Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-04 / 1. szám - Krasznahorka (képpel). Sthymmel Samu 3. oldal / Hazai tájleirások
röl hadat folytatni, s a gyakran kért, s megígért segély meg nem érkezte után, Bebek Ferencz, Basónak, Muránybani példájára, Krasznahorkán pénzverdét állíttatott föl. — Az itt veretett pénz Ferdinánd képét hordozza, s egy márkában 8 lat ezüst helyett, egy latot foglala magában; ezen hamisverésű pénz sok panasznak vala kútfeje, és minthogy Basó ezt Zápolya nevében űzte, s Bebekkel jó viszonyban élt, azon gyanút ébreszté, mintha Bebek Zápolya részére hajlanék. — E gyanú 1532-ben való lett; a Krasznahorkán veretett pénz már Zápolya mellképét viselé; melly is a falukból összehordatott harangokból készült, s az előbbinél sokkal roszabb volt. Egyesülvén Bebek Ferencz, Perényi Péterrel és Monoky Györgygyel, mindazokat haddal megtámadá, kik Ferdinánd részén voltak, így 1540-ben e vidéken Luther tanát hirdető Fischer Andrást Krasznahorka legmagasabb bástyájáról, a mélységbe taszittatá. — Zápolya János halála után, Bebek Ferenczet ujjolag a Ferdinánd zászlói alatt találjuk, mig végre egy szerencsétlen félreértés sorsát egészen megváltoztatta. — Hamza, a szécsényi Basa 1554-ben ostrommal támadja meg fegyverszünet alatt Fülek várát, Bebek tulajdonát, s midőn Bebek e miatt panaszt tenne, a Basa azzal védelmezé magát, hogy ő ezt Ferdinánd megegyezésével cselekedte ki is a budai Basának, azon igéretét adá, hogy Bebeket segíteni nem fogja. — S ezen időtől egyik legnagyobb ellensége lett Ferdinándnak; de csakhamar számolásra hivta Bebeket az 1556-ki országgyűlés, ki azonban ott meg nem jelenvén, mint országháboritó száműzetett. — Pukhaim és Detrik vezérek kapták a rendeletet, hogy Bebek Ferencz ellen, az ítéletet végrehajtsák, ezeknek adatott négy ezer gyalog, hatszáz nehéz lovas, ugyanannyi könnyű lovas, nem csekély számú ágyúk és más hadi eszközök. — Ezek táborukkal, miután Tarkő, Újvár és Nagyida várait bevették, Krasznahorka alá szállottak. — Bebek Ferencz is három ezer emberrel igyekezett, egy bátor csata által ősi várát megmenteni. A Kisasszony előtti vasárnap 1566-ban a várbeliek, az ostromlókra kitörtek; a német lovasság vitézül viselte magát, s többször visszaverte a megtámadást, mind a mellett nem eléggé védelmezve a gyalogságtól, elveszte az ütközetet, s futásnak ereszkedett. Ezt Bebek eleinte csak hadicselnek tartotta, de látván, hogy Pukhaim és Detrik valósággal megszalasztattak, utánok indult, °a a megfutamlott sereget Rozsnyóig hatalmasan ágyúztatta. A kiküldött vezérek Rozsnyón töltvén azéjt, innét táborukkal Lőcse felé futottak, s hihetőleg a futás könnyebbsége tekintetéből, ágyúikat, szekereiket s más hadi készületeiket, egy völgyben hagyván el, azokra 8 nap múlva akadtak a Bebek mellett lévő törökök, s husz ágyúval tértek vissza Krasznahorkára. Nem sokára ezután elhagyta Bebek Ferencz Krasznahorkát, s Izabellához húzódott Erdélybe; itt azonban, a neki igért főméltóság helyett, erőszakos halálát lelte. — Fiának Györgynek kiengesztelését a királylyal, valamint az ifjú Zápolyának Maximilian elleni serkentgetéseit különféle esetek kisérték, s ez utóbbinak következménye lön, miszerint Svendi Lázár,a Bebekféle birtokokat elfoglalván Krasznahorka is a koronához csatoltatott. Ez időben Szádvárát Bebek György neje Patócsi Sófi védelmezte, s azt addig oltalmazta, mig a falak rakásra nem düledezzenek. Kevéssel ezután elhalt György Erdélyben, három leányt hagyván maga után, s vele letűnt a Bebek nevezet. Az 1575-ik évben Krasznahorkán már Andrássy Pétert, mint várkapitányt találjuk, ki is azon időben Erdélynek leggazdagabb nagyja, a vesztett Békessy Gáspár pártján Báthory István ellen harczolván, s mint ollyan, az utóbbitól száműzetve, birtokaitól is megfosztatott. A vitézségéről ismeretes Andrássy Péter, ekkor Magyarországba jővén, Rudolf király által az érdeklett várkapitánysággal bízatott meg, mig 1585-ben Krasznahorka, az ahhoz tartozó jövedelmekkel, neki olly föltétel mellett adatott át, hogy mihelyt 150 jobbágyot magában foglaló jószág máshol kimutatnék, akkor Krasznahorka, a helyett tőle vissza fog vétetni. — Illy czim alatt bírta Andrássy Péter és fia Mátyás (1-ső) Krasznahorka várat sok év lefolyása alatt, míglen 1642-ben unokájának (Ilik) Mátyásnak, az királyi adomány mellett biztosíttatott. Csak futólag valának ijesztgetői e várnak és környékének, a Bocskay, Bethlen és Rákóczy mozgalmai. Midőn Tökölyi 1678-ban Krasznahorka előtt termett, a vár ura báró Andrássy Miklós, noha közeli sógorságban volt Tökölyivel, nem vett részt az ő kifőzött terveiben, s ellentállt minden csábitgatás és fenyegetéseinek. — Végre midőn Tökölyi semmi sikerét e részbeli igyekezetének nem látná, egy heves fenyegető levelet irt a vár urának, „hogy pontban minden embereivel álljon az ő részére, mert ha nem, minden birtokait elpusztitandja." — Hat ezer aranynyal váltá ki magát a gyöngébb, s mindennek daczára Krasznahorka még is a Tökölyi hadaitól vala megszállva, mellyet midőn Andrássy György, atyja halála után egész a kétségbe esésig védelmezett volna, ő maga is végre a Tökölyi hadaihoz által menni kényszerült. Schulcz tábornok, ki a felső magyarországi királyi népeket vezérlette, miután Eperjest 1685-ben elfoglalta, a Tökölyi által megszállott várak alá nyomult, s azokat ostrommal elfoglalta, Krasznahorka alá megérkezett. A társbornok itt nem számított ellentállásra talált, s több hasztalanul megkísérlett ostrom után, hadaival a várat körülvette, melly állapot majd egy évig tartott. Értésére esvén azonban a vár urának, hogy Tökölyi a törököktől elfogatott, s Petneházy a király részére hajlott, Schulcz pedig a király nevében amnestiát hirdet, Krasznahorkának hősvédője is alá vettette magát olly föltételek alatt, hahogy minden emberének, ki vele az ostromot kitartotta, bizonyos hópénz fizettetik, s neki szabad legyen katonai rangjával s fegyvereivel onnét kiköltözködni, annélkül, hogy birtokának legkisebb kárát látná. Valamint a többi körülfekvő várak, ugy Krasznahorka is, az utóbbi Rákóczy mozgalmaiban, ennek embereitől vala megszállva. Nem hangzottak ez időtől az ágyúk Krasznahorka falairól. Krasznahorka, egy azon régibb várak közül honunkban, melly jóllehet az 1817-ik évben villámgyujtás következtében egészen elhamvasztatott, mégis gondosan befedezvén, villámhárítókkal elláttatott, máig is lakható állapotban fel van tartva. Nevezetes, az itt találtató régiségek tára, hol sok régi arczképen kivül, mindenféle a hajdankorban használt fegyverek, vértek, sisakok, s más hadi öltözetek láthatók. Krasznahorka.