Vasárnapi Ujság – 1858
1858-03-21 / 12. szám - A kovaszinczi ócska torony (képpel) 137. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti művek - Orvosi tanácsok nem-orvosok számára. Eder József 137. oldal / Természettudományok; ipar; gazdaság
1 17 toló pompás kép díszlik, még tizenhat mellék oltár van. Ezen egyház első éptője legvalószínűbben IV. Béla király alatt a budai polgárság lehetett, mit azon körülmény is bizonyítani látszik, hogy ezt illetik egész mostanig ez egyház védnöki jogai s kötelességei. Azonban hogy e nagyszerű mű nem épült egy időben, hanem évtizedekre, sőt századokra terjedt teljes bevégzése, bizonyítja a torony felső része, mellyen láthatni, hogy ujabb építmény és mellynek egyik ablakán Magyarországnak a hollóval díszített czimere azt látszik tanúsítani, hogy az építést Mátyás király végezte be, kinek uralkodása alatt olly roppant vagyonúvá lett ezen egyház, hogy nemcsak házakat bírt a várban, hanem egész jószágokat, és a benne egyházi szertartásokat végző papi személyek száma 30-ra ment. Hajdan szintén, mint jelenleg, fő egyháza volt Budának, mellyet a német lakosok olly annyira kizárólagos tulajdonuknak tekintettek, hogy benne egyházi szolgálatot tartani csak német papoknak engedtetett meg, s a magyar nyelv használatát sem megengedni, — sem az egyháznak mint főegyháznak jogairól lemondani nem akartak. Innen végtelen per kerekedett a magyar és német papok között, melly majd másfél századig tartott. Sok nevezetes eseménynek és fényes ünnepélynek volt időről időre színhelye ez egyház, így a többi közt itt történt 1301-ben Venczel királynak kikiáltatása, s 1309. június 15-kén Róbert Károly, 1440-dik évben Ulászló király megkoronáztatása, végre Mátyás király egybekelése Beatrixxal, melly minden addigi ünnepélyeket pompában és fényben felülmúlt. — Midőn hazánk, Budával együtt a török uralom alá került, ez egyház szentsége is meg lőn támadva , ugyanis először török mecsetté, utóbb lóistállóvá lett, míg végre ismét keresztyén egyházzá vált. Az 1686-ki várostrom csupán puszta falait hagyá meg, ezutáni újjáalakítása már nem felel meg hajdani fényének de azért mint mondák, most is kegyeletet ébreszt ódon belseje, s a fő oltárkép, melly Mária menybemenetelét ábrázolja, különösen említésre méltó. Végre az említett balsorsok után ismét egy nevezetes ünnepély tünt fel és falai között, ugyanis : 1792-dik évi junius hó 6-kán dicső emlékű I. Ferencz királyunk megkoronáztatása alkalmával, ezen egyházban nevezte ki aranysarkantyús vitézeit. Az 1849-ki várostrom alkalmával szintén megrongáltatott kevéssé, de csakhamar ismét kijavíttatott. E templom keresztjének felillesztését a hős Toldi Miklósnak tulajdonitja egy néprege, mellyet Garay balladái között szép költői művé feldolgozva találunk, s mellynek első sorait e czikk elején szemlélhetjük. — Zombory Gusztáv. bérezés részein több szirtet találunk, mellyeknek napsütötte csúcsairól egyeoyre<rés vár módosult falai komoran néznek le néma csendkörükbe, szilárd romjaikról mult dicsőségüket mesélve egymásnak; — de a mult, fényes emlékjeleiben itt nemcsak a sziklák ormain, hanem alant a völgyek csendes ölén is sok helyen él még, fenntartva az utókornak legalább pusztuló vár-képeit. Ilyen emlék áll előttünk, midőn romjaiban a kovaszinczi ócska tornyot nézzük. Kovaszincz oláh falu, Világos és Ménes között, Aradtól négy órányira, ama világhírű bortermő hegyláncz egyik kieséjében fekszik. — Ha az utas e faluba ér, ez ócska torony a kéménytelenül füstölgő oláh viskók felett önkénytelenül szemébe tűnik, s meglepő magassága és sajátos alakja a kíváncsi idegent magához csalogatja, s valóban a kocsiját feledett utas, ha a patakokkal gazdag tekervényes utczák éles kövezetén — folyton kisérve a házi fogasok szaporodó dühös üdvözléseitől — elszánt küzdelmei után a toronyhoz ér : sétája kárpótolva van, mert az itt ért völgyszorulatnál olly régiséget lát, mi rejtélyességénél fogva csodálkozását még inkább felfokozza, a halommá nőtt omladékok között egyedül pusztán még ott áll előtte e torony talapzatától fel a kúpjáig tisztán merev kőalkotmány. — Hogy mikor s kiktől építtetett, határozottan nem tudatik; a Fábián G. által kiadott Aradmegye leírásában, hol a régi Oradmegye várai s zárdáinak történetei bőven elősoroltatnak, e toronyról följegyezve semmi sincs, mellynek múltjára némi fényt mégis, leginkább Bohus világosi levéltára deríthet. — A szájhagyomány után török mecsetnek tartatik, melly építési modorát tekintve, leghihetőbb; de történetileg is, ha az események fonalain a mult századba visszamegyünk a a hazánkbani török uralomnál állapodunk meg, el kell hinnünk, hogy ez építmény az akkor Világos környékén több évtizedekig tanyázó törököknek imaházul, mellékes romjai pedig erősségül szolgálhattak. — Most ez ócska torony felső üregeit baglyok, denevérek, alsó részeit az oláh gazdák fészei-8 lomtárnak használják; a hegyoldal pedig, mellyen hajdan a lándfák, kardok, félholdas lobogók nem egyszer villogtak, most az utast tiszta zamatu, édes nektárával köszönti. A kovaszinczi ócska torony. (Aradmegyében.) Aradmegyében a múltkor emlékei, mint várak, templomok s más régi építmények rom-maradványai gazdagon és tűnnek elő. regényesen E megye Kallós Kálmán. Orvosi tanácsok nem - orvosok számára. Valamelly nép műveltségének a többi közt egyik föbélyegeül szolgál azon bizalom, melylyel betegségeiben orvosai iránt viseltetik. Annak, ki a tudományok jelen állapotát csak fölületesen is ismeri, meg kell győződve lenni arról, hogy gyógytan a kifejlődése elég fényes polczán áll, s ha nem vergődött fel oda, hova tán egyéb vetélytársai jutottak, annak okát egyedül azon fatumban kell ke- A kovaszinczi ócska torony.