Vasárnapi Ujság – 1858
1858-02-28 / 9. szám - Csallóközi uti képek (17 képpel) 99. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti művek
100 érfit, tudóst és irót nevez. Már a XIVI. században mint birtokosa neveztetik egy Literátus, tudós pozsonyi kanonok. Itt lakott hazánk legnagyobb történetirója, Isthvánfy Miklós alnádor is, neje, született Bót Erzsébet jószágán. A történeti följegyzés szerint a falu északi részén egy korcsmával összefüggő emeletes épület, jelenben magtár, volt volna lakóháza (1. 10. kép.) Nyájas vezetőnk, az érdemes lelkész úr, ki maga is a legnagyobb kegyelettel fürkészi helysége régiségeit, véleménye szerint ellenben laka a falu keleti részén az ugy nevezett Feketeház helyén volna keresendő. (111. kép.) Nálunk leghíresebb hazánkfiai emlékéből is olly keveset őrzött meg a kegyelet, hogy örvendenünk lehet, ha még egy vagy másnak képét adhatjuk, s e végett mind a két házat itt rajzban adjuk. — Az itteni egykori Amadé kastélynak disze báró Amadé László mult századi költőink egyik legkedvesbike volt. Itt éneklé ifjúságában ,,lenge szerelmeit," mig öregségében a sors keze sulyosodott lantjára, s az anyagi szükségtől és testi fájdalmak által sanyargatott férfiú ép olly magasztossággal dallá azontúl „vallásos énekeit," váltva magyarul, — mellyek egyedül is láttak éltében világot, — váltva latinul, mint azon hagyományban róla fenmaradt fohász is hangzik, melly az adósságok és köszvény fájdalmak által sanyargatott költőből rímekben tört ki : Miser pede! Miser aere! Jesu Christe miserere! Itt lakott s itt irta ,,Kartigámját"Mészáros Ignácz is a mult században, mint maga előszava aláírásában mondja : „költ a régi magyaroknál, aranykertnek neveztetett Csallóközben Fel-vagy Bodó-Bár nevü helységben 1772." De ki tudja még mai regény olvasóink közöl ki volt Mészáros? mi volt Kartigám ? Az első magyar regény-író és az első magyar regény! mellynek olvastán öreg anyáink egykor lelkesültek, mellynek szomorú történetét annyi érzékeny női kebel megsiratta; „mert nem volt korában magyar leány — mond Toldy — a ki ne szégyenlette volna Kartigámot nem ismerni, s a ki annak szomorú énekeit ne dalolta volna." A könyv mult század végén a templom ujonan épülvén, a sírkövek nagyobb része anyagul használtatott fel. Igy láthatni a toronyba és karzatra felvivő lépcsőkön a küszöb kötől kezdve czimeres és feliratos sírkövek töredékeit. Csak kettő maradt épségben; a szentély talajában az 1606. elhalt keselőköi báró Lipcsei János márvány emléklapja, s az egyház baloldalán Isthvánffy egyetlen „Palkó" nevü kis fiáé, mint azt az apja által készitett megható latin sirirat mondja. Amadé László emlékét még sz. János szobrának szellemdús hosszabb latin felirata is hirdeti. Több maradt fön még az egyház régi eszközeiből, két kehelyt felirata s jelvényes ábrái körülbelül XIV. századi műnek mutatják, hasonlóan régiek harangjai is. Egy áttört müvü ezüst oltárlámpa magyar felirata mondja, hogy „nemes Selyem Imre csináltatta." — Bártól nem messze fiókegyháza Süly fekszik. A falucska mellett ujabban gőzhajó-állomás készült. Szebb korára mutat kis góth egyháza, melly már minden diszét elveszté és a Zichyek várkastélya, melly részben már szintén magtárrá alakult. Innét kis kerülőt téve Beketfalvának és Lucsénak Egyház-Gellére indultunk. Az első két helyet kis kastélyaik teszik nevezetessé. Beketfalva a beketfalvai Móróczok, az utóbbi a lucsei Dóczyak törzshelye volt. A hires Dóczy család sorát Orbán püspök kezdi; mint Mátyás király kegyencze és jeles államférfi a történetből ismeretes ; Visegrád váráni müveit, czimerét és czimeit még máig a Visegrád romjai közt fenmaradt vány hirdeti. Egyház - Gellértek kéttornyú kétségtelenül egyháza Csallóköz egyik legnagyobb régisége és legnevezetesebb építészeti emléke. A homlokzat alkata és diszitménye kőfaragmég részben a román építészeti idomra s átalában az átmeneti (t. i. a román építészetből a góthica) korszakra mutat. Az egyház szentélye már is tisztán a kora - góth (frühgothisch) izlés idomában épült. Nevezetes ritka szépségű szentségháza, melly a templom oldalfalán a szokott korában vagy három kiadást ért, s még Erdélyben is utánnyomat góthtorony alakban egészen a csucsiezet párkányzatáig emelketett. Jelenleg valamint Kartigám feledve van, ugy irója emlékét is dik, faragott köböl készítve s a góthizlos legszebb diszitményeivel mi sem jelöli Földáron. Az Amadék kastélyát haszonbérlők birják, pazaron ékitve. Mellette Törös János, Pázmány alatt az érseki szé Istvánffy, Mészáros és az Illyésházyak lakói magtárokká, serfőző kék nádora, emelt nejének Beketfalvi Mórócz Zsuzsannának vörös és pálinkaházakká lőnek! — Csak az egyházban találni még egy márvány oszlopos ravatalt, és más emlékre, de itt is több a szétrombolt, mint a fentartott. A Csallóköz ezen legnevezetesebb egyházi emléke egyébként Csallóközi uti-képek : 10. Isthvánffy Miklós lakháza. Csallóközi uti-képek : 12. Szarvas kastély.