Vasárnapi Ujság – 1857
1857-03-08 / 10. szám - A gázvilágitás Pesten (rajzzal). Boros Antal 80. oldal / Természeti tudományok
80 eddig, illy nagyságban legalább, török dulásoknak nem volt színhelye. Kassán volt még, midőn Ferdinánd dec. 29-ki leveléből, Martinuzzinak is olvasá halálát, mellyet Castaldo orgyilkosai azon hó 17. hajtottak végre. Halál után nagy vádakkal terhelék a kardinált, azonban ugy látszik, inkább Castaldo személyes gyűlölete volt az ok, ki maga mellett és felett nem örömest látá a kormányzó társat, ki önbelátásánál fogva, sokszor máskép akart, még a török irányában is eljárni, mint Castaldo óhajtotta volna. Már abban is, hogy a kardinál, Lippa ostromakor, a török parancsnoknak bántatlan követek elmehetését, ingadozó árulást vélt a fővezér felfedezhetni. XXIV. Izabella, Kassán élt napjait nem számlálta a szerencsésebbek közé. Ötödik hónapot tölte már várakozásban, s rá nézve a kötés teljesedésbe mégsem ment, követei által mind hiában sürgette Ferdinándnál nászilletményét, az igért herczegségeket, magyarországi javait; hiába terjesztette elő a nyomorú állapotot, mellybe maga és fia, kitúrva birodalmukból, úgyszólván erőszakkal taszíttattak , jó választ mindcsak nem nyere; úgyhogy utójára kénytelen volt, Magyarországból kiköltözve, előbb bátyjánál, majd özvegy anyjánál vonni meg magát Varsóban, hogy szükségeiről legalább gondoskodva legyen. Tinódi szerint, a királyi udvar becsült és szeretett vala Kassán, s eltávozását nem tekinték megindulás nélkül. Kiválóan ragaszkodás tárgya volt a királyfi, a deli termetű szép tekintetű ifjú, ki lovát már akkor olly derekasan megülé; mivelt lelke, szépen fejlődött elméje egyiránt csudálással, tisztelettel tölték el ismerőit. A királyi családot az ősz Petrovics és Perényi Ferencz kisérték lengyel földre át (1552. jan. 17), s onnan a következő év februárja elején Oppelnbe, jövő birtokába, miután Ferdinánd által, kit eddig is csak a seregtartási tetemes kiadások gátoltak, pénzkövetelésére nézve is kielégíttetett. XXV. A szegény herczegség szűk jövedelmével, rozzant palotáival, nem felelt meg a királyné reményeinek, s az alig 12 ezer forint bevételt, a legszükségesb javítások csupán, teljes fölemésztéssel fenyegették. Királyi bátyja járult Izabellának elhagyatott sorsához egypár lengyel tartománykával, majd özvegy anyja a zámbori uradalommal; de azért még ezek sem gátolhaták meg, hogy egész udvarát, még azon évben Zámborba ne tegye át, egyszersmind, hogy, mit soha nem feledhetett, mind bátyja, mind Petrovics utján Erdély visszanyerhetése felöl Szulejmánnál lépéseket ne tegyen. Nem is telt bele sok idő, hogy az megtörtént; maga Erdély állapota látszott azt követelni utójára. (Vége következik ) A gázvilágitás Pesten. (Folytatás.) Első kezelés ez uj világításnál, mint mondtuk, a gáz kifejtése. Rajtank közelebbről magyarázza. Ez hosszan elnyúló, számtalan tűzhelyt tartalmazó, kőfalban történik (a). Minden egyes tűzhely fölött (bb), s közötte számtalan hosszas, vizhányos fekvésű, vasból készült derék vastagságú henger helyheztetik (cccccj. E vashengerek a tűzhelybeni tüzelés után megtömetnek kőszénnel, s szájaik arra alkalmazott vaslemezzel becsukatnak (dd). A tűzhelyem tüzelés az egyes fölöttök s körülöttök helyezett vashengereket izzóvá tévén, a bennök lévő kőszén égni kezd, s ezen égés alatt különféle gázok fejlenek ki, mellyek a csövek szájára alkalmazott vaslemez miatt ott el nem illanhatván, mindenik henger hátsó része felső felületéből fölmenő csövön (eeeee) fölszállnak. Öt-hat óra múlva az egész kőszénmennyiség elégvén, s szétbomolván, a gázkifejlődés is megszűnik. Ekkor a vaslemez a henger szájáról levétetik, s a kőszén elégése következtében hátramaradt égetett szént (koaksot) kiveszik; a hengerek utólag kőszénnel megtömetvén, a tüzelés ismét 5—6 óráig tart, s ez igy megy éjjel-nappal, fölváltva és szakadatlanul. Ezután jön a második kezelés, t. i. a gáznak minden idegen résztől megtisztítása. A kőszén elégése s elbomlásánál számtalan más gáz fejlődik ki, s hogy csak a világító gáz maradjon hátra, olly utat kell tenniök e kifejlődött gázoknak, mellyen minden idegen gáz lassankint elmaradjon. Legelőször kátrányt s vizgőzt hagy el, azon hosszas, az egész kályhasor fölött elhúzódó, s közepéig vízzel telt hengerbe (f), hol a fölszálló gázok a vízen keresztül nyomulván, e két emlitett részt itt elhagyják, melly aztán lefolyik (g). E vastag hengerben még nem minden vizgőz maradt el, mitől tehát még meg kell a gázt tökéletesen tisztítni, mert különben e vízgőz az égést akadályozná. Ez az által éretik el, hogy a gáz hosszas, hideg csöveken vezettetik keresztül. Ugyanis tudjuk, hogy a hideg felületre a vízgőzök víz alakjában lerakodnak. E végből a gáznak számtalan sor függőleges, a földszinen 5—6 lábnyira emelkedő csöveken kell keresztül nyomulnia (hhhhhh), egyikből a másikba, s ezen hosszas útjában kihűlvén, minden gőzalakban jelenlevő idegen részektől megszabadul, mellyek viz alakjában e csövek bélfalaira tapadnak, s innét lefolyván, különös készület által ki lehet ereszteni. Sok gázépületben még különös e czélra szolgáló vízen is kell átnyomulnia, hogy ezen vizgőz elhagyása annál tökéletesb legyen. Igy a gáz minden, vele csak összekevert gőzöktől megszabadulván, most már ollyaktól kell elválasztani, mellyek szintén gázok, s vele chemikailag összekötvék. Ide szintén a kőszénből kifejlett két gáz tartozik. Az egyik éghetlen, tehát a fényes világosságnak ártana, a másik bár meggyújtva ég, de csak igen homályos fehér lánggal, s e mellett az egészségre nagyon veszélyes; tehát ez is, mind a világosságnak, mind az egészségnek kárára lenne. E két gáztól a világító gáz az által szabadul meg, ha további útját olly készületen folytatja, mellyben olly tárgy van, mi ezen két gázhoz nagy rokonsággal viseltetvén, a mellette elhaladó gázok közül e két gázt magába szívja. Illy tárgy a mész. E czélból a gáznak négy, 4— 6 láb hosszú, 3 láb széles s 2 láb magas, a földszinen levő vasládában itt egymás fölött helyezett vas rostélyzatra (jjjj) kiterített, s nedves mészen kell keresztül nyomúlni, ugy hogy a gáz elsőben az első ládában levő mészréteget járja keresztül, ezután a második, harmadikba, s így jut a negyedikbe. Mi történik a gázzal e ládákban? Ez ut alatt e két ártalmas légnemet a mész magába vévén, a gáz az utolsó ládából tökéletesen megtisztítva jön ki. Az igy megtisztított gázt harmadszor olly készületbe vezetik, hol, mig szükség lesz reá, eltartatik. Ez történik a gáztartóban (gasometerben). Ez (kl) két részből van összetéve falzatból (kJ, melly majdnem egészen vizzel van telve, és vasból készült harang idomos oszlopzatokon (m) mozoghatólag nyugvó, különféle terjedelmű gáztartóból (l). Ha már most a gáztartó még üres, úgy egészen benyomul a falzatba, s az ott levő viz a gáztartó belsejében van, kivéve a felső részét, hová két a föld alól fölnyomult, a víz felületére fölemelkedő cső nyilik, egyik új a gáz bemenetére, másik kimenetére szolgál. Már most a földalatti csövön (n) megy az egészen megtisztitott gáz a gáztartóba, annak felső részét elfoglalja. A mint mindig több s több gáz nyomul be, azon mértékben a gáztartót fölemeli, ugy hogy utoljára csak az alsó kerülete van vizben, a többi gázzal telve. Több gázt már nem akarván bebocsátni, a csövön levő (n) zárt elcsukják. E gáztartó mellett még második is van, most ezen másodiknak csövét kinyitják, s ebbe megy a gáz. A gáztartó így megtelvén, ha a gázt a földalatti csövezeteken keresztül az egyes lámpákhoz vezet-