Vasárnapi Ujság – 1857

1857-03-08 / 10. szám - Jókai Mór (arczkép). Pákh Albert 77. oldal / Élet- s jellemrajzok

A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem­ utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Jókai Mór .... Talán elég is volna ennyit mondani s azután szépen aláírni a rövid, de velős életrajz alá szerzői nevemet? Vagy nem bizonyos­­, hogy e név puszta megemlítésében több ékesen­ szólás lappang, mint a legczikornyá­sabb ismertetésben, mel­lyel kevéssé érde­kes egyéniségek bemu­tatásánál itt ott kedves­kednek a lapok olva­sóiknak ? A Vasárnapi Újság közönsége előtt szólok. S van-e név, mel­lyel e közönség gyakrabban és örömestebb találko­zik, mint Jókai Móré ? Van-e e lapnak sok jeles munkája között, kinek tisztább szellemi élve­ket köszönhetne, ki ked­vesebben, meghatóbban tudna szivéhez szólani, ki elragadó költészeté­vel és mindig növekedő szellemerejével maga­sabban emelte fel lel­keinket, ki annyiszor vigasztalta meg az élet küzdéseiben ellankad­takat, annyiszor vidi­totta fel a szomorgókat, s villanyozta fel az egy­kedvüeket ? Van-e, ki olly ellenállhatlan báj­jal mutatta volna meg a haza és nemzet iránti szeretet bűvös bájos ha­talmát, mint Jókai Mór ? Van-e e lapnak olly szó­ JÓKAI MÓR ma, mellyben nevére vagy keze munkájára ne találnánk? — Jókai Mór e lap főmun­katársa. Ez arczkép az, mellynek eredetijével naponkint van alkal­mam találkozni. S azért némi családi ünnepünk a mai nap. Ez időt, választottam, mert épen e napokban van lapunk első megjelenésé­nek negyedik évfordulója. Engedjétek meg annak, a ki képtárt ren­dez, hogy azon sok jeles közé, kiknek képeivel gyűjteményét gaz­dagítja, néha saját háza tagjának, egy ba­rátjának, testvérének arczképét is felfüggeszt­hesse. De ő nemcsak a mi házunké — ő nemcsak azt cselekedte, a­mit e lapok közönsége ismer és szeret, neki vannak egyéb nagyobb érdemei, ő azon igen kevés ma­gyar iró között az első helyen áll, kiket hazánk határain kivü­l is ismer­nek, kik az európai iro­dalom felszínére emel­kedtek. — S a kik az irót eléggé ismerik, sze­retnének az embernek is szemébe nézni. — — Azért nem használ sem­mi csűrés-csavarás, ma­radjunk a szokott ke­rékvágásban s — mond­juk el Jókairól is a szükséges életírási ada­tokat. Jókai most 32 éves ember, erős, ép férfi, kin első pillanatra meg­látszik, hogy a munká­tól nem ijed meg, hogy bármi bámulatos s munkásságot fejtett ki már eddig is, alkalma­sint csak ezután fog még amúgy Isten iga­zában hozzá látni a do­loghoz. Született Ko­máromban, hol atyja ügyvéd s táblabíró volt. Tanult a komáromi, pápai s kecskeméti ref. iskolákban. Később kifejlett irói szenvedélyének jeleit már e­korszakában is adta, s még gyermek volt, midőn valame­lyik pesti

Next