokaságát. Az orgyilkosul elesett áldozat Silbour Mária Ágoston , Domonkos bibornok párisi érsek volt, azaz Afre érsek örököse Francziaország főpásztori székében, aki 1848-ban torlaszharczban esett el. Született 1792. augusztus 4-én. Fiatal korában két kollégiumban tanárkodott. 1817. vette fel az egyházi rendet, melly Istennek szentelt hivatal különféle fokozatain feljutott a püspöki székbe 1830-ban. Mint főpásztornak, nem volt viszontagságok és elvbeli viszályok hijával pályája. Kiváltképen a túlnyomó ultramontán papi párttal voltak keserű harczai. Nagy tudományossága, nyájas társalgása, ügyes alkalmazkodása az uralkodó körülményekhez, s adakozó jobbja a szűkölködők iránt nagy tekintélyt biztositanak neki a franczia nép és kormány előtt. LIBOUR MÁRIA DOMONKOS ÁGOSTON bibornok, párisi érsek.